04. Kérdőíves adatgyűjtés: stratégia és típusok

kutatási terv: ld. 1. óra (01, 04)

adatgyűjtés: ld. 1. óra (01, 04)

adatbevitel:  A kódolással számszerűsített változók értékeinek összesítése egy adatállományban, általában egy számítógépes keretfile (pl. Excel, SPSS) segítségével úgy, hogy minden személynél (általában sorok)  minden változó (általában oszlopok) értékét rögzítjük egy mátrixban. (04, 13)

keretfile: A számítógépes adatbevitel kiindulási pontját képező sablon. A kódolás során kapott számadatokkal töltjük fel úgy, hogy minden személynél (általában sorok) minden változó (általában oszlopok) értékét rögzítjük.  (04, 13)

kódolás:: A vizsgálattal nyert adataink számszerűsítése, mikor az egyes válaszkategóriákhoz számokat rendelünk. A mérési szintnek megfelelően ezek lehetnek nominális, ordinális vagy intervallum-típusú változók (ld. skálatípus). A kódutasítás annak pontos leírása, hogy a változókat hogyan számszerűsítettük. Ld. még adatbevitel. (04, 09, 13)

elővizsgálat: (előzetes tesztelés, pilot vizsgálat) A vizsgálati módszer, mérőeszköz kipróbálása egy kisebb mintán, azzal a céllal, hogy az esetleges hibák kiszűrhetőek legyenek. (04)

adatelemzés: (adatfeldolgozás) ld. 13. óra  (01, 04, 13)

deduktív stratégia: (≈ deduktív logika) ld. 1. óra (01, 04)

induktív stratégia: (≈ induktív logika) ld. 1. óra (01, 04)

attitűdskála:  ld. 2. óra (02, 03, 04)

leltár: (inventory) Személyes érdeklődést, attitűdöt vagy viselkedést leíró értékelő skála, kérdések vagy állítások sorozata, amelyekkel kapcsolatosan a vizsgálati személy úgy válaszol, hogy  kifejezi egyetértését/egyet nem értését. (04)

rács: (grid) A leltár két szempontos változata, egy mátrixos elrendezésű értékelő skála, például Kelly REP-tesztje. (04)

rangsorolás: (ranking, preferenciasorrend) Olyan értékelő skála, amelyben személyek vagy személyiségjellemzők fontossági sorba rendezése történik. (04)

REP-teszt: (szerep repertoár teszt) Kelly módszere a kognitív komplexitás mérésére, ahol fontos szerepeket betöltő személyeket (oszlopok) választott tulajdonságok (sorok) segítségével kell megítélni oly módon, hogy soronként meg kell adni két személyben egy közös tulajdonságot (konstruktum), valamint azt is leírni, hogy a harmadik személy miben tér el tőlük (kontraszt).  (04, 12)

Q-rendezés: Olyan válaszadási eljárás, amelynek során előre meghatározott, hogy a válaszadó melyik válaszkategóriát hányszor használhatja. Amennyiben a válaszkategóriák ordinális- vagy intervallumskálát alkotnak (pl. az “egyáltalán nem fontos”-tól a “nagyon fontos”-ig), általában a normális eloszláshoz hasonló módon kell a válaszadónak az egyes tételeket a kategóriák között elhelyeznie, azaz a szélső értékeket kevésszer, a közepes értékeket többször használhatja. A válaszadás megkönnyítésére a megkérdezett a tételeket gyakran kártyákon kapja meg, amelyeket szortíroznia kell a megadott kereteken belül. Előnye, hogy kiküszöböli a skálahasználat egyéni jellemzőinek hatását, hátránya viszont, hogy körülményesebb a felvétele, mint egy önkitöltős skáláé. (04)

tulajdonságlista: (checklist) Szavak vagy állítások listája, melyek személyes jellemzőket írnak le. A kitöltők kiválasztják azokat az itemeket, melyeket jellemzőnek vélnek saját magukra vagy másokra vonatkoztatva. (04)

tulajdonságprofil: A tulajdonságlistán kapott ítéletek összegző értéke, vagy az egyes tulajdonságok átlagos értékelése, amely grafikusan is jól megjeleníthető. (04)

Rokeach-féle értékskála: (RÉS) Értékvizsgálatokban alkalmazott mérőeszköz. A válaszadónak 18 ún. instrumentális (eszköz-jellegű) és 18 ún. terminális (cél-jellegű) értéket kell (a két 18-as csoportban külön-külön) rangsorolnia annak megfelelően, hogy számára ezek mennyire fontosak. Az eljárás az 1990-es évektől, Schwartz elméleti és módszertani kritikáját, valamint a Schwartz-féle Értékkérdőív megjelenését követően veszített népszerűségéből. (04)

univerzalitás: (egyetemesség) olyan viselkedés vagy jellemző, mely az egész emberiségre érvényes, függetlenül szituációs jellegzetességektől vagy kultúrától. Konkrétan: Schwartz motivációs értéktípusainak egyike.(04)

szemantikus differenciál skála: (Osgood skála) ld. 2. óra (02, 03, 04)

konnotatív jelentés: A szavak jelentését árnyaló, az érték-erő-aktivitás faktorokon elhelyezkedő szubjektív értékelő jelentések, melyek a szemantikus differenciál skálával mérhetőek. (04)

 

populáció: (alapsokaság) Azon személyek, csoportok, helyzetek vagy események összessége, amelyekre nézve a kutató elméletet fogalmazott meg, és amelyekről következtetéseket akar levonni, s amelyek ugyanakkor túlságosan nagyszámúak ahhoz, hogy mind vizsgálható legyen. Ezért csak egy kisebb mintát vizsgál belőlük, amelyet a mintavétel során gondosan, előre meghatározott szempontok szerint választ ki. (04)

minta: A kutatás által megcélzott alapsokaságból (populáció) valamilyen meghatározott módszerrel (ld. mintavétel) merített emberhalmaz, amelynek tagjai a vizsgálatban részt vesznek. (04)

mintavétel: Az az eljárás, amellyel a kutató kiválasztja, hogy a kutatás szempontjából releváns alapsokaság (populáció) konkrétan mely tagjait fogja vizsgálni. Fontos szempont a minta reprezentativitása illetve az, hogy egyáltalán milyen vonatkozásban legyen reprezentatív a minta, valamint - gyakran az előbbinek ellentmondó szempont - a minta elérhetősége, vagyis hogy a kutató ésszerű idő- és költségkereteken belül a megfelelő számú emberhez (csoporthoz, eseményhez) jusson el. A ~re számos különböző módszer létezik (pl.  részben a fenti különböző szempontok miatt, részben pedig azért, mert különböző populációknál a ~ különböző módjai lehetnek optimálisak (pl. (egyszerű-csoportos véletlen, elméleti-szakértői, kényelmi, kvótás, rétegzett véletlen, szisztematikus véletlen) más módszer lehet jó, ha az otthoni internethasználók populációjából, más, ha a futballszurkolók közül és megint más, ha az ország teljes népességéből akarunk mintát venni). (04)

mintavételi alapegység: A mintavétel alapját képező egység. Lehet: személy, kultúra, csoport, intézmény, esemény, szöveg, stb. (04)

reprezentatív minta: Olyan minta, amely lényeges vonatkozásaiban pontosan tükrözi az alapsokaságot, vagyis amelyben a vizsgálat szempontjából releváns változók eloszlása megegyezik a populációbeli eloszlásukkal. (04)

válaszelmaradási hiba: Az adatfelvétel során adatvesztést okoz, hogy a mintába került személyek közül nem mindenki felel a kérdésekre. (04)

hólabda módszer: A mintavétel azon módszere, amikor a kutatók a célpopuláció már megkérdezett tagja révén igyekszenek megközelíteni a kutatás további lehetséges résztvevőit. Előnye, hogy egyszerű, és viszonylag nehezen megközelíthető populációknál is alkalmazható; hátránya, hogy az így kapott minta nem reprezentatív. (04)

megbízhatósági szint:  ld. 1. óra (01, 04)

lefedési hiba: Az a mintavétel során fellépő hiba, amikor a populáció bizonyos tagjainak nincsen esélyük a mintába kerülésre, így a választott minta nem fedi le tökéletesen a vizsgálni kívánt populációt. (04)