Lehet-e etikai következménye annak, ha NEM végezzük el a kísérletet?

Mikor és mennyire tolerálhatóak a káros hatások?

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Etikai és politikai szempontok a társadalomtudományi kutatásban. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, 530-554. Budapest: Balassi Kiadó.

Lehetséges-e olyan kísérlet, amelyben nem önkéntes a részvétel? Indokolja is a választ!

A kísérleteknek mely fajtájánál vagy fajtáinál garantált, hogy nem okozunk kárt senkinek?

Lehetséges-e olyan kísérlet, amelyben önkéntes a részvétel és mégis sérül a tájékozott beleegyezés elve? Indokolja is a választ!

Mi a különbség a névtelenség és a titkosság között? Miért fontos ez a különbség?

Párosítsa az egyes kutatásokat a velük kapcsolatos legjellemzőbb etikai problémákkal!
ártalomokozás a résztvevőknek, a résztvevők megtévesztése, az önkéntesség elvének megsértése

▪ Humphreys vizsgálata a homoszexualitásról
▪ Asch kísérlete a többségnek való behódolásról
▪ Milgram kísérlete az engedelmességről

Mi a különbség a kutatás etikai és politikai normái között?

Mik azok a politikai normák, amelyekben a társadalomtudományi kutatók egyetértenek?

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Adatelemzés alapfokon. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, 453-474. Budapest: Balassi Kiadó.

Lásd az 1. óránál.

Szokolszky Á. (2004) A statisztika szerepe a pszichológiai kutatásban. In Kutatómunka a pszichológiában, 168-174. Budapest: Osiris Kiadó.

Mi a különbség a leíró és a matematikai statisztika között?

Mit jelent az, hogy “az eredmény p < ,05-ös szinten szignifikáns”?

Egy kísérlet p < ,05 szinten szignifikáns eredményt mutat ki a kísérleti és a kontrollcsoport között. A kísérletet megismételve ugyanilyen szinten újra megkapjuk a különbséget. Hány százalékig lehetünk biztosak abban, hogy valóban létezik ez a különbség a populáció szintjén is?

Különbséget feltételezünk a kísérleti és a kontrollfeltétel között, pedig valójában nincs.

▪ I. fajta hiba
▪ II. fajta hiba
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A nullhipotézis jogtalan elfogadása.

▪ I. fajta hiba
▪ II. fajta hiba
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A szignifikanciaszint szigorításával csökkenthető.

▪ I. fajta hiba
▪ II. fajta hiba
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A mintanagyság növelésével csökkenthető.

▪ I. fajta hiba
▪ II. fajta hiba
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Csökkenthető, ha érzékenyebb statisztikai próbát alkalmazunk.

▪ I. fajta hiba
▪ II. fajta hiba
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Vajon miért népszerű függő változó a reakcióidő az egyszerűbb hálózatmodellek által ihletett kognitív szociálpszichológiai kísérletekben?

Vajon miért használnak a társas megismerés modern kutatásában verbális beszámolókról készült jegyzőkönyveket, ha egyszer az introspekció mint kutatás módszer ideje már vagy száz éve leáldozott?

Mik a társas információfeldolgozás kísérleti kutatásának legtipikusabb független ill. függő változói?

Vajon miért fordul elő egyre ritkábban, hogy az érzelmi vagy hangulati állapotok hatásainak vizsgálatakor a hangulat mint független változó manipulálására egyre ritkábban alkalmazzák a hipnózist? Milyen módszereket alkalmaznak ma helyette?

Mikor érdemes kvázikísérletet végeznünk?

Mi a különbség a kvázikísérlet és a terepkísérlet között?

Kvázikísérletnél beavatkozás előtt és után is teszteljük a függő változót – ha erre van lehetőség. Vajon miért kell előtte is tesztelni? Mikor nem lehetséges ez?

A TMI-atombalesettel kapcsolatos kutatásban ott dolgozókat másik atomerőmű dolgozóival hasonlították össze, ahol nem volt baleset („kontrollcsoport”). Vajon mit kellett még tenniük a kutatóknak, hogy a belső érvényesség ne csökkenjen túlságosan?

A résztvevők a képernyő előtt ültek, amelyen rövid felvillanásokat láttak, és mindegyik felvillanás után egy kínai írásjelet. A kutatók arra kérték őket, értékeljék, melyik írásjel mennyire tetszett nekik. Valójában az írásjeleket megelőző felvillanások mindegyike egy mosolygó vagy egy mérges arcocska volt, amely mindössze 4 ezredmásodpercen keresztül jelent meg a képernyőn. A kutatók azt találták, hogy a tudatosulás küszöbe alatt bemutatott arcok befolyásolták az egyes írásjelek értékelését: a mosolygó arcok javítják, a mérgesek pedig rontják a kontrollhelyzethez (nincs arc) képest. (Fiske, 2005 alapján)
Milyen skálatípusú lehet a független és a függő változó?
Milyen statisztikai eljárást alkalmazhattak a kutatók?
Milyen etikai megfontolásaink lehetnek ezzel a kísérlettel kapcsolatban?

A vizsgálatban autóvezetők egy egyetemista lányt láttak egy lapos kerekű Ford Mustang mellett állni az út mentén. A pótkerék az autónak volt támasztva. Az esetek felében mintegy 400 méterrel előtte volt egy defektes Oldsmobile, ahol egy másik fiatal lány nézte, ahogy egy férfi cseréli a kereket; a másik felében nem volt modell. A kutatók 2000-2000 arra haladó járműnél nézték, hogy közülük hányan állnak meg segíteni. Többen álltak meg, ha nem sokkal előtte látták, hogy valaki segít (58%, szemben a 35%-kal). (Fiske, 2005 alapján)
Milyen skálatípusú lehet a független és a függő változó?
Milyen statisztikai eljárást alkalmazhattak a kutatók?
Milyen etikai megfontolásaink lehetnek ezzel a kísérlettel kapcsolatban?

A kutatók férfiaknak és nőknek horrorfilmet vetítettek ellenkező nemű partner jelenlétében, aki a kísérletezők beavatottja volt, és fizikaliag vagy vonzó volt, vagy nem. A résztvevők egy 14 perces jelenetet néztek meg, amelyben egy őrült gyilkos megöli néhány barátját, majd egy fiatal nőt üldöz és terrorizál egy elhagyatott farmon. A rémisztő film nézése közben a résztvevők ellenkező nemű partnere szorongást, közömbösséget vagy fölényes önuralmat mutatott. Az eredmények szerint az eredetileg is vonzó férfiakat a nőnemű válaszadók minden feltételben vonzónak találták, a nem vonzó férfiak viszont növelni tudták vonzerejüket önuralmat mutató viselkedésükkel a film alatt, és teljesen kompenzálni tudták ezzel a rokonszenv kezdeti hiányát. A férfi résztvevőknél nem kaptak hasonló eredményeket: a nők szorongása nem tette őket vonzóbbá a férfiak szemében. (Fiske, 2005 alapján)
Milyen skálatípusú lehet a független és a függő változó?
Milyen statisztikai eljárást alkalmazhattak a kutatók?
Milyen etikai megfontolásaink lehetnek ezzel a kísérlettel kapcsolatban?

A kutatók azt vizsgálták, vajon a fegyverviselés szabályozása hatással van-e a lőfegyverrel elkövetett emberölések számának alakulására. Két várost hasonlítottak össze, az USA-beli Seattle-t és a kanadai Vancouvert. A két város fekvése, mérete, iskolázottsági és jövedelmi viszonyai, valamint bűnözési rátája mind hasonló, de Seattle-ben szabad a fegyverviselés, míg Vancouverben nem. Azt találták, hogy bár a súlyos testi sértés kockázata Seattle-ben csak 1,16-szorosa a vancouveri, a lőfegyverrel elkövetett támadás kockázata hétszeres, a gyilkosságé pedig 1,6-szeres. Utóbbi különbséget megmagyarázza, hogy a lőfegyverrel elkövetett gyilkosság kockázata Seattle-ben ötszörös a vancouveri adatokhoz képest, míg az egyéb módon elkövetett gyilkosságok arányai nem különböznek. (Fiske, 2005, 478. o. alapján)
Milyen skálatípusú lehet a független és a függő változó?
Milyen statisztikai eljárást alkalmazhattak a kutatók?
Milyen etikai megfontolásaink lehetnek ezzel a kísérlettel kapcsolatban?