11. Társadalmi nézőpont

kultúra: A latin ’colore’ szóból származik, jelentései: lakik, művel, védelmez, vallásos tiszteletben részesít. „Komplex rendszer, amely magában foglalja a tudást, hitet, a művészeteket, az erkölcsöt, a jogot, a szokásokat és minden más képességet és viselkedésmódot, amit az egyén a társadalom tagjaként sajátít el.” (Tylor) (11)

kulturális összehasonlító pszichológia:  Az egyéni pszichológiai mechanizmusok kulturális hasonlóságaival és különbségeivel foglalkozó megközelítés. Ld. még kulturális pszichológia (04, 11)

ekvivalencia: (egyenértékűség) A kulturális összehasonlító pszichológia legfontosabb módszertani kérdése, lényege a különböző kulturális csoportokban kapott eredmények összehasonlíthatósága.  Az ~ hiányának okai lehetnek: egy konstruktum definíciója nem azonos a különböző kultúrákban (konstruktum okozta torzító hatás), mintabeli eltérések, a mérőeszköz sajátosságai (módszertani torzító hatás), a vizsgálati anyag fordításának problémája (item okozta torzítások). (11)

decentrálás: A kulturális összehasonlító pszichológiában használatos, az ekvivalencia-problémák kivédésére alkalmazott technika, melynek lényege egy adott mérőeszköz több kultúrában való párhuzamos kidolgozása. (11)

visszafordítási technika: A kulturális összehasonlító pszichológiában használatos, az ekvivalencia-problémák kivédésére alkalmazott technika, melynek lényege a lefordított itemek  független „visszafordítása”, majd a két verzió összehasonlítása.  (11)

tétel-válasz elmélet: A kulturális összehasonlító pszichológiában használatos, az ekvivalencia-problémák kivédésére alkalmazott statisztikai eljárás. (11)

Human Relations Area Files: (HRAF) 1949-ben a Yale egyetemen létrehozott etnográfiai adatgyűjtemény, valamint az azt gondozó szervezet elnevezése. www.yale.edu/hraf (11)

individualizmus–kollektivizmus dimenzió: A kultúrák összehasonlításának egyik legfontosabb dimenziója, melynek alapja az egyének egymástól való függetlensége/függése. Individualista az a kultúra, ahol az egyén függetlennek definiálja magát, saját céljai élveznek elsőbbséget, és a cserejellegű társas kapcsolatok dominálnak, kollektivista pedig az, ahol az egyén függ a csoporttól, annak céljai és normái a meghatározóak, és inkább a közösségi jellegű társas kapcsolatok jellemzőek. (11)

interpretációs paradoxon: A kulturális összehasonlító pszichológiai kutatások eredményeinek sajátos értelmezési nehézsége: a vizsgálatokban kapott pontszámeltéréseket akkor nehezebb értelmezni, ha a különbségek nagyobbak és könnyebben megfigyelhetők. (11)

módszertani individualizmus: Az az alapelv, mely szerint a társadalmi jelenségekre csak az egyéni jellemzők figyelembevételével és tanulmányozásával adható tudományos magyarázat (08, 11)

kulturális pszichológia: A kultúra vizsgálatának olyan pszichológiai megközelítése, mely szerint minden jelenség egyedi, jelentését specifikus környezetétől kapja és csak abban tanulmányozható. Nincs egységes elméleti kerete vagy módszertana, inkább sokféle megközelítés laza halmazaként fogható fel. Ld. még kulturális összehasonlító pszichológia (03, 11)

kulturális relativizmus: Elmélet, amely szerint az egyes kultúrák specifikus, egyedülálló kifejeződései az őket hordozó társadalmi csoportoknak, ezért önmagukban magyarázandók és egyetemes értékrendbe nem illeszthetők. Célja az egyes kultúrák belülről, saját szokásaik, saját fogalmaik alapján való megértése. Ld. még kulturális pszichológia (11)

étikus–émikus megközelítés: A viselkedés tanulmányozásának eltérő nézőpontjai. Az étikus megközelítés az univerzális viselkedéskategóriákra koncentrál, valamint ezek kultúrspecifikus változatainak összehasonlítására. Az émikus ezzel szemben a társadalmak egyediségére helyezi a hangsúlyt, az adott kultúra szemszögéből próbálja elemezni és értelmezni a jelenségeket. Ld. még kulturális pszichológia, kulturális összehasonlító pszichológia (11)

őshonos/helyi pszichológia: (indigenous) Olyan pszichológiai megközelítés, mely a sajátos, helyi pszichológiai jelenségekre koncentrál, az adott kultúrából származó kutatók segítségével. A kutatás célja mindig a helyi alkalmazás és hasznosítás. Ld. még kulturális pszichológia. (11)

programértékelés: Értékelő jellegű, alkalmazott kutatási módszer, társadalmi beavatkozások, programok hatásának vizsgálata. Ld. még hatásvizsgálat (11)

hatásvizsgálat: Értékelő kutatási módszer (ld. programértékelés), mely leggyakrabban a különböző médiumok vagy egyes műsorok jellegzetességeinek társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. (05, 11)