Helyi közigazgatás 1989–2006

Az erősen centralizált, párt- és állami irányításnak szigorúan alárendelt tanácsok helyébe lépő települési (helyi) önkormányzatok lényegét már az elnevezés is tükrözi: a helyi közösségek (települések) önmagukat – a központi hatalomtól és államigazgatástól relatíve függetlenül – kormányozzák. A települések lakói szabadon választhatják meg a „helyi parlamentet”, a képviselőtestületet, és a helyi „kormányfőt”, a polgármestert. A települési önkormányzatok magyar rendszere az – alkotmánymódosítással együtt járó – 1990: XL. tv.-nyel (önkormányzati törvény) jött létre, amely alapján az önkormányzatiság négy szintje épült ki: községi, városi, megyei és fővárosi önkormányzatok. 1991-ben külön fővárosi törvényt alkottak meg Budapest egészének és a kerületeknek az önkormányzatiságáról: az 1991: XXIV. tv.-t.

Önkormányzati választásokra négyévente, a tavasszal lebonyolított országgyűlési választásokat követően, ősszel kerül sor. Az önkormányzati választásokon helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket választanak meg. A választás egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb. Budapesten a kerületi polgármestereket és képviselőket, valamint a fővárosi „közgyűlés” (fővárosi önkormányzat képviselőtestületének) tagjait és főpolgármestert választják meg. Ahol a helyi kisebbségek részéről igény van rá, a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselőit is ekkor választják meg.

A polgármestereket és a budapesti főpolgármestert az egyéni polgármesterjelöltek közül választják meg, polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot nyeri el.

A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken és a budapesti kerületekben a képviselőtestületi helyekért egyéni képviselőjelöltek indulnak. A képviselői helyek hatvan százalékát a legtöbb szavazatot szerzett képviselőjelöltek nyerik el. Negyven százalékot ún. kompenzációs listáról szereznek a jelölőszervezetek vesztes jelöltjei a töredékszavazatok arányában. Kompenzációs listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet indítani.

A tízezernél kisebb lélekszámú településeken a képviselők megválasztására az ún. kislistás választási módszert alkalmazzák: a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll, az összes jelölt listájából pedig akár annyit is megjelölhető, ahány tagja lehet a testületnek. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg. E településeknek képviselőtestület létszáma 3 és 13 között váltakozik.

A polgármester a helyi képviselőtestület elnöke. Az önkormányzat feladatain kívül törvények vagy kormányrendelet alapján különböző államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. Az állam nem utasíthatja a polgármestert, intézkedéseit csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja a törvényességi felügyelet keretében. A polgármestert a helyi képviselőtestület által megválasztott egy, vagy több alpolgármester segíti a munkájában.

A polgármester után a legfontosabb a – szintén választott – jegyző tisztsége. A jegyző vezeti a helyi önkormányzat igazgatási szervét, a polgármesteri hivatalt, és felügyeli az önkormányzat működésének törvényességét.

A megyei önkormányzatokat a választó polgárok közvetve választják: az állampolgárok által választott települési önkormányzatok képviselőtestületeinek küldöttei küldöttgyűlésen választják meg a megyei közgyűlések tagjait. Az egyes települési (helyi) önkormányzatok nincsenek alárendelve a megyei önkormányzatnak. A megyék nem gyámkodhatnak a települések felett, létük és működésük nem sérti a települési önkormányzatok önállóságát, mert igazgatási jogaik és funkcióik erősen korlátozottak. A megyei önkormányzatok értelmét és létjogosultságát az adja, hogy a települési önkormányzatok – főleg anyagi erőforrások hiánya miatt –, nem tudnak minden funkciót hatékonyan ellátni. A megyei önkormányzatokra hárulhat ezért olyan közfeladatok és szolgáltatások ellátása, mint megyei kórházi ellátás, különleges szociális vagy egészségügyi ellátás biztosítása, iskolák és múzeumok fenntartása, terület- és közműfejlesztés, környezetvédelem stb. A megyei önkormányzatok színterei az egyes települések érdekeinek ütköztetésére, illetve képviselik a megye (régió) érdekeit. A megyei közgyűlés elnöke irányítja a megyei önkormányzati hivatalt, melynek közvetlen vezetője a megyei főjegyző.