Egyéb állami szervek 1989–2006

A Magyar Nemzeti Bank

A jegybank függetlenségét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991: LX. tv. állította helyre, s szabályozta újra feladatkörét. 2001 óta a kormány a jegybankkal egyetértésben dönt az árfolyamrendszer megválasztásáról. Ez az „együttdöntés” egyszerre jelenti az MNB kormánnyal szembeni ellensúlyát és a jegybank kormányzati funkcióját. A jegybank, mint láttuk, nem osztozik a kormányzati felelősségben, viszont feladatai elsősorban a mindenkori kormányzat pénzügypolitikájához és a gazdaságpolitikájához kapcsolódnak. A kormányhoz való viszonyát meghatározza, hogy az MNB elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára 6 évre. A rendszerváltás után az MNB első elnökét még hatpárti konszenzussal nevezték ki 1990-ben, de az MNB elnöke és a miniszterelnök között olyan politikai kohabitáció létezik, mint a köztársasági elnökök és a miniszterelnökök között, mert a kormányváltások után az új miniszterelnököknek és pénzügyminisztereknek az MNB előző ciklusban kinevezett elnökeivel kell együttműködniük. Ha ez nem megy, a kormányfők politikai eszközökkel kikényszeríthetik az MNB elnökének lemondását, mint az megtörtént 1994-ben a választások után.

Az Állami Számvevőszék

Az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szervét, az 1949-ben megszüntetett Állami Számvevőszéket (ÁSz) az 1989. október 23-i alkotmánymódosítással hozták létre ismét. Az Állami Számvevőszék az országgyűlés pénzügyi–gazdasági ellenőrző szerve, az országgyűlésnek (és a törvényeknek) van alárendelve, de politikailag és szakmailag független intézmény, amit azzal alapoznak meg, hogy elnökét és alelnökeit kétharmados arányban tizenkét évre választja meg a négy évre megválasztott országgyűlés. Az ÁSz a végrehajtó hatalommal szemben azáltal független, hogy maga állítja össze költségvetését, amin a kormány nem változtathat, és azt változatlan formában kell beépíteni az éves költségvetési törvényjavaslatba. Az ÁSz ellenőrzi a teljes államháztartást, az állam vagyonát, valamint – törvényi megkötések mellett – a pártok, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a közhasznú szervezetek, a gazdasági kamarák, az állami vagyonkezelő (ÁPV Rt.), a nemzeti hírügynökség (MTI), az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását.

Az ÁSz tematikus és átfogó jelentéseket készít az országgyűlésnek. A szervezet elnöke részt vehet és felszólalhat az országgyűlés plenáris ülésein. A képviselők kérdést intézhetnek hozzá, de nem interpellálhatják.

A funkcionális önkormányzatok

A területi (települési) önkormányzatoktól markánsan különböznek a funkcionális önkormányzatok, mint például a társadalombiztosítási önkormányzat, amely 1993-ban úgy jött létre, hogy a választópolgárok választhattak az önkormányzati képviseleti posztokért versengő szakszervezetek között. 1997-ben a társadalombiztosítási önkormányzati választások helyett a kormány bevezette azt, hogy a szakszervezetek képviselőket delegáljanak az önkormányzatba. A következő kormány megszüntette a társadalombiztosítási önkormányzatokat: a társadalombiztosítási alapok irányításának és felügyeletének a kormány hatáskörébe történő ideiglenes áthelyezését látta indokoltnak.

Az önkormányzatok közé tartoznak nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatai is. 1999-ben mind a 13, törvényben meghatározott kisebbség létrehozta országos önkormányzatát, amelyek – mint az országgyűlés és az államigazgatás partnerei –, véleményt nyilvánítanak az általuk képviselt kisebbségeket érintő jogszabály-tervezetekről, részt vesznek a kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében és a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában. A helyi (települési) kisebbségi önkormányzatokat az önkormányzati választások során választják meg. A kisebbségi önkormányzatok jelöltjeire nemcsak a kisebbségekhez tartozók, hanem minden (helyi) szavazópolgár szavazhat.

A funkcionális önkormányzatok közül említésre érdemes még a Magyar Tudományos Akadémia és a komoly autonómiát élvező egyetemek.