06. A szociálpszichológiai kísérlet 2.
manipuláció ellenőrzése: Olyan mérés, amelynek célja, hogy meggyőződjünk arról,
sikerült-e a manipulációval előállítani a független változó kívánt szintjeit.
belső elemzés: A független változó kísérleti manipulációjának kudarcakor
alkalmazott eljárás. Ha a manipuláció nem a kívánt mértékben befolyásolta a
független változó szintjeit az egyes feltételekben, akkor a résztvevőket
utólag, az elemzés céljából újracsoportosítjuk a ténylegesen kiváltott hatás
mértéke szerint, és így végezzük el az összehasonlítást. Egyfajta vészmegoldás,
mert így elvész a kísérlet belső érvényessége, de együttjárást még ki tudunk
mutatni. (06)
elvárási torzítások: (≈ követelményjellemzők) Olyan hatások, amelyek a vizsgálat eredményét a benne
részt vevők elvárásainak függvényében torzítják el. Pl. a válaszokat
befolyásolhatják a résztvevők (akár téves) elvárásai arra nézve, hogy miről
szól a vizsgálat, mi lenne a kutatás szempontjából “helyes” vagy „elvárt” válasz. (06)
manipuláció: A kísérlet során a független változó(k) szisztematikus
befolyásolására alkalmazott eljárás. Az alkalmazott módszer szerint két típusa
létezik, az instrukció~ és az esemény~. Az előbbi esetben az instrukció variálásával
befolyásoljuk a független változót, az utóbbiban valamilyen megrendezett
eseménnyel váltjuk ki a hatást. Ennek különleges fajtája a balesetszerű ~, amikor látszólag véletlenül, a kísérletvezető szándékától függetlenül következik be a ~t megvalósító esemény. A független változó elrejtésére,
vagyis az elvárási torzítások kiküszöbölésére alkalmazzák. Ld. még kísérleti forgatókönyv, beavatott személy, megtévesztés. (06)
automatizmusok: Olyan mentális, érzelmi és motivációs folyamatok, amelyeket
egy környezeti esemény vált ki a személy akaratától függetlenül. Kutatásuk a
szociálpszichológia egyik új és dinamikusan fejlődő területe. (06)
értékelés mint függő változó: Az az eset, amikor a kutató a függő változót úgy méri, hogy a résztvevőket valamilyen dolog (személy,
csoport, esemény, objektum, stb.) szubjektív értékelésére kéri, többnyire
valamilyen skála segítségével. (06)
fiziológiai változók: Olyan élettani jelenségek, amelyek tükrözhetik a
résztvevőben lezajló pszichológiai folyamatokat, ugyanakkor nem állnak
akaratlagos kontroll alatt. Gyakran alkalmazzák őket függő változóként
olyankor, amikor ki akarják szűrni az elvárási torzítások és a társas kívánatosság torzító hatásait. (06)
folyamatorientált kutatás: A szociálpszichológiai kísérletezés olyan fajtája, amely a
vizsgált jelenség mögött lezajló ill. azt előidéző (gyakran kognitív)
folyamatokra kíváncsi (ld. még problémaorientált kutatás). Ha a folyamat csak közvetetten megragadható, az ilyen
kutatásra jellemző a kognitív- és a megítélési feladatok alkalmazása függő változóként. (06)
kognitív feladat mint függő
változó: Az az eset, amikor a kutató a függő változót úgy méri, hogy a résztvevőket valamilyen kognitív
teljesítményfeladat (pl. emlékezeti felidézés) elvégzésére kéri, és a
feladatban mutatott teljesítmény (helyes válaszok aránya, gyorsaság) adja meg a
függő változó értékét. Alkalmazása mögött az az előfeltevés rejlik, hogy a
résztvevők motiváltak a minél jobb teljesítményre. Gyakran alkalmazzák kognitív
folyamatok vizsgálatára. (06)
megítélési feladat mint függő
változó: Az az eset, amikor a kutató a függő változót úgy méri, hogy a résztvevőt valamilyen dolog (személy,
csoport, esemény, objektum, stb.) valamilyen tulajdonságának megítélésére kéri,
többnyire valamilyen skála segítségével. (06)
nemverbális kommunikáció: A kommunikáció azon formája, amely nem szavak segítségével
történik. Szociálpszichológiai kísérletekben alkalmazható független és függő változóként is. Utóbbi esetben gyakran azért szerepel, mert kevésbé
áll akaratlagos irányítás alatt, így a verbális válaszoknál mentesebb a
torzításoktól. (06)
problémaorientált kutatás: A szociálpszichológiai kísérletezés olyan fajtája, amely magának
a vizsgált jelenségnek a puszta létére, illetve előfordulási feltételeire
kíváncsi, a mögöttes folyamatokra viszont még nem, mert a jelenség még nem
eléggé ismert ahhoz, hogy ez utóbbiakról is kidolgozott hipotézisünk legyen. Ld.
még folyamatorientált
kutatás. (06)
társas kívánatossági torzítások: Olyan hatások, amelyek a vizsgálat eredményét
a benne részt vevők azon igényének függvényében torzítják el, hogy
megfeleljenek, vagy legalábbis megfelelni látsszanak a társas/társadalmi
kívánalmaknak. A válaszokat befolyásolhatják a résztvevők elképzelései arra
nézve, hogy mi a “helyes” vagy „elfogadható” válasz illetve viselkedés. (06)