Kutatási terv –Tematikus
Hallgatói Pályázat
A félév végén, a kurzus szintéziseként egy egyénileg beadandó
feladat zárja a közös munkát. A hallgatóknak egy előzetesen megadott „Pályázati
kiírás” alapján egy részletesen kidolgozott kutatás
tervet kell leadniuk. Ez a projekt otthoni
munkaként folyik, határidős részfeladatai nincsenek.
A kutatási tervvel a hallgató azt bizonyítja, hogy képes a félév során
tanultakat megfelelően alkalmazni; sikerrel megtervezi a kutatás hipotézisállító
és ellenőrző fázisait, a vizsgált jelenség természetéhez illeszkedően választ
kutatási stratégiát és a teszteléshez megfelelő statisztikai módszereket.
A
projekt lépései:
1.
Kutatási terv – Tematikus Hallgatói Pályázat
kiírása
2.
A kutatási terv elkészítése (önálló hallgatói
munka)
3.
A kutatási terv értékelése,
visszajelzés
A
projektet végigkíséri a közös online felületen egy virtuális fórum, ahol a felmerülő kérdéseket, problémákat személyre
szabottan és közösen is meg lehet vitatni.
A
projekt értékeléssel zárul, minden
hallgató egyénileg küldi be a kutatási tervét. Ennek az elvégzett feladatnak az
értékelése a végső érdemjegybe beleszámít.
A pályázati kiírás tematikus; elsősorban előre
megadott tématerüleken belüli kutatási terveket várunk. A tervnek vannak
előzetesen lefektetett tartalmi és formai
követelményei.
(Szempontok:
a pályázat 4-6 oldalnyi (12-es betű, 1,5 sorköz, 2-es margók). Fontos kiemelni,
hogy az szakirodalmi áttekintésnél a
hivatkozások szabályossága alapkövetelmény. A pályamunka kidolgozásánál
kívánatos, hogy a kiválasztott módszer elemeit adekvátan alkalmazza a kutatás
megtervezésénél, és a terv megfogalmazásánál az adott módszer szakterminológiáját
használja /ld. az egyes óravázlatoknál!/. A kutatási terv egységes felépítését is érdemes kialakítani.
Ebben a szakaszban a hallgatók megkezdik egyénileg a kutatási tervük
kidolgozását.
(Szempontok: Jó, ha a folyamat a félév során tanultak alapján halad /ld.
konceptualizáció és operacionalizáció/! A munkát a tanár segítheti, például a
kurzus online felületén futó virtuális fórummal, ahol a hallgatók feltehetik a menet
közben felmerülő kérdéseiket.)
A témaválasztás,
kérdésfókuszálás és a konkrét hipotézis felállítása és a terv részletes
kidolgozása után a hallgatók beküldik a kész dolgozatokat a kurzus online
felületére.
A beérkezett
dolgozatokat a tanár értékeli. Javasolt értékelési szempontok:
1.
A kutatási terv formai kidolgozottságának színvonala.
2. A szociálpszichológiai
szakterminológia megfelelő használata, a szakirodalmi megalapozás.
3. Érdekes, elméleti
keretbe illeszkedő, tesztelhető hipotézis megfogalmazása.
4. A hipotézis
tesztelésére adekvát módszer meghatározása, világos bemutatása.
5. A hipotézisteszteléshez
felhasznált eljárások (pl. alkalmazandó statisztikai próbák) bemutatása,
várható kimenetek felvázolása.
(A hallgatók motiválására alkalmazható a
versenyszerű elbírálás. Ez azt jelenti, hogy egy-egy megadott témakörön belül a
kutatási terveket a tanár nemcsak önmagukban bírálja el, hanem rangsort is
kialakít köztük, ami befolyásolhatja az osztályzatot, pl. a témában készült
legjobb vagy két legjobb terv maximális pontszámot ill. jegyet kap, stb.).
A kutatási tervet lehetőség
szerint ki lehet próbálni a gyakorlatban is! A jól sikerült terveknél a tanár
javasolhatja, hogy a hallgató műhelymunkaként végezze el a konkrét vizsgálatot.
(Nyilvánvaló, hogy a műhelymunka kutatás egy „racionalizált” /pl. csökkentett
elemszámmal, költségtakarékosabb módon, stb./ terv alapján történik, míg az itt
beadott kutatási terv egy „ideális” kutatásról szól.)
A cél itt elsősorban az
attitűdmérés szerteágazó módszertanának alkalmazása a szerhasználattal
kapcsolatos vélekedések feltérképezésére. Javasolt témák:
a.) Kábítószerhasználati
szokások, valamint a kábítószerek és a kábítószerhasználat iránti attitűdök
magyar fiatalok körében. A drogellenes propaganda és a felvilágosítás
lehetőségei.
b.) A kábítószerhasználattal és az egyes kábítószerek legalizálásával
kapcsolatos nézetek összefüggései és rendszerbe ágyazottsága Magyarországon.
c.) A drogprobléma és a drogfüggők kezelésével kapcsolatos attitűdök,
valamint azok megváltoztathatósága a magyar pedagógus-társadalomban.
d.)
A fenti megközelítések mellett
elfogadunk más, a témakörbe illő, szabadon választott tárgyban is
pályamunkákat.
2. A dohányzás és a dohányzás iránti attitűdök Magyarországon
A pályázat keretében olyan
kutatási tervek készülhetnek, amelyek a címben megjelölt területen az alábbi
témák valamelyikét vizsgálják:
a.) A dohányzással
kapcsolatos szokások és normák, valamint az ezek iránti attitűdök
Magyarországon. Dohányzók és nemdohányzók percepciói.
b.) A dohányzás visszaszorításának lehetőségei. A dohányzásellenes
propaganda és fogadtatása. A dohányzással kapcsolatos meglevő és lehetséges
szabályok, valamint ezek társadalmi elfogadottsága.
c.) A fiatalkorúak iskolai dohányzása. A fiatalkori dohányzás
megelőzésének lehetőségei. Az iskola és a tanárok attitűdjei és lehetőségei.
d.)
A fenti megközelítések mellett
elfogadunk más, a témakörbe illő szabadon választott tárgyban is pályamunkákat.
3. A női esélyegyenlőség a munka világában
Itt elsősorban beavatkozó jellegű
kutatások (labor- és terepkísérlet, hatásvizsgálat) terveit várjuk, melyek a
nők karrieresélyeinek, előremenetelének szociálpszichológiai
vonatkozásait vizsgálják. Lehetséges témakörök:
a.
) A nők és férfiak szerepeiben
bekövetkező változások hogyan tükröződnek a (dinamikus) nemi sztereotípiákban?
Hogyan befolyásolják ezek a képek a nők és a férfiak pályaaspirációit és
pályaesélyeit?
b. ) Milyen (szociál)pszichológiai tényezők állnak
annak hátterében, hogy a nők lehetőségei korlátozottabbak a karrier-lépcsőn
való előrejutásban (ld. pl. üvegplafon hatás, munka-család konfliktus)?
c.) Hogyan értékelik a nők és a férfiak sikereit
és kudarcait a nyilvános szférában? Milyen befolyással van a nők
kompetenciájára és szociális készségeire az ún. „sikeres nők” újonnan
kiemelkedni látszó csoportja?
d.) A fenti megközelítések mellett elfogadunk
más, a témakörbe illő szabadon választott tárgyban is pályamunkákat.
4. Nemek a médiában
A kiírás célja annak vizsgálata, milyen
kép látható a médiában a nemekről, szerepeikről és egymáshoz való viszonyukról.
Az ajánlott altémák:
a.
) A reklámok, filmek és egyéb
médiatartalmak hatása a nemek viszonyával és a nemi szerepekkel kapcsolatos
közgondolkodásra, illetve a nemi sztereotípiákra.
b. ) A gyerekeknek szóló médiatartalmak és a nemi
sztereotípiák alakulása gyerekkorban.
c.) A média mint a társadalom elvárásainak
kiszolgálója: a nemekkel kapcsolatos médiatartalmak fogadtatása a közönség nemi
sztereotípiáinak, attitűdjeinek és nézeteinek függvényében.
d.) A nemi sztereotípiák és a nemek
munkamegosztásával kapcsolatos nézetek és attitűdök megváltoztathatósága a
média segítségével.
e.) A fenti megközelítések mellett elfogadunk
más, a témakörbe illő szabadon választott tárgyban is pályamunkákat.
5. A pszichológiai és a pszichológusok hétköznapi
reprezentációja
Az
a célunk, hogy elsősorban kvalitatív módszerekkel meg tudjuk ragadni a
pszichológusokról és a pszichológiáról kialakult képet. A területen belül az
alábbi témákat javasoljuk:
a.)
Mi
a különbség pszichológusok, illetve a pszichológia a laikus és a szakértő
reprezentációjában? Milyen szerepe van a médiának a pszichológiával és a
pszichológusokkal kapcsolatos tudás, értékelés kialakulásában? Milyen más
közvetítők léteznek?
b.)
Milyen normák, társas-társadalmi szabályok
határozzák meg a pszichológusok viselkedését, az emberek hétköznapi reakcióit a
pszichológusokra, a pszichológia tudományára? Milyen szerepelvárások élnek a
pszichológusokkal kapcsolatban?
c.)
A pszichológushallgatók változó
szerepfelfogása, önképe. Hogyan változik az egyetemi képzés nyomán a
pszichológusok képe a szakmáról, a pszichológusokról, a pszichológusi
szerepről?
d.)
A fenti megközelítések mellett elfogadunk
más, a témakörbe illő szabadon választott tárgyban is pályamunkákat.
6. A vezetőkiválasztás és a vezetői hatékonyság növelése
Erre a témára elsősorban olyan beavatkozó jellegű kutatások,
vagy hatásvizsgálatok tervei készülhetnek, amelyek azt vizsgálják, hogyan
alakítható a vezetőkiválasztás rendszere, illetve hogyan alakíthatók a
vezetéshez kapcsolódó jellemzők (a szervezet felépítése, a vezető
kommunikációja, jogköre és feladatai, a vezetett csoportok szerkezete, a
résztvevők attitűdjei, stb.) oly módon, hogy az növelje a kérdéses szervezet hatékonyságát.
A vizsgálat kontextusát jelenthetik piaci szervezetek (cégek), egészségügyi és
oktatási intézmények vagy fegyveres testületek. Elfogadunk a fent
megjelöltektől eltérő szervezetekre vonatkozó vagy a vezetés hatékonyságát
konkrét szervezetektől függetlenül, általánosságban vizsgáló, kiemelkedő
színvonalú kutatási terveket is.
7. Szabadon választott kutatási téma.
Fentieken túl a tanár lehetőséget adhat olyan kutatási tervek
benyújtására is, melyek saját, már folyamatban lévő, vagy eztán megvalósításra
kerülő témákat és elgondolásokat tartalmaznak. Ez esetben a rövid
szakirodalmi kontextus felvázolása mindenképpen szükséges!
A pályázat
terjedelme: 4-6 oldal (12-es betű, 1,5 sorköz, 2-es margók)
Az szakirodalmi
áttekintésnél a hivatkozások szabályossága alapkövetelmény!
A pályamunka kidolgozásánál kívánatos,
hogy a kiválasztott módszer elemeit adekvátan alkalmazza a kutatás
megtervezésénél, és a terv megfogalmazásánál az adott módszer
szakterminológiáját használja (ld. az egyes óravázlatoknál!)
A kutatási terv előlapján
az alábbi adatok szerepeljenek:
Pályázó neve
Email címe
A pályázat címe
A pályázat
kulcsszavai
A kutatási terv felépítése:
n Konceptualizáció: elméleti keret és kulcsfogalmak (Szakirodalmi kontextus)
Előzmények, a probléma
megfogalmazása, a vonatkozó szakirodalom alapfogalmai.
n Kérdésfókusz és hipotézisek (A pályázat céljának
rövid leírása)
Az (elméleti keret alapján) megfogalmazható
kutatási célok. Hipotézis(ek).
n Operacionalizálás: módszer és adatelemzés
Mintaválasztás és
módszer
Személyek: Kik, mennyien, hogyan éri el őket, stb…
Eszközök: Milyen módszer, hogy készült, stb…
Eljárás: hol és mikor, ki, stb….
A változók: független és függő, a manipuláció, stb…
Adatelemzés
szempontjai:
A kapott adatok feldolgozásának terve: leíró statisztika és
összefüggés-elemzések
n Szakirodalom
(ha van)
n Mellékletek
(ha vannak)
A pályázatot 1
példányban kell eljuttatni a kurzusvezetőhöz a kurzus online felületén és külön
kérésre kinyomtatva is.
FORMAI KÖVETELMÉNYEK |
||
Általános
formai követelményeknek megfelel-e? |
||
■
terjedelem (4-6 oldal) |
o
rendben NEM
! |
|
■
szerkesztés (áttekinthető struktúra, rendezett külalak) |
o
rendben NEM ! |
|
■
előlap tartalma (név, email cím, pályázat címe, kulcsszavai) |
o
rendben NEM ! |
|
■ szakirodalmi
hivatkozások (formai követelmények) |
o
rendben NEM ! |
|
Felépítés
megfelelő-e (tartalmazza a kívánt részeket)? |
||
■
konceptualizáció (elméleti keret) |
o
van |
|
■
kérdésfókusz (célok, hipotézisek) |
o
rendben NEM
! |
|
■
operacionalizálás: |
o
rendben NEM ! |
|
o mintaválasztás
o módszer
o eszközök
o eljárás
o változók
megfogalmazása |
|
|
■
adatelemzés főbb szempontjai (leíró
statisztika, összefüggés-elemzések) |
o
rendben NEM
! |
|
■ szakirodalmi
hiatkozások |
o
van |
|
TARTALMI ÉRTÉKELÉS |
||
■ FORMAI KÖVETELMÉNYEK (megfelel-e a kiírásnak, áttekinthető-e, teljeskörű-e a dolgozat) |
15% ~ 4 p |
|
■ KONCEPTUALIZÁCIÓ (szakirodalmi beágyazás, kidolgozottság, jó kialakított fogalmi
apparátus, szakterminológia megfelelő használata) |
20% ~ 6 p |
|
■ HIPOTÉZIS (megalapozott-e, világos és egyértelmű-e,
érdekes-e, tesztelhető-e) (20% v. 5 pont) |
20% ~ 6 p |
|
■ MÓDSZER (mennyire ötletes, jó választás-e a hipotézishez, szabatosan van-e
kifejtve, komplexitása, helyesen alkalmazza-e) |
30% ~ 10 p |
|
■ ADATELEMZÉS (statisztika: adekvát módszereket használ-e) |
15% ~ 4 p |
|
ÖSSZESEN: |
100% ~ 30 p |
|
Rövid szöveges kommentár: |
||