Kísérlet tervezése
A kísérletezés
témáját (05, 06, 07. óra) végigkísérő és illusztráló gyakorlati feladatként kiscsoportos projektként megtervezünk néhány kísérletet,
a hipotézisalkotástól és a változók fogalmi meghatározásától a forgatókönyvön,
a manipuláción és a mérésen keresztül a kísérletben kapható adatok statisztikai
elemzésének megtervezéséig és a kísérlettel kapcsolatos etikai megfontolásokig.
A feladatot a hallgatók kisebb (3-5 fős) csoportokban végzik.
A
projektnek vannak a szemináriumi órán
csoportosan elvégzendő részfeladatai, illetve – az idői kerettől függően – otthon vagy a kurzus online felületén (pl.
vitafórumban) is megoldható részei.
A házi feladatként megoldott részfeladatokat a
csoporttagok megadott határidőig egyenként/csoportosan felteszik a kurzus közös
online felületén (moodle.etr.elte.hu) megadott helyre. A beküldött anyagokat a
tanár ellenőrzi és kommentálja,
majd összeállítja belőlük a további munkához szükséges
anyagokat (pl. a kísérleti forgatókönyvek egy-egy példánya az órára
kinyomtatva).
A projekt lépései:
1. Kísérleti hipotézis megfogalmazása,
konceptualizációja (független és függő változók).
2. A
változók operacionalizációja (manipuláció és mérés), kísérleti forgatókönyvben
leírva.
3. Statisztikai módszerek kiválasztása,
etikai szempontok mérlegelése és a kísérleti terv írásos elkészítése
Hasznos
lehet még, ha a projektet végig kíséri a közös online felületen egy virtuális fórum, ahol a felmerülő kérdéseket,
problémákat közösen meg lehet vitatni.
A projekt értékeléssel zárul, miután minden csoport beküldi a végső kísérleti tervét. Ennek az elvégzett feladatnak az értékelése a végső érdemjegybe beleszámít. A csoport tagjai kaphatnak közösen elosztható összpontszámot, amelyen az egyénileg belefektetett munka alapján saját megállapodással osztoznak vagy a végső kísérleti forgatókönyvet megírhatja és beküldheti mindenki egyénileg, s így a pontszám egyénenként is adódhat.
5.óra
05. óra „Többváltozós elrendezések” modult
követően:
A. Kísérleti
hipotézis megfogalmazása. (Órai munka)
A gyakorlati csoportot
3-5 fős kiscsoportokra bontjuk. Az első feladat,
hogy a kiscsoportok rövid (5-10 perc) megbeszélés alapján találjanak egy közös
témát,
vizsgálandó területet, amihez megfogalmaznak egy kísérleti
hipotézist. Sok minden lehet, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy
olyan tárgyat válasszanak, amelyet lehet kísérletileg vizsgálni, és jó, ha
szociálpszichológiai vonatkozásai is vannak a témának!
(szempontok: Fontos,
hogy a hipotézis valamilyen feltételezett oksági kapcsolatra vonatkozzon és
egyértelműen, tisztán legyen megfogalmazva.
Hasznos
lehet, ha már a projekt elején úgy irányítjuk a csoportot, hogy a hipotézisek
az operacionalizáció változatos formáira adjanak módot, az eredmények eltérő
statisztikai eljárásokkal lehessenek elemezhetőek, a kísérleti tervek pedig
különböző etikai problémákat vessenek fel – hogy a hallgatók a projekt során is
a módszerek és problémák minél szélesebb skálájával találkozhassanak.
Jó például,
ha olyan hipotézisek is születnek, amelyek több független változó egymással
interakcióban álló hatásaira vonatkoznak. Amennyiben ilyenekből nincs elég,
motiválhatjuk a hallgatókat az ilyen típusú kísérletek kidolgozására.
Az is
hasznos, ha két csoport ugyanabban a témában fogalmaz meg esetleg nagyon
hasonló, vagy egymásnak ellentmondó hipotéziseket.)
B. Kísérleti változók konceptualizációja (Órai munka / Házi feladat)
A következő
lépés a felállított hipotézis pontosítása, a konceptuális
változók megfogalmazása, tehát hogy pontosan mi(k) a független változó(k), mi(k)
a függő változó(k).
A
rendelkezésre álló idő függvényében ez a feladat lehet otthoni munka is, a
lényeg, hogy a végül kialakult konceptualizált hipotézist minden
csoport beküldi a kurzus online felületére.
Ezt a
felületet célszerű úgy választani (pl. fórum),
hogy a csoportok láthassák egymás anyagait és hozzá is szólhassanak azokhoz. A
további munka a hipotézisekből kiindulva folytatódik.
(kapcsolódás:
05. óra „Alapfogalmak
és egyszerűbb elrendezések” modul)
(kapcsolódás:
05. óra „Többváltozós
elrendezések” modul)
6. óra
06. óra „A függő változó mérése” modult
követően:
A. A változók
operacionalizációja. (Órai munka / Házi feladat)
A megfogalmazott
hipotéziseknek megfelelően a következő lépésben minden csoport kidolgozza a független változó(k) manipulációjának
megtervezésére és a függő változó(k) mérésére, valamint a helyzetteremtés más jellemzőire vonatkozó tervét.
(szempontok: Dönteni
kell arról, hogy milyen típusú kísérlet legyen. /Pl. terep- vagy labor-?/ Milyen
legyen a helyzetteremtés? Kell-e fedőtörténet, és mennyire kidolgozott? Hogyan
zajlik majd a manipuláció és a mérés? Hogyan kezeli a kísérlet az esetlegesen
fellépő elvárási torzításokat, követelményjellemzőket? Kell-e megtévesztés? Ügyelni
kell arra, hogy a fentiek szinte mind kölcsönösen függnek egymástól, ezért
megoldásuk nem is szétválasztható egymástól.
Az etikai
dilemmákra ebben a szakaszban még nem kell kitérni. Akár előnyös is lehet, ha a
megtervezett kísérlet ebben a szakaszban még aggályos etikailag, mivel ez a
következő fázisban módot ad arra, hogy az egymás terveihez hozzászóló hallgatók
konkrét etikai dilemmákra is rámutassanak, s ezzel ilyen irányú készségeiket is
fejlesszék /vagy hogy – amennyiben ez részükről elmarad – helyettük ezt az
oktató tegye meg/.
(kapcsolódás:
06. óra „A
forgatókönyv és a fedőtörténet” modul)
(kapcsolódás:
06. óra „A független
változó manipulációja” modul)
(kapcsolódás:
06. óra „A függő
változó mérése” modul)
C. Értékelés (Órai munka)
Ebben a
szakaszban kritika alá kerülnek a megtervezett kísérletek. Lehetőleg mindenki
szóljon hozzá az összes kísérlethez. A feladat csoportosan is végezhető (ahol a
csoportok írnak bírálatot egymás terveiről), és egyénileg is. A rendelkezésre
álló idő függvényében ez a feladat folytatódhat otthoni munkaként is (kurzus
online felületén), a lényeg, hogy ne maradjanak kritika nélkül a gyenge pontok.
(szempontok:
Biztosítja-e a manipuláció és a mérés az érvényességet? Belső: vannak-e pl.
ellenőrizetlen változók, amelyek torzíthatják az eredményeket? Külső: elég jó-e
a minta a vizsgálni kívánt populációhoz viszonyítva és mennyire lehet
általánosítani a helyzetből? Szerkezeti: valóban a kívánt konstruktumot
manipulálja ill. méri-e a kísérlet, vagy felléphetnek torzító hatások? Elég
jó-e a forgatókönyv, hiteles-e fedőtörténet? Vajon fog-e „működni” a kísérlet?
Lehetnek-e rejtett buktatók? Milyen etikai dilemmák merülnek fel a kísérlettel
kapcsolatban? )
(kapcsolódás:
06. óra „Az érvényesség problémái” modul
7.
óra
07. óra „Statisztika a kísérletekben” modulnál:
A. Statisztikai
módszerek választása a hipotézisek vizsgálatához. (Órai munka
/ Házi feladat)
A már kialakult
kísérletekhez ezen a órán a tárgyalt statisztikai módszereket és
próbákat kell hozzáilleszteni.
(szempontok: Az
a cél, hogy mindegyik csoport kísérletéhez megtaláljuk a megfelelő statisztikai
módszereket. A feladat feltételezi, hogy a hallgatók már ismerik az összes
csoport kísérleti tervét. Így nemcsak a saját csoportjuk tervéhez kell
statisztikai eljárásokat választaniuk /amit közösen megbeszélhetnek/, hanem a
többi csoportéhoz is /ami viszont lehet akár egyéni munka is/. A feladat
végezhető a kurzus online felületén, akár vitafórum formájában is.
(kapcsolódás:
07. óra „Statisztika a
kísérletekben” modul)
B. A kísérlet etikai aspektusának vizsgálata, lezáró
beszélgetés terve. (Házi feladat)
A kidolgozott
eljárást etikai szempontból is értékelni, feltárni a
veszélyeket és megoldást javasolni a felmerült etikai problémákra. A lezáró beszélgetést ennek függvényében és esetleg
felmerülő más célok (pl. manipuláció ellenőrzése, további információszerzés a
résztvevőktől) érdekében is megtervezik a csoportok.
07. óra „Etikai kérdések és lezáró beszélgetések” modul)
C. A kísérleti terv elkészítése írásban. (Házi
feladat)
A projekt
zárásaként írásba kell foglalni egy miden fenti elemre kitérő
kísérleti tervet, amit minden csoport (vagy egyén) beküld a kurzus online felületére. A beküldött házi feladatot
a tanár értékeli.
Javasolt értékelési szempontok:
Magasabb szintű megoldása a feladatnak, ha a csoport a kitekintésben megadott szempontok
alapján több független változó hatását vizsgálja egyidejűleg és közöttük az
interakcióra vonatkozóan is megfogalmaz hipotézist, aminek a vizsgálatát végig
is viszi a kísérletben. (Javaslat: ezekért pluszpont
adható!)
A. Több független
változó bevezetése
Növeli a kísérleti terv értékét, ha szisztematikusan vizsgálja több független változó hatását. A hipotézisben ezek közvetítő változóként (független és függő változó közötti kapcsolatot erősítik), de olyan kontextuális hatásként is megjelenhetnek, amelyek tisztázzák a vizsgált összefüggés szempontjából lényeges körülményeket.
B. Interakció
elemzése
Az interakció elemzésére megfelelő statisztikai eljárást kell találni, és a várható kimeneteket értelmezni abból a szempontból, hogy miként teljesül az interakció meglétével, illetve hiányával a vizsgált hipotézis.
4
Konceptualizáció:
A kísérlet hipotézisének (esetleg: nullhipotézis és alternatív hipotézisek)
megfogalmazása.
A független és függő változó(k) pontos és részletes megfogalmazása.
4 Operacionalizálás: módszer és adatelemzés
Mintaválasztás
Személyek: Kik
(jellemzőik), mennyien, hogyan éri el őket?
Módszer
Eljárás: A
kísérlet pontos menete: hol és mikor zajlik, ki vezeti, van-e fedőtörténet,
van-e lezáró beszélgetés a végén?
A változók:
független változó manipulációjának és a függő változó mérésének részletes
leírása. (Pl. eszközök, kellékek, beépített emberek, mérőműszerek, stb.)
Vannak-e etikai
dilemmák? Hogyan lehet feloldani őket?
4 Adatelemzés szempontjai:
Milyen
statisztikai próbákkal vizsgálná a hipotézist (összefüggés-elemzések)?