attitűdskála: ld. 2. óra. (02, 03, 04)

kérdésformák: A kérdőívben különféle formája lehet a feltett kérdéseknek. Zárt kérdésnél előre megadott válaszkategóriák közül kell választani, míg nyitott kérdésnél a kérdezett szabadon adja meg a választ. Objektív kérdés esetén a válasz tényszerű, egyértelműen eldöntető (pl. havi jövedelem), szubjektív kérdés esetén a válaszoló értékelésétől, véleményétől függ (pl. szimpátiakérdés). (03)

kérdéstípusok: A kérdőívben funkciójukat tekintve különböző típusú kérdések vannak. A főkérdések magára a vizsgált témára fókuszálnak. A demográfiai kérdések a válaszolót jellemzik, pl. nem, kor, iskolai végzettség alapján. További kiegészítő kérdések is lehetnek még, pl. a bemelegítő, a levezető vagy a kontrollkérdések. (03)

kérdőív instrukciója: Szöveges útmutató, mely a válaszadót és a kérdezőt részletesen informálja és vezeti a kérdéssor kitöltésében. (03)

másodelemzés: Egy kutatás adatainak újbóli felhasználása, mikor egy újabb kérdésfelvetésnek megfelelően a kapott adatokat másként dolgozzák fel, új számításokat végezve. (03)

megbízhatóság: ld. 5. óra (03, 05)

felezéses eljárás: (split-half) Összegző skálákra kiszámítható megbízhatósági mutató, mikor a tételek két csoportba osztásával nyert két alskálát korreláltatják egymással. Minél magasabb a korreláció, annál megbízhatóbban mérik ugyanazt a skála itemei.  Ld. még Cronbach-alfa. (03)

Cronbach-alfa: Összegző skálákra kiszámítható megbízhatósági mutató, amely a skála belső konzisztenciáját fejezi ki egy 0 és 1 közötti számmal. Ez gyakorlatilag megfelel a skálára végrehajtható összes lehetséges felezéses eljárással (split-half) kapott, fél-skálák közti korrelációk átlagának. Értékét 0,70-0,85 között tartjuk elfogadhatónak: alatta nem elég konzisztens a skála, fölötte viszont már redundáns. (03)

teszt-reteszt: Ugyanazon teszttel vagy skálával ugyanazon válaszadókon két különbözõ idõpontban kapott eredmények közötti korreláció. A skála megbízhatóságát (idõbeli konzisztenciáját) mutatja. (03)

érvényesség: (validitás) ld. 5. óra  (03, 05, 08)

elővizsgálat: (előzetes tesztelés, pilot vizsgálat) ld. 4. óra (03, 04)

itemszelekció: Attitűdskála készítésekor alkalmazott eljárás, melynek célja, hogy az előzetesen nagy számban gyűjtött tételek közül kiválasszuk a végleges attitűdskála tételeit, melyek a leginkább alkalmasak az adott attitűd mérésére. Az attitűdskálák egyes típusain különböző elvek alapján szelektálunk, és választjuk ki legmegfelelőbb tételeket. Ld. még skalogram-analízis, itemelemzés. (03)

itemelemzés: (itemanalízis) Általános eljárás különféle (pl. teljesítmény-, attitűd-) skálák készítésére. Az attitűdskálák közül a Likert-skála esetében használt eljárás, melynek során azt vizsgáljuk, hogy az adott tétel mennyire jár együtt a skálán elért összpontszámmal, illetve mennyire különbözteti meg az egyes személyeket, kritériumcsoportokat. Ld. még Cronbach-alfa. (03)

sztenderdizálás: 1. Z-transzformáció, vagyis egy normális eloszlású változó átalakítása oly módon, hogy átlaga 0, szórása 1 legyen. Intervallumskálájú változóknál alkalmazható (ahol nincs a skálán “abszolút nulla” pont), pl. skálaszerkesztéskor vagy különböző skálákon kapott eredmények összevetésekor. 2. Egy pszichológiai teszt vagy skála felvétele nagy, reprezentatív mintán (ill. a mérőeszköz szempontjából releváns homogén almintákon) abból a célból, hogy megállapítsuk a populációra ill. a speciális alcsoportokra jellemző, a továbbiakban diagnosztikus szempontból használható referenciaértékeket. (03)

kritériumcsoport:  A sztenderdizálásnál az a csoport, amelyre vonatkoztatva a sztenderd értékek meghatározásra kerülnek. (03)

kritérium-orientált érvényesség: A skála érvényességének ellenőrzésére összevetik (pl. korrelációs számítással) a tesztpontszámot egy külső kritériummal, pl. egy már bizonyítottan jól működő másik teszt eredményeivel. (03)

kérdező: A személyes adatfelvételkor (pl. interjú, kérdőív) az a személy, aki felteszi a kérdéseket, és rögzíti a válaszokat. (03)

kérdezési módok: A kérdőíves kutatásban számos eltérő módja van az adatgyűjtésnek. A személyes kérdezés során kérdezők keresik fel a válaszadókat és személyes interjú során gyűjtik az adatokat. Hasonlóképpen zajlik az egyre inkább terjedő telefonos kérdezés, melyben nem találkozik ugyan személyesen, de szintén kérdezővel van kapcsolatban a kérdezett. Az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva, megjelent az e-mailben, on-line felületen történő kérdezés is. Emellett a hagyományos önkitöltős kérdezési mód is gyakran használt eljárás. Mindegyik kérdezési módnak megvannak a saját előnyei és hátulütői: a kérdező motiválásában, az elfogadottságban, személytelenségben és a válaszok minőségének kontrollálhatóságában. Ld. még kérdező, kérdezési helyzet. (03)

kérdezési helyzet: A válaszadást általában is befolyásolja, hogy milyen helyzetben történik. A személyes interjúban felvett kérdőívek esetében fontos szerepe van a kérdező magatartásának, ezért általában instruktorok képezik ki őket, illetve alapvető szabályokat fogalmaznak meg számukra (pl. nem lehet válogatni a megkérdezettek közül, vagy nem lehet magyarázni a feltett kérdést). A személyes interjúban felvett kérdőívben gyakran találunk kifejezetten a kérdezőnek szóló, kérdezői instrukciót is, mellyel maguk a kutatók igyekeznek irányítani a kérdezési helyzetet. Ld. még kérdező, kérdezési módok. (03)

válaszadási torzítások: Minden válaszadásban benne van a véletlenszerű mérési hiba lehetősége (pl. elnézte a válaszadó a bekarikázandó rubrikákat, félreértette a kérdező azt, amit neki mondtak), ezt a statisztikai eljárások kezelni képesek. Az eredményeket nagymértékben megváltoztathatják azonban a szisztematikus válaszadási torzítások (pl. szociális kívánatosság, egyetértési torzítás) is, amelyek kiküszöbölésére vagy beszámítására a kutatónak kell külön figyelmet fordítani. Ld. még műtermék, csapdaskála. (03)

műtermék: Olyan tényező, melyet a vizsgálat tervezésekor nem vett figyelembe a kutató, ám mégis szisztematikus hatással van a mért válaszokra. Másként fogalmazva, a mérés során fellépő, szisztematikus hibát okozó hatásokat nevezzük így. (03)

csapdaskála: Kérdőíves kutatásban olyan skálák, melyek segítenek azonosítani, esetleg korrigálni a válaszadási torzítást (pl. MMPI K-skálája). Általában a válaszadói bizonytalanságot, vagy a motiváció hiányát a „nem tudom” válaszok arányával, illetve a különböző tételekre adott válaszok között nagymértékű inkonzisztenciával is nyomon lehet követni. Hasonlóképpen a válaszokból kiderülhet az egyetértésre való hajlam. Külön eljárásokat használhatunk a szociális kívánatosság ellenőrzésére. (03)

közvetítő változó: (mediátorváltozó) Olyan közbülső változó, amely az oksági láncolatban két másik változó között helyezkedik el, s így közvetíti közöttük az oksági kapcsolatot: az A " B " C sémában pl. A nem (feltétlenül) hat közvetlenül C-re, viszont hat rá B-n keresztül. (03, 05)

tétel: (»item) Zárt kérdőív vagy skála legkisebb egymagában megválaszolható egysége. A kérdőív vagy skála típusa szerint lehet kérdés, állítás, tulajdonság(pár), de akár egy-egy szó vagy vizuális skála is. A válaszadás módja is nagyon különböző lehet. Ld. még kérdésformák, kérdéstípusok.  (03)

indikátor: Indexek készítésekor az egyes tételeket, melyekből az indexet készítjük, nevezzük indikátoroknak. (03)

index: A skálákhoz hasonlóan több tételből álló, a személyek közötti különbségek megállapítására alkalmas (legalább ordinális mérési szintű) mérőeszköz. Abban különbözik a skáláktól, hogy a tételek (indikátorok), melyek alkotják, egyforma súllyal esnek latba az indexpontszám kiszámításakor. Az indexpontszám egy az egyes tételekre adott válaszokból áll, leggyakrabban egyszerű összeadással vagy átlagolással áll elő. (03)

tipológia: Az indexekhez hasonló, több választ magába sűrítő eljárás, melyet akkor alkalmazunk, ha a kiinduló változóink kategoriálisak (nominális mérési szintűek), s nem rendezhetők sorba az emberek az indikátor-változókra adott válaszaik alapján. (03)

attitűdskála: ld. 2. óra (02, 03, 04)

Bogardus-skála: (társadalmi távolság skála) ld. 2. óra (02, 03)

Thurstone-skála: ld. 2. óra (02, 03)

Likert-skála:  ld. 2. óra (02, 03)

Guttman-skála:  ld. 2. óra (02, 03)

szemantikus differenciál: (Osgood-skála) ld. 2. óra (02, 03)

kereszttábla: (kontingenciatábla) ld. 13. óra (01, 03, 13)

Thurstone-skála: ld. 2. óra (02, 03)

Likert-skála: ld. 2. óra (02, 03)