Ismételjük át, mik a kísérletezés erősségei–gyengéi?

Mik a kísérleti módszer már ismert előfeltevései?

Mikor fogalmazódott meg az első tudományos elmélet?

Mitől függ a serdülőkori bulímia? Kiket érint? (Ez a két kérdés ugyanaz?)

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A stratégiák és módszerek áttekintése. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 514-529. o.

A tudományos módszertan alkalmazása önmagában ………. ahhoz, hogy egy vizsgálódást tudományos kutatásnak minősítsünk.

▪ elég
▪ nem elég

Mit kell vizsgálni ahhoz, hogy egy kutatást tudományosnak minősíthessünk?

Az alábbiak közül, melyeket nevezhetjük kutatási stratégiának?

▪ kísérletezés
▪ teszt
▪ korrelációs elemzés
▪ kérdőív
▪ megfigyelés
▪ kvalitatív kutatás
▪ interjú
▪ szövegelemzés
▪ esettanulmány
▪ kísérlet

Mi jellemző a kísérleti stratégiára?

Mi jellemző a korrelációs stratégiára?

Mi jellemző a kvalitatív stratégiára?

Az alábbi három kutatási stratégia közül melyik a leginkább egységes, a legkidolgozottabb módszertanában?

▪ kísérleti
▪ korrelációs
▪ kvalitatív

Az alábbi három kutatási stratégia közül melyik mutatja elsősorban az általánost, a tipikust az eredményeiben? (Több jó válasz is lehetséges!)

▪ kísérleti
▪ korrelációs
▪ kvalitatív

Az alábbi három kutatási stratégia közül melyikből lehet a legkevésbé általánosító következtetéseket levonni?

▪ kísérleti
▪ korrelációs
▪ kvalitatív

Az alábbi három kutatási stratégia közül melyik tudja leginkább megőrizni a vizsgált jelenség eredeti komplexitását, a vizsgálat kontextusát?

▪ kísérleti
▪ korrelációs
▪ kvalitatív

Az alábbi három kutatási stratégia közül melyikre jellemző az alacsony mintaszám, a figyelembe vett estek kis száma? (Több jó válasz is lehetséges!)

▪ kísérleti
▪ korrelációs
▪ kvalitatív

Az alábbi három kutatási stratégia közül melyik alkalmas az ok-okozati viszonyok megállapítására?

▪ kísérleti
▪ korrelációs
▪ kvalitatív

Párosítsa az alábbi módszereket és jellemzőket!
kísérletezés, teszt, kérdőív, megfigyelés, interjú, szövegelemzés, esettanulmány

▪ Standardizált normákkal hasonlít, általában közvetlenül nehezen megfigyelhető változók mentén.
▪ Komputeres programon nagymértékben segítik a módszer alkalmazását.
▪ Viselkedésre vonatkozó hipotézist kíván alátámasztani.
▪ Sok előre meghatározott változót vizsgál mennyiségi összefüggésben.
▪ Egészlegességre, részletességre, életszerűségre törekszik.
▪ A válaszadó saját maga fogalmazza meg mondanivalóját, elmélyült beszélgetést igényel.
▪ A változók izolálhatóak, ellenőrizhetőek, manipulálhatóak.

A kísérlet egyirányú ……. magyarázatot tesztel.

A kísérlet ……………. számú változót tartalmaz.

▪ nagy
▪ korlátozott

A teszt egy előre meghatározott változóra irányul, amely közvetlenül ………. megfigyelhető.

A teszt előnye, hogy ……… normákhoz viszonyíthatjuk az eredményeket.

A kérdőív olyan jellemző vizsgálatára irányul, amely tekintetében a populáció ………….. .

▪ heterogén
▪ homogén

A ……… gyors és jól kvantifikálható adatgyűjtést tesz lehetővé.

▪ kísérlet
▪ szövegelemzés
▪ kérdőív

A ……… módszerét használva az emberek széles körére vonatkozóan tájékozódhatunk, a földrajzilag vagy egyéb módon nehezen elérhetőekről is.

▪ kísérlet
▪ szövegelemzés
▪ kérdőív

A ……… exploratív, feltáró jellegű.

▪ kísérlet
▪ megfigyelés

Az interjú a válaszadó gondolataira, érzéseire, beszámolóira kíváncsi.

igaz/hamis

Melyik módszerre igaz, hogy az általa gyűjtött adatok nehezen feldolgozható. Válassza ki a megfelelő párt!

▪ kérdőív – kísérlet
▪ kérdőív – teszt
▪ interjú – esettanulmány

Használhatunk-e különböző kutatási stratégiákat és módszereket egyetlen kutatáson belül?

igen/nem

Melyik nem a módszerek, stratégiák integrációjának eszköze, az alábbi felsorolásban? (Válassza ki a kakukktojást!)

▪ folyamat közbeni analízis
▪ szekvenciális modell
▪ trianguláció
▪ integrált modell

A módszerek kombinációjának szekvenciális modelljében az elővizsgálat általában ………… célt követ. Míg a követő alkalmazásra az adatkiegészítés vagy ………… a jellemző.

A módszertrianguláció az jelenti, hogy több módszer ……….. vesz részt a kutatási kérdés megválaszolásában.

Az integrált modellek eleve több kutatási módszer kombinálására törekszik a kutatás kezdetétől.

igaz/hamis

Az …………. kifejezetten több módszer kombinatív alkalmazására épül.

▪ esettanulmány
▪ etnográfiai terepmunka

Melyik szociálpszichológiai elmélet tetszik a leginkább? Miért?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004) A tudományról kialakult kép változásai. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 25-38. o.

Koronként változik, hogy mit nevezünk tudományosnak és mit nem.

igaz/hamis

A …………. tudománykép szerint a tudomány az univerzális racionalitás tökéletes megtestesülése.

Kik képviselik a klasszikus tudománykép kialakulását. (Több helyes válasz is lehetséges!)

▪ Johannes Kepler
▪ Francis Bacon
▪ Émile Durkheim
▪ Ágoston (Augustinus)

A klasszikus ………… azt tartotta, hogy a világ megismerhető tisztán induktív, tapasztalati úton. A …………. ezzel szemben azt tartotta, hogy a megismerés megkérdőjelezhetetlen (axiomatikus) alapjai bizonyos velünk született mentális tartalmak (matematikai vagy morális alapszabályok), a megismerés követendő stratégiája pedig az ezekből levezethető igazság megfogalmazása.

Milyen tudománykép kifejeződése az alábbi állítás? „Minden tudást visszautasítunk, ami pusztán valószínűségi…csak azt fogadjuk el, aminek az igazsága nem vonható kétségbe.”

▪ empirizmus
▪ racionalizmus
▪ pozitivizmus

Mi jellemzi a klasszikus tudományképet?

A modern fizika eredményei megrendítették az objektíven megismerhető világ képét.

igaz/hamis

A pozitivisták úgy vélték, hogy a tudománynak az elvont kérdések helyett a konkrét, ……….. tisztázható kérdésekre kell összpontosítani.

▪ deduktívan
▪ empirikusan
▪ elvileg

A logikai pozitivisták két fő biztosítékát látták annak, hogy a tudomány valóban az igazságok feltárásához vezessen. Melyek voltak ezek?

Hogyan kell működni az logikai pozitivisták szerint a tudománynak?

Popper mit nem fogadott el a logikai pozitivizmusból?

▪ A tudomány és nem-tudomány éles elkülönítését.
▪ Az általános magyarázatra törekvést.
▪ A verifikáció tanát.

Popper szerint helytelen az a felfogás, hogy egy elmélet annál biztosabb alapon áll, minél több empirikus tapasztalat támasztja alá.

igaz/hamis

Popper azt állítja, hogy tapasztalataink sohasem lehetnek kimerítőek, ezért az empirikus tapasztalat alapján csupán cáfolni tudjuk teljes bizonyossággal az elméleti állítást, teljes körűen nem tudjuk alátámasztani az igazságát.

igaz/hamis

Az alábbi állítások közül melyik fogalmazza meg a pozitivizmus kritikáját?

▪ Az igaz tudás alapját az objektív tények ismerete jelenti.
▪ Sem önmagukban adott érzékleti adatok nincsenek, sem eleve létező racionális igazságok.

Mi volt Thomas Kuhn álláspontja a tudományos megismerésről?

Milyen viszonyban áll a konstruktivizmus a logikai pozitivizmussal?

Ha elvetjük a klasszikus tudománykép alaptételeit, akkor el kell fogadnunk a relativista tudományképet, mely a konstrukcionizmusban rejlik.

igaz/hamis

Mit állít a realista tudománykép?

A pszichológia a természettudományok és a társadalomtudományok határmezsgyéjén helyezkedik el.

igaz/hamis

Melyik fogalomhoz illik a meghatározás? (Válassza ki az összeillő párokat!)
nomotetikus tudás, idiografikus tudás

▪ Látszólag össze nem tartozó tények sokaságát univerzális törvények alá rendeli, mennyiségi, oksági magyarázat útján.
▪ Az egyedi, szerves egész minőségi jellemzőinek megértésére törekszik.

Melyik tudományos megismerési módhoz köthető ez a két fogalom?( Válassza ki az összeillő párokat!)
nomotetikus tudás, idiografikus tudás

▪ hermeneutikai
▪ természettudományos

Dilthey és az ún. szellemtudományos pszichológia követői arra törekedte, hogy a szövegek értelmezésének módszertanát, a ……………. a társadalomtudományok alapmódszerévé fejlesszék.

▪ hermeneutikát
▪ diskurzuselemzést

Mit jelent a hermeneutikai kör?

A sűrű leírás részletgazdagon tapogatja le az egyedi jelentések összefüggésrendszerének csomópontjait.

igaz/hamis

Alapolvasmányokhoz

McGuire, W.J. (2001) Hogyan vált az empirikus szembesítés az érvényesség kritériumává? A perspektivizmus viszonya a logikai empiricizmushoz: kiterjesztés és új irányok; Kutatási programok stratégiai tervezése. In. Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris Kiadó. 428-465. o.

Milyen kritériumok (ismeretelméleti elvek) fordultak elő a nyugati gondolkodásban az évszázadok során? Párosítsa a megnevezéseket és a meghatározásokat!
dogmatizmus, racionalizmus, pozitivizmus, logikai empirizmus

▪ Egy elmélet akkor elfogadható, ha a már elfogadott elméleti állítások gyűjteményével egybevág.
▪ A falszifikálás módszere jellemzi, tudásnak a priori (általános elvek) és a posteriori (empirikus tapasztalat oldaláról is érvényesnek kell lennie.
▪ Induktív következtetés jellemzi, az egyestől halad az általános felé.
▪ Módszere a deduktív következtetés, önmagukban is meggyőzőnek tűnő posztulátumokból indul ki és ebbel vezeti le az új tételeket.

Milyen kritériumok (ismeretelméleti elvek) fordultak elő a nyugati gondolkodásban az évszázadok során? (Párosítsa a megnevezéseket és a szerzőket, forrásokat!)
dogmatizmus, racionalizmus, pozitivizmus, logikai empirizmus

▪ Maimonidész, Duns Scottus, William Occam
▪ Ágoston (Augustinus) (de marxisták és a hagyományokhoz kötődő freudisták is)
▪ Schlick, Harnap, Popper
▪ Bacon, Locke, Hume, Comte

Kinek a nevéhez fűződik a perspektivizmus?

▪ Popper
▪ McGuire
▪ Kuhn
▪ William Occam

Miben állnak a logikai empirizmusnak a kutatás a priori (fogalomalkotási) szakaszát érintő újításai a korábbi ismeretelméleti paradigmákhoz képest? (Több jó megoldás is lehetséges!)

▪ Nem fogalmaz meg előzetesen hipotézist.
▪ Hangsúlyozza az explicit hipotézis meglétének fontosságát.
▪ Az elmélet érvényességét dedukciós következtetésekkel a előzetesen elfogadott alapelvekből vezeti le.
▪ A hipotézis akkor jó, ha beágyazódik egy átfogóbb elméletbe.

Miben hasonlít a perspektivista és a logikai empirista tudományelmélet? (Több jó megoldás is lehetséges!)

▪ Az új tudományos elméletek érvényességét az dönti el, hogy a korábban elfogadott elvek gyűjteményéhez illeszkednek-e.
▪ Átfogó elméletben helyezi el a hipotézist.
▪ Rögzített hipotézisekből indulnak ki, melyek érvényességét az empirikus szakaszban tesztelik.
▪ Előzetesen megfogalmazott hipotézisekre épül az empirikus kutatás.
▪ Beavatkozás nélküli kutatást jelentenek, mely pusztán a megfigyelésre épít.

Miben különbözik a perspektivista és a logikai empirista tudományelmélet? A perspektivista vagy a logikai empirista elgondolásokra igazak az alábbi állítások?

A kezdeti hipotézisnek egyetlen elmélet az alapja.

▪ perspektivista

▪ logikai empirista

A kezdeti hipotézist különböző elméletekre is visszavezethetőnek kell lenni.

▪ perspektivista

▪ logikai empirista

A tudósoknak a vizsgálandóval ellenkező hipotézist is rögzíteni kell, az azt alátámasztó elméletekkel együtt.

▪ perspektivista

▪ logikai empirista

Az egymásnak ellentmondó elméletek, hipotézisek közül legfeljebb csak egy igaz.

▪ perspektivista

▪ logikai empirista

Minden állítás általában hibás, így hibás az ellentéte is, tehát estenként minden állítás igaz.

▪ perspektivista

▪ logikai empirista

Mit állít a perspektivizmus az egymással ellentétes állításokról? Egészítse ki a megfelelő szóval a mondat hiányzó részeit. Minden állítás ……… hibás, így hibás az ellentéte is, tehát ………. minden állítás igaz.

Mi a logikai empirizmus célja az posteriori (hipotézisellenőrző) kutatási szakaszban? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ Az elméleteket, hipotéziseket (tudásreprezentációkat) empirikus szembesítésnek kell kitenni.
▪ A hipotéziseket átfogó elméletekből vezetik le.
▪ Az empirikus szakasz célja, hogy a hipotézis tovább alakuljon a megfigyelés által.
▪ Az empirikus szembesítést célja a rögzített tudásreprezentáció (elméleti, hipotézis) igaz voltának tesztelése.

Miben tér el a perspektivizmus a logikai empirizmustól a tudományos kutatás második, empirikus ellenőrző szakaszában? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ Az empirikus szembesítés célja a perspektivizmus szerint a kreatív felfedezési folyamat folytatása.
▪ Azt kell a perspektivizmus szerint ellenőrizni, hogy egy rögzített a priori hipotézis, magyarázat igaz-e.
▪ Azt kell a perspektivizmus szerint feltárni, hogy mi az előzetesen megfogalmazott hipotézis jelentése.
▪ A rögzített hipotézisek igazságtartalmát teszteli a perspektivista kutatás.
▪ A kontextusok azon mintázatát tárja fel a perspektivista megközelítés, amelyben az előzetes hipotézis fenn áll, vagy nem áll fenn.
▪ Az okok együttesét tárja fel, hogy egy adott kontextusban miért igazolódik a hipotézis.
▪ A perspektivista kutatás a deduktív logika szabályai szerint vizsgálja a megfogalmazott tétel (állítás, hipotézis) igazságát.

Miben tér el a mai tudományos gyakorlat a logikai empirizmus nyomán kialakult „tudományos mítosztól” McGuire szerint?

Mit kell bemutatnia McGuire szerint a hipotézis empirikus szembesítésének?

Mi célt szolgálnak a perspektivizmusban a kutatási programok?

Hasznos-e a perspektivista megközelítés egyetlen kísérlet eredményeinek értelmezésében.

▪ Igen, mert egy adott eredményt is vizsgálhatunk több oldalról.

▪ Nem, mert a különböző kontextusok és közvetítő változók szerepét szükségképpen csak több kísérletben lehet feltárni.

A perspektivista kutatási programok tervezésének különböző fázisait és a nekik megfelelő meghatározásokat soroltunk fel. (Párosítsa össze az egymással megfelelőeket!)
a változók jelentésének feltárása, a változók közötti összefüggés többféle formája, a feltételezett összefüggés határainak elképzelése, az eredeti hipotézis különböző magyarázatainak megalkotása, közvetítő hipotézisek, interakciós hipotézis

▪ Ha a függő és független változó között túlságosan nagy a logikai ugrás, akkor azt két lépésre osztva könnyebb áthidalni.
▪ A feltételezett összefüggés nem egyforma valószínűséggel jelentkezik minden almintában és helyzetben, ezért kell feltárni a diszpozicionális és helyzeti korlátokat és magyarázatot találni rájuk.
▪ Szakirodalmi használat nyomon követésével vagy akár saját képzeletét útján is eljuthatunk az általunk vizsgált fogalom a különböző jelentéseihez.
▪ A perspektivizmus szerint minden hipotézist több elmélettel kell indokolni, hiszen bármely elmélet csak részlegesen magyarázza a vizsgált összefüggést.
▪ Megjeleníthető egy hipotézis például rajzban, logikai sémában, táblázatban, függvény formájában, ami főként a nem lineáris, interakciós, mediációs összefüggéseknél segít.
▪ A kontextusok kibontását és a vizsgált összefüggés magyarázatát segíti.

Tekintsük Asch konformitás-kísérletét, mint a perspektivista kísérletezés egyik őstípusát. Mik voltak azok a kontextusok, diszpozicionális közvetítő változók, melyek manipulálásával kísérleti helyzetet is változtatva sikerült feltárni a konformitás jelenségének teljesebb jelentését.