01. Bevezetés – a tudományos megismerés folyamata, módszerei

Babbie, E. (2003) Adatelemzés alapfokon. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 453–474. A minták elemzésének alapfogalmai, egy- és kétváltozós elrendezések bemutatása

Babbie, E. (2003) Statisztikai következtetések. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 513–525. A minták összehasonlítása, szignifikancia, nullhipotézis, Khi-négyzet próba.

Atkinson et al. (1995) A pszichológia módszerei. In Pszichológia. Budapest: Osiris-Századvég. 24–30. A különböző – pl. kísérleti, korrelációs, megfigyelési – módszereket veszi sorra.

Hajtmann B. (1989) Bevezetés. In Matematikai statisztika pszichológia szakos hallgatók részére. Budapest: Tankönyvkiadó. 5–12. A matematikai statisztika szemléletébe vezet be, néhány alapfogalmat tisztáz.

Vargha A. (2000) Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Budapest: Pólya Kiadó. Alapos és széleskörű áttekintést nyújt a pszichológiai kutatásban, céljai szerint a statisztikai eljárások alkalmazásának menetét és feltételeit matematikai háttér ismerete nélkül is érthetően magyarázza.

Babbie, E. (2003) Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 56–75. Társadalomtudományi elméletekről általában, a dedukcióról és indukcióról, az elmélet és az adatgyűjtés kapcsolatáról.

Babbie, E. (2003) Hibák a hétköznapi megismerésben és néhány megoldás. / Mi valós valójában. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 22–27. hétköznapi gondolkodás korlátai.

Szokolszky Á. (2004) Kutatási módszerek és metodológiai paradigmák; A természettudományos paradigma közelről: a kísérletezés; A hermeneutikai paradigma közelről: a kultúrantropológia. A kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégia; A pszichológiai kutatás módszerei – áttekintés. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 77–92. A kutatásmódszertan alapvető kérédéseiről, a tudományos módszerről és két alapvető tudományos paradigmáról, a természettudományosról és a hermeneitukairól írott összefoglaló.

Mérő László (1989) A logikus gondolkodás In Észjárások. Budapest: Akadémiai Kiadó. 17–32. formális logika, hétköznapi logika megkülönböztetéséhez.

Szokolszky Á. (2004) A kutatás általános módszertani kérdései. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 119–191. A mérés, a statisztika és az etika általános kérdései.

Smith, E.R. & Mackie, D. (2001) A kutatás módszertana: ahogy a kérdéseket fölteszik és megválaszolják. In Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. 133–188. A szociálpszichológiai kutatás általános módszertani, etikai szempontból.

Csepeli Gy. (1997) Kérdésfeltevés és kutatás. In Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. 99–140. A kutatás menetéről és a jó kutatás kritériumairól.

Babbie, E. (2003) Néhány társadalomtudományi paradigma. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 48–56. Társadalomtudományi Paradigmák számbavétele.

Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Frederickson, B. & Loftus, G. R. (1995) A pszichológia mai nézőpontjai. In Pszichológia. Budapest: Osiris–Századvég. 33–40. Néhány fontos pszichológiai nézőpontot és a kapcsolatukat elemzi.

Pléh Cs. (1992) A behaviorista forradalom: A lélek teljes kiiktatása a lélektanból. In Pszichológiatörténet: A modern pszichológia kialakulása. Budapest: Gondolat Kiadó. 145–157. A behaviorizmus tételeinek, szemléletének részletesebb kifejtése.

Pléh Cs. (1992) Az egész és az értelem. Az alaklélektan. In Pszichológiatörténet: A modern pszichológia kialakulása. Budapest: Gondolat Kiadó. 158–171. Az alaklélektan tételeinek, szemléletének részletesebb kifejtése.

Pléh Cs. (2000) A nagy iskolák korszaka. In A lélektan története. Budapest: Osiris Kiadó. 345–407. Összefoglalja ebben a frisebb szövegben is a behaviorizmus, alaklélektan és pszichoanalízis klasszikus iskoláinak megjelenését és hatásukat a pszichológiában.

Hunyady Gy. (1998) A megismerés szociálpszichológiája és a szociálpszichológiai megismerés. In Történeti bevezetés a szociálpszichológiába: a meghonosítás lépései. Budapest: Eötvös Kiadó. 244–265. A kognitív megközelítések szerepét foglalja össze a szociálpszichológiai kutatásokban, különböző területeket (pl. attitűd, kognitív stílus, attribúció, sztereotipizálás) vesz sorra, és a klasszikus kognitív megközelítéseket az információfeldolgozási nézőpontú újakkal együtt tárgyalja.

Babbie, E. (2003) Hogyan tervezzünk meg egy kutatást. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 124–132. A kutatás menetének, felépítésének hasznos összefoglalója.

Szokolszky Á. (2004) A kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégia; A pszichológiai kutatás módszerei – áttekintés. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 92–95; 110–118. A pszichológiai kutatásokban különböző kutatási paradigmák áttekintése

McGuire, W. J. (2001) A szociálpszichológia második évszázada felé [Hipotézisek felállítása] In Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris Kiadó. 478–485. A kutatás kreatív szakaszának fontosságát hangsúlyozza, itt sorolja fel az általa javasolt alkotó heurisztikákat.

Manstead, A.S.R. & Semin, G.R. (1995) Módszertan a szociálpszichológiában: Az ötlettől a cselekvésig. In Hewstone, M. et aii (szerk.) Szociálpszichológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. 79–104. A szociálpszichológiai kutatás általános kérdéseit tárgyalja, a Runkel és McGrath modellje alapján a hipotézistesztelés jellegzetességei alapján különböztet meg kutatási stratégiákat.

Smith, E.R. és Mackie, D.M. (2001) A kutatás módszertana: ahogy a kérdéseket fölteszik és megválaszolják. In Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. 85–132. A népszerű szociálpszichológiai kézikönyv bevezetőt nyújt a kutatás módszertani és etikai kérdéseibe.

Fiske, S.T. (2006) Az emberi interakciók tanulmányozásának tudományos módszerei. In Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris Kiadó. 74–127. Sokoldalú összefoglalása a szociálpszichológiai kutatás különböző aspektusainak, érinti a konceptualizálás, operacionalizálás folyamatát, háromféle (leíró, korrelációs, kísérleti) kutatási stratégiát vet össze, a tipikus torzító tényezőkre, és az etikai problémákra is kitér. Példákon is bemutatja a mondandóját.