Hasonlítsuk össze a kísérletek típusait! Ki manipulálja bennük a független változót és hogyan?
A laboratóriumi kísérletben?
A terepkísérletben?
A természetes vagy kvázikísérletben?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A változók műveleti meghatározása. In Kutatómunka a pszichológiában, 208. Budapest: Osiris Kiadó.

Mit nevezünk operacionalizációnak?

Hogyan operacionalizálták különböző kísérletekben a kognitív disszonanciát?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A független változó hatékonysága. In Kutatómunka a pszichológiában, 209-210. Budapest: Osiris Kiadó.

Schachter és Singer (1962) klasszikus kísérlete milyenfajta manipulációt alkalmazott és hogyan?

Milyen jellegű manipulációnál lehet szükség a manipuláció ellenőrzésére és miért?

Mikor melyiket érdemes alkalmazni a függő változó típusai közül? (Viselkedés, megítélés, kognitív feladat)

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A függő változó érzékenysége. In Kutatómunka a pszichológiában, 210-212. Budapest: Osiris Kiadó.

Mit jelent a függő változó mérésében a relevancia/érzékenység dilemmája?

Felléphet a független változónál.

▪ padlóhatás
▪ plafonhatás
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Felléphet a függő változónál.

▪ padlóhatás
▪ plafonhatás
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A mért értékeknek nagy a szórása.

▪ padlóhatás
▪ plafonhatás
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A mért értékeknek kicsi a szórása.

▪ padlóhatás
▪ plafonhatás
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A válaszok átlaga a mérési tartomány maximális értékéhez közelít.

▪ padlóhatás
▪ plafonhatás
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A válaszok átlaga a mérési tartomány közepe táján helyezkedik el.

▪ padlóhatás
▪ plafonhatás
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A résztvevők a képernyő előtt ültek, amelyen rövid felvillanásokat láttak, és mindegyik felvillanás után egy kínai írásjelet. A kutatók arra kérték őket, értékeljék, melyik írásjel mennyire tetszett nekik. Valójában az írásjeleket megelőző felvillanások mindegyike egy mosolygó vagy egy mérges arcocska volt, amely mindössze 4 ezredmásodpercen keresztül jelent meg a képernyőn. A kutatók azt találták, hogy a tudatosulás küszöbe alatt bemutatott arcok befolyásolták az egyes írásjelek értékelését: a mosolygó arcok javítják, a mérgesek pedig rontják a kontrollhelyzethez (nincs arc) képest. (Fiske, 2005 alapján)
Hogyan manipulálták a kutatók a független változót?
Hogyan mérték a függő változót?
Hogyan hangozhatott a kísérlet fedőtörténete?

A vizsgálatban autóvezetők egy egyetemista lányt láttak egy lapos kerekű Ford Mustang mellett állni az út mentén. A pótkerék az autónak volt támasztva. Az esetek felében mintegy 400 méterrel előtte volt egy defektes Oldsmobile, ahol egy másik fiatal lány nézte, ahogy egy férfi cseréli a kereket; a másik felében nem volt modell. A kutatók 2000-2000 arra haladó járműnél nézték, hogy közülük hányan állnak meg segíteni. Többen álltak meg, ha nem sokkal előtte látták, hogy valaki segít (58%, szemben a 35%-kal). (Fiske, 2005 alapján)
Hogyan manipulálták a független változót?
Hogyan mérték a függő változót?
Mi lehetett a fedőtörténet?

A kutatók férfiaknak és nőknek horrorfilmet vetítettek ellenkező nemű partner jelenlétében, aki a kísérletezők beavatottja volt, és fizikaliag vagy vonzó volt, vagy nem. A résztvevők egy 14 perces jelenetet néztek meg, amelyben egy őrült gyilkos megöli néhány barátját, majd egy fiatal nőt üldöz és terrorizál egy elhagyatott farmon. A rémisztő film nézése közben a résztvevők ellenkező nemű partnere szorongást, közömbösséget vagy fölényes önuralmat mutatott. Az eredmények szerint az eredetileg is vonzó férfiakat a nőnemű válaszadók minden feltételben vonzónak találták, a nem vonzó férfiak viszont növelni tudták vonzerejüket önuralmat mutató viselkedésükkel a film alatt, és teljesen kompenzálni tudták ezzel a rokonszenv kezdeti hiányát. A férfi résztvevőknél nem kaptak hasonló eredményeket: a nők szorongása nem tette őket vonzóbbá a férfiak szemében. (Fiske, 2005 alapján)
Hogyan manipulálták a független változót?
Hogyan mérték a függő változót?
Mi lehetett a fedőtörténet?

A kutatók azt vizsgálták, vajon a fegyverviselés szabályozása hatással van-e a lőfegyverrel elkövetett emberölések számának alakulására. Két várost hasonlítottak össze, az USA-beli Seattle-t és a kanadai Vancouvert. A két város fekvése, mérete, iskolázottsági és jövedelmi viszonyai, valamint bűnözési rátája mind hasonló, de Seattle-ben szabad a fegyverviselés, míg Vancouverben nem. Azt találták, hogy bár a súlyos testi sértés kockázata Seattle-ben csak 1,16-szorosa a vancouveri, a lőfegyverrel elkövetett támadás kockázata hétszeres, a gyilkosságé pedig 1,6-szeres. Utóbbi különbséget megmagyarázza, hogy a lőfegyverrel elkövetett gyilkosság kockázata Seattle-ben ötszörös a vancouveri adatokhoz képest, míg az egyéb módon elkövetett gyilkosságok arányai nem különböznek. (Fiske, 2005, 478. o. alapján)
Hogy történt a független változó operacionalizációja?
És a függő változóé?
Mi a helyzet a fedőtörténettel?