Milyen ellentéteket állíthatunk fel a kutatásban? (Keresse meg a felsorolt kutatási stratégiák, módszerek, paradigmák ellentétét!)
deduktív, nomotetikus, beavatkozó, természettudományos, elvonatkoztató, kvantitatív

▪ nem beavatkozó
▪ hermeneutikai
▪ kvalitatív
▪ kontextushoz kötött
▪ induktív
▪ idiografikus

Mik a kísérleti módszer kritizált előfeltevései?

Általában Milyen veszélyek fenyegethetik a tudományos kutatás érvényességét?

Milyen értékeket vall a szociálpszichológus? Gyűjtsük össze három-három jellemző és egyáltalán nem jellemző értékét!

Milyen társadalmi felhasználása van a szociálpszichológia eredményeinek? Keressünk példákat!

Milyen „ellenségképe” lehet a másikról a kvantitatív és kvalitatív kutatóknak?

Alapolvasmányokhoz

Hunyady Gy. (1998) A kísérleti szociálpszichológia amerikai válságirodalma és amit mi kiolvasunk belőle. In Történeti bevezetés a szociálpszichológiába: a meghonosítás lépései. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 227-237. o.

Milyen történeti, társadalmi háttere volt a szociálpszichológia „válságának”?

Milyen volt a hetvenes években a szociápszichológia helyzete a keleti blokkban, a szocialista országokban?

Párosíts a szerzőket és az általuk képviselt álláspontot!
Kardos Lajos, Kenneth Gergen

▪ Hisz a világ megismerhetőségében, perdöntő szerepet tulajdonít a kísérletnek a tudományos munkában, az elérhető eredményekben.
▪ Segítségül hív számos szkeptikus tudományelméleti elgondolást az kísérletezés értelmének és érvényének korlátázásához.

Egy adott kísérletben az együtt kezelhető változók korlátozott száma visszahat az elméletalkotásra, hozzájárul például a szociálpszichológiai ismeretrendszer mozaikszerű széttöredezettségéhez.

igaz/hamis

Az 50-60-as évek fordulóján sokan sokféleképpen megkérdőjelezték az amerikai szociálpszichológia eredményei és módszertani alapjait.

igaz/hamis

A szociálpszichológiai kutatásokat a „válság” idején ért kritikák nem egységesek, a kísérletezést más-más aspektusból kérdőjelezik meg, nem hozhatók közös gondolati nevezőre.

igaz/hamis

Milyen különböző aspektusokból kritizálják a szociálpszichológia kísérleteket? (Több helyes válasz is lehetséges!)

▪ fellépnek a kísérletvezetői elvárások torzító hatásai
▪ nehéz bizonyítani az okok és okozatok közötti kapcsolatot
▪ nem ad választ a kísérletezés a konkrét társadalmi-gyakorlati problémákra
▪ nem kontrollálhatók a körülmények, a vizsgálatból kizárandó hatások
▪ nem halmozódnak, nem épülnek egymásra az egyes kísérletek eredményei
▪ nem életszerűek a körülmények
▪ súlyos etikai kérdéseket vetnek fel a kísérletek

Milyen érvek szólnak a kísérletezés mellett, hogyan igyekeznek válaszolni a kritikákra a kísérletezés mellett elkötelezett vezető kutatók? (Több válasz lehetséges!)

▪ A politikai, társadalomformáló befolyás megszerzéséhez ne a szociálpszichológia „hatékonyságának” növelésén keresztül vezessen az út.
▪ Ha a terepkísérletek túlsúlyba kerülnek, akkor a kísérletezés már nem lesz „életidegen”.
▪ Aki az empirikus-kísérleti eljárásoknál nem tud jobbat ajánlani, az hiába emlegeti ennek a módszernek a korlátait.
▪ Az, hogy tudományos vizsgálódások fókuszában az ember komplex és nyitott tárgy például a fizikai jelenségekkel összehasonlítva, nem ok a megismerés minden reményét feladó indeterminizmusra.
▪ A kísérletezés a jövőben a legjobb módszerré válik az egyedi jelenségek komplexitásának feltárásához.
▪ A kísérleti szociálpszichológia – belsőleg feltárt gyengéi ellenére is – jobb tudományos eszköz mint a puszta spekuláció.
▪ A kísérletezés hosszabb távon is az egyetlen megbízható empirikus módszer a szociálpszichológiában.

A szociálpszichológián belül a válsághangulat évtizedek óta fennáll, a hetvenes évek eleje óta nem hagy alább.

igaz/hamis

A szociálpszichológus kutatók a kísérleti módszert hevesen kritizáló „válság” idején és azóta is zavartalanul folytatja kutatómunkáját.

igaz/hamis

A szociálpszichológia válságának az lett a következménye, hogy a tankönyvek számán keresztül mérhető népszerűsége és az ezen a szakterületen további tanulmányokat folytató, itt elhelyezkedő fiatalok számán keresztül mérhető presztízse jelentősen csökkent.

igaz/hamis

A szociálpszichológiának McGuire által „aranyfiúknak” nevezett, Lewin utáni nemzedéke a két név körül kristályosodik ki. Válassza ki a helyes párosítást!

▪ Tajfel – Moscovici
▪ Hamilton – Fiske
▪ Hovland – Festinger
▪ Adorno – Allport

A kilenc legszélesebb körben alkalmazott szociálpszichológiai tankönyv felhasznált irodalmának éppen fele egyetlen, a legrangosabbnak tartott, s egyértelműen kísérleti jellegű folyóiratban, a ……………… lapjain látott napvilágot.

Mi a különbség McGuire-nek a kísérletező szociálpszichológiát illető önkritikája és Gergen kritikája között?

Miért érdemes Hunyady szerint némi gyanakvással figyelni a Magyarországon megfogalmazott fenntartásokat a módszeres empíriával, a kísérletezéssel szemben.

Különbözik-e a „kvalitatív” kutatásban használt elmélet és hipotézis a kísérleti kutatásokétól? Ha igen, miben?

Hogyan biztosítható az eredmények megbízhatósága és érvényessége a kvalitatív kutatásokban?

Különbözik-e a kvalitatív kutatásban a mintavétel a kvantitatív kutatásokétól? Ha igen, miben?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A kvalitatív stratégia közelnézetben. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 386-420. o.

Melyik kutatási módszerhez melyik meghatározás tartozik. Párosítsa a megfelelő fogalmakat és definíciókat!
kvantitatív kutatási stratégia, kvalitatív kutatási stratégia

▪ Lényege az előzetesen rögzített változók vizsgálata, általános szabályszerűségek megfogalmazása.
▪ Lényege a vizsgált jelenségek egyediségét megőrző, kontextusba ágyazott leírás.

Mi teszi lehetővé a „csendes módszertani forradalom” során a kvalitatív stratégia előtérbe kerülését a kilencvenes években? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ Megerősödtek a pszichológia főáramán kívül eső tudományos irányzatok (pl. diszkurzuselemzés, fenomenológia, kulturális pszichológia).
▪ Nőtt a kísérletek ökológiai validitása.
▪ Elterjedtek az olyan statisztikai programok, mint az SPSS.
▪ A kvalitatív irányzatokon belül előtérbe került a vizsgálatok megbízhatóságának és az érvényességének kérdése.

Mi az anekdotizmus és miért veszélyezteti a kvalitatív kutatásokat?

Miként használhatjuk a különféle módszereket kvalitatív kutatási stratégián belül? (Párosítsa a módszert és a felhasználást egymáshoz!)
megfigyelés, kérdezés, kísérlet, dokumentumelemzés, esettanulmány

▪ Olyan célzott beszélgetés, ahol a válaszadó beszámolhat gondolatairól, érzéseiről összefüggően beszélhet.
▪ Tágan értelmezett „szövegek” (hang- és videofelvételek is, képek, weblapok stb.) elemzése.
▪ Különböző módszerek kombinációjával egy eset sokoldalú föltárása.
▪ Hétköznapi helyzetben kontrollált változást idézünk elő és figyeljük a hatását.
▪ A kvalitatív kutatási stratégia fő módszerei közé tartozik, alkalmas a viselkedés különböző kontextusokba ágyazott regisztrálására.

Mi jellemző a kvalitatív kutatási stratégia különböző módszertani paradigmáira? (Párosítsa az egyes módszertani kereteket a meghatározásukhoz!)
objektivizmus, naturalizmus, emocionalizmus, konstrukcionizmus, posztstrukturalizmus

▪ Lényegében a hagyományos kutatásmetodológia modellje, ám ezek a kutatók a „kritikai realizmus” talaján is állhatnak.

▪ Ateroretikus hozzáállás, amely a kutatás előfeltevéseinek minimalizálását tűzi ki, a chicagói iskola egyik hagyományaként alakult ki.
▪ Posztmodern eszmerendszer, mely a reprezentációkat, és így a tudományos elméleteket sem tekinti a „valóság” tükröződéseinek, sokkal inkább a társas világunk megteremtésének.
▪ A humanisztikus gondolatkörhöz közel álló megközelítés, mely megkérdezett személyek élményeinek, tapasztalatainak feldolgozására koncentrál.
▪ Erősen relativista elgondolás, mindenféle módszertant elutasít.

A progresszív fókuszálás a kvalitatív kutatásokban az adatgyűjtés és a mintavételt érintő alapelv.

igaz/hamis

A progresszív fókuszálás során a kvalitatív kutatásban a kutatási kérdés, probléma meghatározása fokozatosan egyre strukturáltabb és egyre élesebb fókuszú lesz.

igaz/hamis

A kvalitatív kutatásokra alapvetően a dedukció jellemző, egy rögzített elméletből indulnak ki, aminek érvényét vizsgálják az empirikus kutatási szakaszokban.

igaz/hamis

Melyik kutatási stratégiára jellemző, hogy az elmélet és adatgyűjtés interaktív viszonyban áll egymással, az elmélet lazán orientálja az adatgyűjtést, melynek során végzett elemzés formálja az elméleti-fogalmi keretet.

▪ kvantitatív kutatási stratégia
▪ kvalitatív kutatási stratégia

Kinek a nevéhez fűződik az ún. „alapozott elmélet”?

▪ Babbie
▪ Glaser és Strauss
▪ Mead és Goffman
▪ Denzin

Miben áll az alapozott elmélet három fázisa?

Az alapozott elmélet egy olyan módszertani modell, amely arra ösztönöz, hogy a kvalitatív kutató túllépjen a naiv empirizmuson.

igaz/hamis

A folyamat közbeni analízisre jellemző, hogy az ………… a kutatás egész menetét áthatja.

▪ elméleti keret megfogalmazása
▪ elemzés
▪ előrejelzés

Mit jelent a folyamat közbeni analízis?

Mit tartalmaz az adatkezelés és az adatelemzés a kvantitatív kutatásokban? (Párosítsa a megnevezéseket és az eljárásokat!)
adatkezelés, adatelemzés

▪ kvalitatív adatok esetében három feladatot jelent: adatredukciót (pl. kódolás), adatmegjelenítést, következtetések levonását
▪ kvalitatív adatok gyűjtésére, tárolására, kereshetőségére vonatkozó eljárások kialakítása

A kódolással megindul a tartalmi redukció, sűrítés, lényegkiemelés, ami megadja az elemzés ………….-t.

A kvalitatív kutatások során különböző formátumokban jelennek meg a vizsgált anyagok. (Párosítsa a neveiket a meghatározásaikhoz!)
nyers adatok;  átírt anyagok;  kódolt anyagok, kódolási rendszer; kutatási feljegyzések, napló

▪ Elemzésre alkalmas formátumba hozni a nyers adatokat.

▪ Az anyagnak az elméleti hipotézis, kérdésfeltevés alapján kialakított kategóriák szerinti elemzése.
▪ A korpusz (hang- és videofelvételek, leírt szövegek, viselkedés-mintázatok)
▪ A kvalitatív kutatás menet közben alakuló, időben elnyúló, egyedi jellege miatt fontos dokumentáció.

A kvalitatív metodológia „csendes forradalmát” nagymértékben segítette a …………… támogatott adatelemzés.

A számítógépes szoftverek nagymértékben megkönnyítik az…………… a kvalitatív kutatásban. (Több helyes válasz is lehetséges!)

▪ adatgyűjtést
▪ adatok kezelését
▪ a kísérleti elrendezést
▪ a megfigyelést
▪ az adatelemzést
▪ az elméletépítést

Mi jellemző a kvalitatív kutatást segítő számítógépes szoftverek három típusára? (Párosítsa az elnevezéseket és a meghatározásokat!)
szövegkereső szoftverek, kódoló-kereső szoftverek, elméletépítő szoftverek

▪ A szövegrészletekhez megadott kódok alapján lehetővé teszik az azonos kódot kapott szövegtészek megtalálását, külön fájlba szervezését.
▪ Az adatok kategóriába rendezésén túl a kategóriák egymáshoz való viszonyára vonatkozó elemzéseket is lehetővé tesznek.
▪ Segítenek a szövegek szegmentálásában, az elkülönített egységek kódolásában és a kódolt szövegrészek egyszerű vagy kombinált megjelenítésében.

A kvalitatív kutatások érvényességét és megbízhatóságát David Silverman úgy fogalmazza meg, hogy azoknak tudományosan meggyőzőnek, ………………….. kell lenniük.

Hogyan lehet biztosítani a kvalitatív kutatások megbízhatóságát? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ a pontos megismételhetőség biztosításával
▪ következetes adatkezeléssel
▪ a „szöveghű” beszámolókkal
▪ például a split-half módszerrel
▪ a megfigyelők közötti egyetértés ellenőrzésével
▪ a teszt-reteszt módszerrel

Miként biztosítja a „szöveghűség” a kvalitatív kutatások megbízhatóságát?

Mi biztosíthatja a kvalitatív kutatás érvényességét? (Több helyes megoldás lehetséges!)

▪ az ökológiai validitás biztosítása
▪ trianguláció
▪ folyamat közbeni analízis
▪ a válaszadó általi érvényesítés
▪ a komprehenzív adatkezelés
▪ külső megfigyelők alkalmazása a kutatás során
▪ reflexivitás
▪ általános törvényszerűségek megfogalmazása

Hogyan lehet biztosítani a kvalitatív kutatások megbízhatóságát? (Párosítsa a fogalmakat és a meghatározásaikat!)
trianguláció, válaszadó általi érvényesítés, komprehenzív adatkezelés, deviánseset analízis, reflexivitás

▪ Olyan eljárások, melyekkel a kutató ellenőrzi, hogy elemzési kategóriái, következtetései egybeesnek-e az adatközlő saját értelmezésével.
▪ Az eredmények érvényességét nem rögzített kritériumok alapján, hanem többféle megközelítés eredményeinek egymáshoz viszonyításával igyekszik elérni.
▪ Az elemzésből nem maradhat ki egyetlen adat sem, a következtetések egyértelmű alátámasztása miatt nem hagyhatunk figyelmen kívül információt.

▪ Nem módszertani eljárás, hanem kutatói attitűd, mely kívülről igyekszik szemlélni a kutatás menetét és a kutató által betöltött szerepet.
▪ Külön figyelmet kell szentelni a nem várt, az összképbe nem illő eseteknek.

Mi jellemző a különböző mintavételi stratégiákra a kvalitatív kutatásokban? (Párosítsa a fogalmakat és a meghatározásaikat!)
tipikus eset, szélsőséges deviáns esetek, elméleti alapú, intenzitás, rétegzett célzott, opportunista

▪ Információgazdag eseteket gyűjt, amelyek jól jellemzik a jelenséget, ám nem szélsőségesek.
▪ A különös, szokatlan esetek keresése a vizsgált jelenséggel kapcsolatban.
▪ Illusztrálja a populációban található alcsoportokat, elősegítve az összevetésüket.
▪ Követi a kutatás folyamán kibomló új szálakat, kihasználja a váratlan fordulatokat.
▪ Az elméleti konstrukcióra keres példákat és részletezően elemzi azokat.
▪ Kiemeli a normálist, az átlagost.

A kvalitatív kutatások egyre inkább abból indulnak ki, hogy statisztikai mintavételi eljárások hiányában nincsen alapja az eredmények általánosításának.

igaz/hamis

Milyen eszközöket vethetünk be a kvalitatív kutatások általánosíthatóságának érdekében? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ kvantitatív mérésekkel való összevetést
▪ folyamatközbeni analízist
▪ reflexív kutatói attitűd fönntartását
▪ megismétlését, egymásra épülését a kutatásoknak
▪ nagy minta feldolgozását számítógépes támogatással
▪ hólabdamódszer alkalmazását a mintavételben

Mivel az általánosíthatóság fogalma a statisztikai mintavételi eljárásokkal szorosan összefonódik, a kvalitatív kutatásokban ehelyett inkább az extrapoláció vagy az …………… fogalmával utalnak az eredményeknek a mintán túlra történő kiterjesztésére.

A kvalitatív kutatások sokszor személyes jellege miatt külön hangsúly esik az adatok bizalmas kezelésére, ami akár komoly dilemma elé is állíthatja a kutatót.

igaz/hamis

Mit tart ma egy átlagos magyar a pszichoanalízisről? Honnan meríti, amit tud?

Alapolvasmányokhoz

Moscovici, S. (2002) A reprezentációk korának eljövetele. In Társadalom-lélektan. Budapest: Osiris Kiadó. 173-209. o.

Miben áll Moscovici szerint a kognitív „forradalom”?

Az attitűdöd, melyek maguk is kognitív struktúraként határozhatók meg, alkotják a többi pszichés megnyilvánulás (észlelések, ítéletek, magatártásmódok) gerincét. Ezért foglalkozik a legtöbb elmélet ezek dinamikájával, struktúrájával.

igaz/hamis

Hogyan látja a kognitív disszonancia elmélete az embert?

▪ racionális lényként
▪ racionalizáló lényként

Hogyan jelölhető ki a szociális megismerés kutatási területe?

A szociális megismerés úgy tekint az emberre, mint egy sajátos gépezetre, mely a világból őt érő információk feldolgozása révén jut tudáshoz.

igaz/hamis

Minek alapján mondhatja azt a szociális megismerés „Amerikai Iskolája”, hogy a naiv tudósként eljáró hétköznapi megismerőről, hogy „nem túl éles elméjű”? (Párosítsa a hétköznapi megismerés jellemzőit és a meghatározásokat!)
információk iránt érzéketlen, kizárja az affektív reakciókat, perszonalizál

▪ Az emberek általában a személyes okokat részesítik előnyben egy viselkedés magyarázatában, a környezeti hatások szerepét elhanyagolják.
▪ Egy zárt világot szeretnek az emberek alkotni, ahol olyan viselkedésmódokat igyekeznek a másikban előhívni, amelyek megfelelnek a róluk előzetesen alkotott eszméknek.
▪ Ha már kialakítottunk egy véleményt, hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzá.

Moscovici szerint a szociális megismerés zsákutcája az, hogy a megismerés egyetlen vonatkozásra, az ……………re korlátozták. Ugyanakkor a valóságot, a kérdéses információk forrását semlegesnek, társadalmiatlannak, azaz ………………nek tekintették.

Kezdeti korszakaikban a szociális megismerés kutatás és a szociális reprezentációk kutatása egyazon tárggyal foglalkozott: a ……….(népi) pszichológiával

Mely irodalmi alakok kapcsolódnak a szociális megismerés és szociális reprezentációk gondolkodásmódjához?
szociális megismerés:
szociális reprezentáció:

 

▪ Bouvard és Pécuchet
▪ Hercule Poirot

Hogyan írja le a szociális reprezentáció jellegzetességeit?

Mit tudunk a szimbolikus interakcionizmusról (Mead, Goffman)?

Van ennek a beszélgetésnek értelme? Milyen körülmények között hangozhatott el?
A: Van egy 14 éves fiam.
B: Az nem baj.
A: Van egy kutyám is.
B: Ó, sajnálom!

Mi adja tehát egy társadalmi interakció jelentését (értelmét)?

Hogyan vizsgálhatjuk az automatikus cselekvések társas meghatározottságát (pl. szerepek, normák)?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A hermeneutikai paradigma közelről: a kultúrantropológia. In Kutatómunka a pszichológiában.Budapest: Osiris Kiadó. 85-91. o.

Az etnográfiai terepmunkára jellemző…….. (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ a rövid ideig, intenzíven végzett terepmunka.
▪ sokféle módszer használata.
▪ a kultúra tárgyi, szimbolikus és szokásokban megjelenő formáinak vizsgálata.
▪ elsősorban a kvantitatív adatgyűjtést végez.
▪ jellemző rá a természettudományos objektivitás

A kulturális antropológus „belülről”, a kultúra tagjainak szemszögéből igyekszik feltárni az adott társadalmi gyakorlatot, élet- és gondolkodásmódot.

igaz/hamis

Mit jelent egy kultúra „ritka” illetve „sűrű” leírása Clifford Gertz szerint? (Párosítsa a fogalmat a meghatározásával!)
ritka leírás:
sűrű leírás:

 

▪ Egyetlen szempontból, egy síkon adja meg a viselkedés leírását.
▪ Arra törekszik, hogy a viselkedésben kifejeződő különböző nézőpontokat és jelentésrétegeket.

Mi a „városi etnográfia”?

Az etnometodológia fókuszában a hétköznapi, …………. társas viselkedések mikroszkopikus elemzése áll.

▪ rutinszerű
▪ tudatos

Az etnometodológia arra törekszik, hogy feltárja, hogyan …………….. társas interakcióikat egy közösség tagjai a szabályok explicit megfogalmazása nélkül.

▪ szabályozzák
▪ látják

Az …………. alapgondolata, hogy a kutatásban a résztvevő személyek egyenrangúak a kutatókkal.

▪ akciókutatás
▪ etnometodológia

Az akciókutatás célja, hogy az általa vizsgált társadalmi jelenségekben küzdjön a változásért.

igaz/hamis

Goffman egyaránt hangsúlyozza a társadalmi konvenciók fontosságát, valamint az egyén mozgásterét. Munkájának módszertani következtetése, hogy a ………….. kontextus kvalitatív elemzése szükséges az ember társas viselkedésének megértéséhez.

Mit jelent az, hogy a világ konstruált?

Mik lehetnek a konstrukció eszközei?

Miért fakadhat mindebből a relativizmus?

Van-e példa arra, hogy egy szociálpszichológiai kutatás eredménye visszahatott az emberek viselkedésére? Mennyiben változott meg ezáltal az eredetileg vizsgált jelenség?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) Szövegelemzés. Budapest: Osiris Kiadó. 478-492. o.

Az alábbiak közül melyik nem szövegelemzési módszer?

▪ tartalomelemzés
▪ narratív elemzés
▪ diszkurzív elemzés
▪ belső elemzés
▪ beszélgetéselemzés

A tartalomelemzés eredetileg ………. elemzésének módszereként indult, majd széles körben elterjedt a társadalomtudományokban.

▪ a sajtó
▪ a Biblia

Milyen szerzőket köthetünk a „narratív” vagy „diszkurzív” fordulathoz a nyelvfilozófiában, a nyelv vizsgálatában? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ Wittgenstein
▪ Dilthey
▪ Gadamer
▪ Austin

A nyelvészetben, nyelvfilozófiában a „narratív” vagy „diszkurzív” fordulattal előtérbe került a ………….. kontextus és a pragmatika.

Milyen változásokon esett át a szöveg fogalmának jelentése a diszkurzív fordulattal?

Mi jellemzi a szövegelemzés különböző módszereit? (Párosítsa a fogalmakat és a meghatározásukat!)
tartalomelemzés, narratív elemzés, beszélgetéselemzés, diszkurzuselemzés

▪ Szisztematikus (többnyire kvantitatív) elemző eljárás, mely többek között a szöveg írójának szándékát, motivációját, a szövegben kirajzolódó tendenciát tárja fel.

▪ Hétköznapi interakciókban vizsgálja a nyelvhasználatot, fókuszában az áll, hogy a társas-társadalmi valóság hogyan konstruálódik a magán- és közbeszédben.
▪ Az interakciókban elhangzó természetes beszélgetés elemzésén keresztül vizsgálja, hogy az emberek „mit csinálnak a beszédükkel”, miként cselekszenek általa, miként szabályozzák azt.
▪ Azt vizsgálja, hogyan működnek a történetek, s az emberek miként használják azokat.

Érdekes kérdés, hogy vajon miként reprezentálják az emberek a hétköznapi emberek Freud pszichoanalízisét. Kérdezz meg néhány pszichológushallgatót és más szakos egyetemistát is, hogy szerintük miről szól a pszichoanalízis, mit gondolnak róla és magadnak foglald össze a válaszaikat néhány sorban.