02. Attitűdmérés, attitűdskálák

attitűdskála: Az attitűd közvetlen mérése, kérdőíves módszerrel. Az ilyen skálák mindig valamely attitűdtárggyal kapcsolatos értékelő (pozitív és negatív) állításokat tartalmaznak. A válaszoló az egyetértés különböző fokozataiban fejezi ki a viszonyulását. Ld. még Likert-skála, Thurstone-skála, Bogardus-skála, Guttman-skála, szemantikus differenciál skála. (02, 03, 04)

attitűd közvetlen mérése: Az attitűd mérésének olyan reaktív mérési módjai, mikor a személy tudatában van a mérésnek, és így önbeszámoló alapján válaszol meg bizonyos kérdéseket. Ilyen például az attitűdskála, a kérdőív, az interjú. Ld. még attitűd közvetett mérése, önbeszámolós módszerek. (02)

attitűd közvetett mérése:  Az attitűd mérésének olyan nem reaktív mérési módjai, amikor a személy nincs tudatában a mérésnek vagy  egyáltalán nem/kevéssé tudja tudatosan befolyásolni azt. Általában a nyílt, megfigyelhető viselkedést vizsgálják ilyenkor, például a fiziológiai mérés, a megfigyeléses technikák, az elveszett levél technikája, vagy a projektív technikák. Ld. még attitűd közvetlen mérése. (02)

önbeszámolós módszerek: A tudományos adatgyűjtés olyan technikái, mikor a vizsgálati személy vélekedéseire, attitűdjeire, viselkedésére, stb. vonatkozó kérdéseket közvetlenül neki teszik fel. (01, 02)

hamis szonda módszer: Az attitűd közvetlen mérése, amelyet azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy még kényes vagy zavarba ejtő kérdések esetén is a „valódi” attitűdöket lehessen feltárni. A vizsgálati személlyel elhitetik, hogy egy fiziológiai válaszait mérő „szonda” segítségével képesek detektálni, mikor nem mond igazat, és ezért feltételezhető, hogy sokkal inkább tartózkodni fog a tudatos hazugságtól (02)

elveszett levél technika: Az attitűd közvetett mérése a viselkedésen keresztül, mikor is az attitűdre abból következtetnek, hogy a kutatók által egy adott területen belül látszólag elveszített, az attitűd tárgyának címzett, felbélyegzett levél milyen arányban érkezik meg az állítólagos címzetthez. (02)

fiziológiai mérés: (»fiziológiai változók) A testi folyamatok és azok változásának regisztrálása (pl. galvános bőrreakció, elektromiogram, szívritmus, légzés) Az attitűd közvetett mérésére alkalmas módszer azáltal, hogy az attitűdtárgy által kiváltott érzelmi választ vagy az izgalmi szint emelkedését detektálja. (02, 06)

elektromiogram: (EMG) Fiziológiai mérés, mely során az izomösszehúzódásokat regisztrálják. Az attitűd közvetett mérésére alkalmas módszer. (02)

galvános bőrreakció: (GBR) A bőr elektromos ellenállásának változását mérő módszer. Az attitűd közvetett mérésére alkalmas.  (02)

reakcióidő: Az inger és a válasz megjelenése között eltelt idő. Az attitűd közvetett mérésére alkalmas, ilyenkor a válasz latenciájának idejéből következtetünk az attitűd erősségére. Ld. még Implicit Asszociációs Teszt.  (02)

interjú: Az adatgyűjtés egyik formája, olyan irányított és strukturált beszélgetés, amelyben egy kérdező által feltett, általában szóbeli kérdésekre felel a vizsgálati személy, azaz a kérdezett. Az attitűd közvetett mérésére alkalmas módszer. Ld. még kérdezési módok, kérdezési helyzet. (02)

projektív technikák: Olyan technikák gyűjtőfogalma, amelyek alkalmazásakor nem egyértelmű, „homályos” tartalmú ingereket adnak a vizsgálati személynek, aki ilyenkor saját tudattalan érzéseit, gondolatait rájuk vetítve válaszol. Az attitűd közvetett mérésére alkalmas technikák. Ld. még  történetmesélés, Tematikus Appercepciós Teszt. (02)

Thurstone-skála: Thurstone által kifejlesztett  egydimenziós differenciális attitűdskála, mely az egyenlőnek látszó intervallumok módszerén alapul. Ilyenkor az állítások az attitűdtárggyal kapcsolatosan a legkedvezőtlenebbtől a legkedvezőbbig terjednek, általában 11, egymástól egyforma távolságra lévő fokozatban. A válaszolók egy tárgyra, személyre vagy szituációra vonatkozóan az egyetértést/egyet nem értést az egyes tételek elfogadásával vagy elutasításával fejezik ki. (02, 03)

Likert-skála: Likert által kifejlesztett egydimenziós összegző attitűdskála, ahol a válaszolók egy tárgyra, személyre vagy szituációra vonatkozóan az egyetértés/egyet nem értés fokozatait fejezik ki különböző állítások segítségével. (02, 03)

szemantikus differenciál skála: (Osgood-skála) Osgood által kifejlesztett többdimenziós attitűdskála, amely a fogalmak konnotatív jelentésének mérésére szolgál. A fogalmakat általában hétpontos, bipoláris melléknévi jelzőkkel ellátott alskálákon értékelik a válaszolók.  Az alskálák a statisztikai módszerekkel is igazolható három dimenzió - érték, erő, aktivitás - valamelyikébe sorolhatóak. (02, 03, 04)

Bogardus-skála: (társadalmi távolság skála) Bogardus által kifejlesztett egydimenziós kumulatív attitűdskála, speciálisan a más emberekkel szembeni attitűdöt méri úgy, hogy rákérdez a válaszoló által elfogadott legközelebbi kapcsolat fokára. A lehetséges válaszok általában 7 fokozatban, a legkedvezőtlenebb, „kitiltanám a országból” végponttól a legkedvezőbb, „közeli rokonnak  házasság útján”  végpontig helyezkednek el. Ld. még kumulativitás. (02, 03)

Guttman-skála: Guttman által kifejlesztett egydimenziós kumulatív attitűdskála-típus, amely olyan konstruktumok mérésére alkalmas, amelyek értékelése egy dimenziós. Ebben az esetben a skála egyes tételei kumulatívak. Ennek teljesülését skalogram-analízissel lehet ellenőrizni. Ld. még kumulativitás. (02, 03)

Implicit Asszociációs Teszt: (IAT) Az attitűd közvetett mérésének modern módja, mely az implicit társas kogníció eredményeként létrejött implicit attitűdöt méri. A reakcióidő mérésén alapuló elrendezés mindig egy „attitűdtárgy” (pl. fekete/fehér személy)  és a „jó” (pl. szeretet) , illetve az attitűdtárgy és a „rossz” (pl. gonosz) fogalma közötti asszociáció erősségét méri. A két helyzetben adott reakcióidő összevetéséből lehet következtetni az attitűdtárggyal kapcsolatos implicit értékelésre. (02)

előfeszítés: ld. előhangolás (02, 03, 07)

Tematikus Appercepciós Teszt: (TAT) Projektív technikájú személyiségteszt, mely az attitűd közvetett mérésére is alkalmas. Ún. hívóképekről kell a személynek történeteket mesélnie. Az így született ingeranyag kvalitatív elemzéséből lehet következtetni pl. a személy attitűdjeire. Ld. még történetmesélés. (02)

történetmesélés: Projektív technika, mikor egy előre megadott képről, szituációról kell a vizsgált személynek egy történetet kitalálnia. Az attitűd közvetett mérésére is alkalmas. Az így született ingeranyag kvalitatív elemzéséből lehet következtetni pl. a személy attitűdjeire Ld. még Tematikus Appercepciós Teszt. (02)

Bogardus-skála: (társadalmi távolság skála) Bogardus által kifejlesztett egydimenziós kumulatív attitűdskála, speciálisan a más emberekkel szembeni attitűdöt méri úgy, hogy rákérdez a válaszoló által elfogadott legközelebbi kapcsolat fokára. A lehetséges válaszok általában 7 fokozatban, a legkedvezőtlenebb, „kitiltanám a országból” végponttól a legkedvezőbb, „közeli rokonnak  házasság útján”  végpontig helyezkednek el. Ld. még kumulativitás. (02, 03)

Guttman-skála: Guttman által kifejlesztett egydimenziós kumulatív attitűdskála-típus, amely olyan konstruktumok mérésére alkalmas, amelyek értékelése egy dimenziós. Ebben az esetben a skála egyes tételei kumulatívak. Ennek teljesülését skalogram-analízissel lehet ellenőrizni. Ld. még kumulativitás. (02, 03)

kumulativitás: Ha egy skála itemei egydimenziós fokozaton, hierarchikusan rendeződnek el; akkor ebből következően egy item elfogadása az alatta lévő – azaz kevésbé pozitív - itemek elfogadását is feltételezi. Ennek teljesülését skalogram-analízissel lehet ellenőrizni. Ld. még Bogardus-skála, Guttman-skála. (02)

skalogram-analízis: Egy skála kumulativitásának ellenőrzésére szolgáló módszer. A hierarchikusan elhelyezkedő attitűd-állításokat vizsgálja annak ellenőrzésével, hogy a válaszolók hány százalékánál teljesült ez a feltételezett sorrend. Ennek mérőszáma a reprodukálhatósági koefficiens (R=1-hibák száma/válaszok száma). Ha ennek értéke 0,90 felett van, akkor elmondható, hogy a skála kumulatív. Ld. még Bogardus-skála, Guttman-skála. (02)