10. Perspektivizmus: a kísérletezés megújítása

Szokolszky Á. (2004) A stratégiák és módszerek áttekintése. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 514–529. Összeveti a különböző kutatási módszereket.

Szokolszky Á. (2004) A tudományról kialakult kép változásai. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 25–38. A tudományfelfogások történeti összefoglalója

McGuire, W.J. (2001) A szociálpszichológia második évszázada felé. In. Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris Kiadó. 466–509. A szociálpszichológia történetébe illeszti a szociálpszichológiai kutatásról, elméletalkotásról mondanivalóját.

Doise, W. (1997) Organizing social-psychological explanations. In C. McGarty & S. A. Haslam (eds.) The message of social psychology. Oxford, England: Blackwell. 63–76. A szociálpszichológiai módszerek áttekintése.

McGuire, W.J. (2001) Hogyan vált az empirikus szembesítés az érvényesség kritériumává? A perspektivizmus viszonya a logikai empiricizmushoz: kiterjesztés és új irányok; Kutatási programok stratégiai tervezése. In. Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris Kiadó. 428–465. A ma legáltalánosabban elterjedt logikai empicista tudományfelfogás történeti előzményeinek (dogmatizmustól a pozitivizmusig) áttekintése, a persepektivista és a logikai empiricista tudományfelfogások szisztematikus összevetése, a perspektivizmusból következő egész kutatási programok tervezéséhez segítség.

Popper, Karl (1989) A historicizmus nyomorúsága. Budapest: Akadémiai Kiadó. A logikai empiricizmus alapelveinek kifejtése.

Babbie, E. (2003) Az okság fogalma a társadalomtudományi kutatásban. In. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 78–101. Az okság értelmezéséről.

McGuire, W.J. (2001) Kutatási programok stratégiai tervezése. In Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris Kiadó. 441–465. Egy példán viszi végig, hogy mi jellemez egy perspektivista kutatási programot. Elemi szinten kezdi a vizsgálandó változók jelentésének feltárásával, majd a változók közötti összefüggések megfogalmazásának jelentőségét mutatja be és a feltételezett összefüggés határainak megvonását. Mögöttes szinten az eredeti hipotézis viszonyának vizsgálatát ajánlja különböző elméletekhez, sőt a hipotézis ellentetjének elméleti magyarázatát is fontosnak tartja. Végül olyan konkrét formában is igyekszik körbejárni a feltételezett összefüggést, hogy milyen közvetítő változók, kontextuális hatások képzelhetők el az ok és okozat kapcsolatában. Hangsúlyozza, hogy a perspektivista kutatási program segíti az összefüggés különböző jelentéseinek szisztematikus feltárását és a prioritások tudatos alakítását.

McGuire, W. J. (2004) Perspectivist worksheets for generating a program of research. In J. Jost, M. Banaji, & D. Prentice (eds.), Perspectivism in social psychology: The yin and yang of scientific progress. Washington, DC: American Psychological Association. 319–322. A perspektivista kutatások tervezését megkönnyítő „űrlapok”.

Jost, J.T,; Banaji, M.R; Prentice, D.A. (2004, eds.) Perspectivism in social psychology: The yin and yang of scientific progress. Washington, DC, US: American Psychological Association. perspektivista szemléletű kutatásokat foglalnak össze a szociálpszichológiában.

Jost, J. T. (2003) Önalávetés a társdalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. Budapest: Osiris Kiadó. A kötetben szereplő írások több oldalról járják körbe a csoportközi viszonyokat, elsősorban a kisebbségi helyzetben lévőknek a helyzetről alkotott reprezentációjára fókuszálva. A különböző írások például szolgálhatnak a perspektivista szemlélet egyik sajátosságára, a többiféle elmélet párhuzamos magyarázatainak tesztelésére: itt a társas összehasonlítás, a társadalmi identitás és a rendszerigazolás elméletei kerülnek alkalmazásra. Az empirikus tanulmányokban ugyanakkor számos különböző közvetítő változó (önértékelés, hatalom észlelt legitimitása, az észlelt status quo), kontextuális, vagy háttérváltozók (igazságos világba vetett hit, disszonanciacsökkentés, társadalmi rendszert érő fenyegetések) hatásának szisztematikus vizsgálatára kerül sor.