09. Kvalitatív módszerek

megfigyelés: A megfigyelés egyrészt a legalapvetőbb adatgyűjtési mód, mely a cselekvés, beszéd, teljesítmény, viselkedés stb. közvetlen észlelésen alapul, másrészt önálló kutatási módszer, melynek meghatározó sajátossága, hogy a jelenségeket saját természetes közegében vizsgálja. Ld. még résztvevő megfigyelés. (01, 09)

kódolás: ld. 04. óra. (04, 09, 13)

Hawthorne-effektus: Az 1920-as években, Mayo által leírt jelenség, eredetileg azt jelenti, hogy egy üzemben pusztán a megfigyelés hatására nőtt a munkások teljesítménye. Általánosabban: a megfigyelés ténye megváltoztatja a megfigyelt viselkedést. (09)

beavatkozó, nem beavatkozó kutatás: A kutatási módszerek összehasonlításának az a dimenziója melynek alapja a kutatói kontroll, a vizsgált folyamatba való beavatkozás mértéke. A skála két végpontján az erősen beavatkozó laborkísérlet, valamint a beavatkozásmentes tartalomelemzés áll. (01, 09)

Cohen-kappa: A kódolók/megfigyelők közötti egyetértés korrelációs mutatója. Értéke 0 és 1 között mozog, 0,8 feletti érték megfelelő szintűnek nevezhető. (09)

tartalomelemzés: ld. 08. óra. (08, 09)

beszélgetéselemzés: (≈beszédaktuselemzés, diszkurzuselemzés) Az 1960-as években született konstrukcionista módszertani irányzat, mely a hétköznapi interakciók felépítésének, mintázatainak elemzésével foglalkozik. Hasonló módszerek: diszkurzuselemzés, mely azt vizsgálja, hogy hogyan konstruálódik a társas valóság a diskurzusokban, és a beszédaktuselemzés, amely a nyelvhasználatra, mint a cselekvés eszközére fókuszál. Ld. még tartalomelemzés, szociális konstruktivizmus. (03, 09)

dokumentumelemzés: Olyan adatgyűjtési eljárás, melynek alapja kész produktumok vizsgálata. Elemzés tárgya lehet vizuális anyag, írott szöveg vagy rögzített élőbeszéd. Ld. még tartalomelemzés, narratív elemzés, beszélgetéselemzés. (09)

történeti-összehasonlító elemzés: Nem beavatkozó, kvalitatív módszer. Különböző társadalmak történelmében mutatkozó hasonlóságok feltárására, időbeli összevetésére alkalmazható. (09)

elemzési egység: A vizsgálatok alapegysége, melyekről leíró vagy magyarázó kijelentéseket teszünk. A társadalomtudományi kutatások során az egyének az ~ek (ld. módszertani individualizmus), de lehetnek csoportok, szervezetek, társadalmi produktumok is.  A legtöbb kutatás esetében az ~ egybeesik a megfigyelési egységgel, azonban számos esetben különbözhetnek. (09)

latens tartalom/kódolás Tartalomelemzésnél az adott szöveg rejtett tartalma. Kódolásakor nagyobb szövegrészek mögöttes, mélyen meghúzódó jelentését próbálják megragadni. Ld. manifeszt tartalom/kódolás (09)

manifeszt tartalom/kódolás: Tartalomelemzésnél az adott szöveg nyilvánvaló, felszíni tartalma. Leggyakrabban a témával összefüggő szavak, kifejezések számlálását jelenti. Ld. még latens tartalom/kódolás (09)

emergens kódolás: Tartalomelemzésnél az adatkódolás olyan formája, ahol a kódolás kategóriáit az adatok áttekintése után állítjuk fel. Ld. még a priori kódolás (09)

a priori kódolás: Tartalomelemzésnél az adatkódolás olyan formája, ahol a kódolás kategóriáit az elemzés előtt, elméleti megfontolásokból kiindulva állítjuk fel. Ld. még emergens kódolás (09)

kvalitatív interjú: Kvalitatív módszer. A kvantitatív jellegű, standardizált interjúval szemben a kvalitatív interjú kötetlenebb, strukturálatlanabb, előzetes kérdések helyett a hangsúly a válaszolón, a közös jelentésalkotási folyamaton van. Formái: mélyinterjú, narratív interjú, etnográfiai interjú, etnometodológiai interjú, tematikus interjú. (09)

verifikáció: A megbízhatóság, általánosíthatóság és az érvényesség igazolása és ellenőrzése. Itt: a kvalitatív interjú készítésének utolsó előtti fázisa. (09)

mélyinterjú: A kvalitatív interjú tradicionális formája, gyakran érint „mély”, személyes területeket, elsősorban az intimszférával, identitással kapcsolatos kérdésekre helyezi a hangsúlyt. (09)

narratív interjú: A kvalitatív interjú egy formája, melynek tárgy valamilyen személyes vonatkozású elbeszélés, pl. a megkérdezett személy élettörténete, életének kiemelt eseményei. (09)

etnográfiai interjú: A kvalitatív interjú olyan formája, melynek előterében egy kultúra megismerése, leírása áll, úgy ahogy az adott kultúra tagjai interpretálják. (09)

etnometodológiai interjú: A kvalitatív interjú egyik formája, ahol a hangsúly a valóság konstruálásán, értelmezésén van, elsősorban a rutinszerű emberi tevékenységek megértésére irányul. Ld. még etnometodológia. (09)

tematikus interjú: Meghatározott tematika köré szerveződő félig strukturált kvalitatív interjú. (09)

élettörténeti elemzés: Kvalitatív módszer, amely személyes dokumentumok, interjúk elemzése alapján értelmezi a társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Ld. még pszichobiográfia (09)

pszichobiográfia: Pszichológiai, leggyakrabban pszichoanalitikus megközelítést (ld. pszichoanalitikus nézőpont) alkalmazó, általában közéleti vagy történelmi személyek élettörténeti elemzése. (09)

utólagos előrelátás: Fischoff által leírt pszichológiai jelenség, mely szerint adott cselekvés, döntés megítélését alapvetően befolyásolja a következmények ismerete. (09)

fókuszcsoport: Kvalitatív kutatási módszer. Meghatározott téma körül szerveződő csoportos (6-12 fő) interjú, melyet moderátor vezet. (09)

moderátor: A fókuszcsoport vezetője, legfőbb szerepe az interakció facilitálása, a vita mederben tartása, pozitív légkör megteremtése. (09)

esettanulmány: Társadalmi jelenség egy vagy több példájának mélyreható tanulmányozása. Átfogó kutatási stratégia, magában foglal több kutatási módszert: interjú, kérdőív, tartalomelemzés. (08, 09)

trianguláció: ld. 08. óra. (08, 09)

válaszadó általi érvényesítés: A kvalitatív kutatások érvényességének növelésére alkalmazott eljárás, melynek során a kutató az eredményeket a válaszadóknak megmutatja, így ellenőrizve, hogy az valóban érvényes konklúzióra jutott-e. (08, 09)

komprehenzív adatkezelés: A kvalitatív kutatások érvényességének növelésére alkalmazott elv, mely szerint az elemzésből egyetlen adat sem maradhat ki. Segítségével a kutatók azt a klasszikus hibát szeretnék elkerülni, hogy csak az elképzelésüknek megfelelő példákat veszik figyelembe. Az eljárás magában foglalja a deviánseset-analízist, vagyis külön figyelmet szentelnek a nehezen magyarázható, elméletbe nem illő eseteknek. (08, 09)

alternatív értelmezések ellenőrzése: A kvalitatív kutatások érvényességének növelésére alkalmazott alapelv, mely arra ösztönzi a kutatót, hogy szisztematikusan vegyen figyelembe minden lehetséges értelmezést. (09)

reflexivitás: A kvalitatív kutatások érvényességének növelésére alkalmazott alapelv, amely a kutató szerepével szembeni kritikai viszonyulást takar, vagyis azt, hogy a kutató tudatosítja saját elfogultságait, jellemzőit és hatását a kutatás folyamatára. (09)

kumulatív érvényesség: A kvalitatív kutatások érvényességének növelésére alkalmazott eljárás, melynek során a kutatás eredményeit összevetjük a szakirodalomban fellelhető eredményekkel. (09)

etnográfiai terepmunka: Kultúrantropológiai gyökerű, Malinowski által kifejlesztett adatgyűjtési folyamat, melynek célja a kultúra leírása. Általában a vizsgálati terepen való hosszabb tartózkodást feltételez. Különböző technikákat foglal magában: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú. (09)