Babbie, E. (2003) Kérdőíves vizsgálatok In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 273–314. kérdések és kérdőívek létrehozása és szerkesztése, kérdezési módok

Szokolszky Á.(2004) Változatok egy módszerre: posta, telefon, számítógép. In Kutatómunka a pszichológiában.  Budapest: Osiris Kiadó. 355–360. kérdezési módok, rövidebben

Szokolszky Á.(2004) A kérdőívszerkesztés folyamata. In Kutatómunka a pszichológiában.  Budapest: Osiris Kiadó. 343–353. kérdőívszerkesztés rövidebben

Szokolszky Á.(2004) Attitűdskálák kidolgozása. Attitűdskálák korlátjai. In Kutatómunka a pszichológiában.  Budapest: Osiris Kiadó. 372–375. a jó tételek jellemzői

Héra G., Ligeti Gy.(2005) A kérdőíves adatfelvétel. In Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása.  Budapest: Osiris Kiadó. 173–201.kérdések típusai, kérdőívfelépítés és kérdezés szabályai, sok példával

Babbie, E. (2003) A mérés minősége. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 161–169. Megbízhatóság, érvényesség vizsgálata

Szokolszky Á.(2004) A kérdőív érvényességének és a megbízhatóságának ellenőrzése. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 353–355. A Cronbach alfa kiszámítása

Fedor Gy., Hidegkuti I., Münnich Á. (2001) Tesztek használata a pszichológia és a pedagógiában: minőségi és alkalmazhatósági kritériumok, Alkalmazott pszichológia, 1.Rövid, lényegretörő leírás a teszthasználat felvételének körülményeiről és az adatok értelmezéséről

Szokolszky Á.(2004) A válaszadás érvényességét veszélyeztető tényezők. In Kutatómunka a pszichológiában.  Budapest: Osiris Kiadó. 333–340. Néhány szempont arra, hogyan óvhatjuk meg a kérdőíves kutatást a választorzításoktól

Héra G., Ligeti Gy.(2005) A kérdőíves adatfelvétel. In Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest: Osiris Kiadó. 173–201. A kérdőíves adatfelvételhez praktikus segítség.

Rudas T.(1998) Hogyan olvassunk közvélemény–kutatásokat? Új Mandátum Kiadó: Budapest.  Közvéleménykutatások módszertani hátterének összefoglalása gyakorlati szemszögből.

Stahlberg, D. és Frey, D.(1995) Attitűdök I. Struktúra, mérés és funkciók: Az attitűdmérés klasszikus megközelítései. In: Hewstone, M. et aii (szerk.) Szociálpszichológia.  Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. 167–171. A Thurstone– és a Likert–skála készítésének részletes bemtuatása, kritikájuk

Murphy, G. & Likert, R. (1998) Egy attitűdmérő eljárás. In Hunyady Gy. (szerk.) Történeti és politikai pszichológia szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris Kiadó. 525–562. Klasszikus attitűdskálák bemutatása, az attitűd fogalmának körülírása a mérésen keresztül

McGuire, W. (2001) Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája.  Budapest: Osiris Kiadó. 78–88. A kutatók műtermékekhez való viszonyának lépcsőit mutatja be.

Babbie, E. (2003) Indexek, skálák, tipológiák. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 171–190; 197. indexképzésről, tipológiák alkalmazásáról, tömören.

Székelyi M. & Barna I. (2002) Adatredukciós módszerek (főkomponenselemzés, faktorelemzés, klaszterelemzés). In Túlélőkészlet az SPSS–hez. Budapest: Typotex Kiadó. 17–163. A skálák készítéséhez felhasználható három statisztikai eljárás részletes bemutatása.