13. A kutatás elő- és utóélete

A szakirodalmazás

kivonat: (absztrakt, összefoglaló) A publikáció rövid (50-150 szavas) összefoglalója, amely tartalmazza a vizsgálati téma, a személyek és módszerek, az eredmények, valamint a fő következtetések leírását. (13)

adattisztítás Az adatbevitel után az adatállomány egészének számszerű ellenőrzése változónként és esetenként, kijavítandó az esetleges tévesztéseket, elütéseket. (13)

Elektronikus Információszolgáltatás: (EISZ) Elektronikus információforrások csomagja, mely nemzeti licenc alapján biztosít hozzáférést a felsőoktatás és tudományos kutatás számra. A legfontosabb részei: a Web of Science (WoS): az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázis csomag és citációs indexszolgáltatása, és a Science Direct: az Elsevier tudományos kiadó fulltext és adatbázis szolgáltatása. Fő profilja a természettudományos, műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. (13)

elektronikus könyvtár: Elektronikusan tárolt dokumentumok gyűjtőhelye. Általában szabadon használható, pl. szakirodalmi források keresésére. Ilyen például a Magyar Elektronikus Könyvtár. http://mek.oszk.hu/  (13)

keresőprofil: A szakirodalmi források gyűjtésekor megfogalmazott, számítógépes keresésre alkalmas formában összeállított kulcsszólista, mely azokat a szakkifejezéseket, neveket tartalmazza, amelyek a keresett téma publikációiban előfordulhatnak. (13)

online katalógus: (Online Public Access Catalogue, OPAC) A könyvtári állományok katalógusainak elektronikus változata, mely online elérhető és kereshető. Ilyen például a HUNOPAC. http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm  (13)

 

PsycINFO: Elektronikus számítógépes kereső adatbázis, mely az angol nyelvű pszichológiai publikációk – elsősorban szakmai folyóiratok - jelentős részét összefogja, megadva azok legfontosabb paramétereit és kivonatát. Összetett keresési lehetőséget biztosít a kívánt szakirodalom felkutatásához.   (13)

számítógépes kereső adatbázis: Elektronikus adathordozón vagy az Interneten található kereshető adatbázis, pl. szakirodalmi források keresésére. Ld. még EISZ, PsycINFO, (13) 

tezaurusz: Adatbázisok rendszerezését és keresését lehetővé tevő hierarchikusan felépülő fogalomtár. Bővebb értelemben egy-egy tudományterület kulcsfogalmainak átfogó, rendszerező leirata. (13)

Az adatfeldolgozás folyamata

változó: Olyan mért (vagy kísérlet esetén akár manipulált) mennyiség vagy tulajdonság, amely a vizsgálat során különböző esetekben különböző értékeket vehet fel. A ~kat elsősorban skálatípusuk szerint csoportosíthatjuk, ugyanakkor az intervallumskálájú változókon belül megkülönböztetünk folytonos és diszkrét változókat is: utóbbiak meghatározott és egymástól kategorikusan elkülönülő értékek valamelyikét vehetik fel, az előbbiek viszont egy tartomány bármely pontjának megfelelő, azaz a kontinuumszámosságú végtelennek megfelelő számú értéket vehetnek fel. (A nominális és az ordinális skálájú változók természetesen csakis diszkrétek lehetnek.) (01, 13)

leíró statisztika: A statisztikai adatfeldolgozás és adatbemutatás része, mikor eloszlások, kereszttáblák és ábrák segítségével jellemezzük a kutatási mintát vagy a kapott eredményeket egy változó alapján. Ld. még statisztikai összefüggés-elemzés (13)

statisztikai összefüggés-elemzés: A statisztikai adatfeldolgozás és adatbemutatás része, mikor a (független és függő) változók közötti kapcsolat vizsgálata történik, különféle statisztikai próbák segítségével, két- vagy több változós elemzések formájában. (pl. korrelációs elemzés, t-próba, varianciaanalízis). Ld. még leíró statisztika, többváltozós statisztikai elemzések. (13)

gyakorisági megoszlás ld. 1. óra,  (01, 13)

középérték ld. 1. óra,  (01, 13)

szórás: (standard szórás) ld. 1. óra,  (01, 13)

adatelemzés: (adatfeldolgozás) Az empirikus vizsgálattal gyűjtött adatok szisztematikus vizsgálata és rendszerezése. Kvalitatív adatfeldolgozásnál a nem numerikus vizsgálat és értelmezés, kvantitatív adatfeldolgozásnál pedig a számszerű adatok feldolgozása történik, statisztikai módszerekkel. Egy-, két-, és többváltozós elemzéseket lehet végezni. Ld. még többváltozós statisztikai elemzések. (01, 04, 13)

adatbevitel: ld. 04. óra (04, 13)

kódolás: ld. 04. óra  (04, 09, 13)

keretfile:  ld. 04. óra  (04, 13)

kereszttábla: (kontingenciatábla) A vizsgálat független és függő változóinak együttes ábrázolása mátrixos formában, ahol a független változó által felvett értékek függvényében szerepel(nek) a függő változó(k) értékei. (01, 13)

statisztikai következtetés: Statisztikai módszerek, pl. statisztikai próbák segítségével egy minta alapján a bővebb alapsokaságra vonatkozóan következtetések levonása. Ld. még szignifikancia-próba. (01,13)

szignifikancia-próba: Statisztikai számítás, amellyel kimutatható, hogy egy mintában a változók között talált kapcsolat mekkora eséllyel tulajdonítható a mintavételi hibának. (01,13)

 

A tudományos publikáció

publikáció: A tudományos kutatás közlése a nagyobb nyilvánosság (szakmai közönség, döntéshozók, stb.) felé. Írásos formája a tudományos cikk, illetve a poszter, szóbeli formája az előadás. (13)

szakértői bírálat: (peer review) A tudományos publikációk minőségének kontrollja egyes folyóiratokban, mikor a szerkesztők a beküldött kéziratokat a téma szakértőivel, általában név nélkül értékeltetik. (13)

szakirodalmi forrás:  A tudományos publikáció konceptuális keretét adja a témában korábban végzett publikált kutatások összessége. Az előzetes források összegyűjtik és röviden ismertetik a publikációkat, az elsődleges források maguk az eredeti, empirikus kutatás alapján készült publikációk, a másodlagosak pedig az ezekből készített összefoglalók, tankönyvek. Ld. még szakirodalmi hivatkozás, bibliográfia, felhasznált irodalom. (13)

bibliográfia: Egy adott témában fellelhető (tudományos) publikációk jegyzéke. Egy a témában születő új tudományos publikáció megírásakor ebből a jegyzékből kerül ki a ténylegesen felhasznált irodalom.

felhasznált irodalom: A tudományos publikáció konceptuális keretében hivatkozott szakirodalom. Két helyen is jelölni kell: a publikáció szövegében, illetve az írás végén, az irodalomjegyzékben, ahol ABC rendbe összegyűjtve megtalálható a ~ak teljes listája.  Ld. még bibliográfia, szakirodalmi hivatkozás. (13)

szakirodalmi hivatkozás: A tudományos publikáció elméleti keretének kijelölésekor felhasznált és szabályosan hivatkozott szakirodalmi forrás. Ld. még bibliográfia, hivatkozási rend.  (13)

hivatkozási rend: Tudományos publikációban az idézett szakirodalmi források pontos megadásának a tudományterületen elfogadott szabványos formája. (13)

plagizálás: Mások publikációit, annak részleteit vagy mások gondolatait idézni a sajátként feltüntetve, vagy szabályos  szakirodalmi hivatkozás nélkül. (13)