A
bírósági szervezet
Az államhatalmi értelemben is önálló bírósági
hatalmi központ (1869: IV. tc.) a kiegyezést
követően a négy fokozatú szervezeti struktúrában működött. Első fokon, a
bírósági rendszer legalsó szintjén az ún. járásbíróságok, első folyamodású
bíróságként jöttek létre (1880: XXXVII.
tc., 1897: XXXIV. tc., 1893: XVIII. tc.).
A járásbíróság személyzete egy,
vagy több járásbíróból, aljárásbírókból, fogalmazási és irodai segéd
személyzetből, és a járásbírósági fogház személyzetéből állott.
A bírósági rendszer második
szintjén a királyi törvényszékek működtek, amelyek mind első, mind másodfokon
hozhattak határozatokat (1898: X. tc.,
1887: XIX. tc., 1897: XXIV. tc.). A királyi törvényszékek élén az elnök, az ítélő
bírák, a törvényszéki bírák, valamint váltó- és kereskedelmi ügyekben
választott kereskedelmi ülnökök állottak.
A bírósági rendszer harmadik
szintjén a királyi ítélőtáblák, másod és harmad fokon végérvényesen, illetőleg
fellebbvitelileg határozó főtörvényszékként működtek. A királyi tábla érdemi
határozatait mindenkor három- és öttagú tanácsokban hozta. A királyi ítélő
táblai bírók számát a törvény 11 főben maximálta (1907: I. tc.).
A korszakban a járásbíróságok
törvényileg meghatározott száma a közigazgatási járásokhoz, a törvényszékeké a
vármegyékhez igazodott, ítélőtáblából pedig az ország területén tizenegyet
szerveztek.
A dualizmus korában legfelsőbb
bíróságként a királyi Kúria működött, amely magán- és büntetőjogi bíráskodást
tekintve is az ország legfőbb törvényszéke volt. A Kúria hatásköre tágabb volt,
mint az alsóbb fokú bíróságoké, mivel tevékenységének súlypontja a jogegységi
döntések meghozatala volt, másrészt ügykörébe szorosan nem tartozó több
kérdésben is ítélkezett (ügyvédi, közjegyzői kamarák, központi választmányok
határozatai, stb.). A Kúria ítélő bírái az elnökön és a másodelnökön kívül a
kúriai tanácselnökök és kúriai bírák voltak.
A dualizmus kori bírósági
szervezet fontos részét képezték az önkormányzati jellegű bírói szervek. Ezek
közül is a legfontosabb az esküdtszék intézménye volt (1897: XXXIII. tc.)
A jogszabályok szerint, minden
olyan királyi törvényszék mellett, amelynek büntető hatásköre volt,
esküdtbíróságot szerveztek. Az esküdtbíróságnak az elnökkel együtt három bírói
tagja és tizenkét esküdtje volt. Az esküdtbíróság elnökét az illetékes királyi
tábla elnöke, a két további bírói tagot pedig a törvényszék elnöke egy évre
jelölte ki. Esküdtek csak azok lehettek, akik a szigorú – az országgyűlési
cenzusokat is meghaladó –, szellemi és anyagi követelményeket teljesíteni
voltak képesek, s így az évente felülvizsgált esküdti lajstromokban
szerepeltek. Nagy jelentősége volt, hogy az esküdtszékek hoztak ítéletet az
alkotmányos szabadsággal összefüggő ügyekben, így ide tartoztak a
sajtószabadsággal kapcsolatos ügyek, a párbajvétségek, a becsületsértések, az
összes politikai jellegű ügyek.
Fontos igazságszolgáltatási szereppel
rendelkező önkormányzati bíróság volt a községi bíróság (1877: XXII. tc.,1893: XVIII.
tc.). Községi bíróságok hoztak ítéletet a kisebb jelentőségű és
meghatározott, alacsonyabb értékre elkövetett polgári peres ügyekben. Különösen
fontos, a hétköznapi jogbiztonságot megerősítő szerepe eme bíróságnak és kis-
és nagyközségekben volt, ahol a községi bíróság a községi bíróból, két
esküdtből és a községi jegyzőből állott és ítéleteit saját közegeivel végre is
hajthatta.
A büntető igazságszolgáltatás
országos szervezetét a királyi ügyészségek alkották. Minden büntető hatáskörrel
rendelkező királyi törvényszék mellett egy királyi ügyész, szükség szerint több
királyi alügyész tevékenykedett. A királyi táblák mellett királyi főügyészséget
szerveztek, a Kúria mellett pedig, legfőbb ügyészi szerepben a koronaügyészi
szervezet jött létre.
A Közigazgatási Bíróság
létrehozása (1896: XXVI. tc) nagy jelentőségű esemény volt a magyar
közigazgatási jogrend általános kiegyensúlyozottságának megteremtése
szempontjából. A bíróság működése ugyanis lehetővé tette, hogy bármely
közigazgatási hatóság által okozott jogsérelmeket – akár magán- akár hatósági
kezdeményezésre – független bíróság peresíthessen és orvosolhasson. A
Közigazgatási Bíróság kizárólag már jogvitás eseteket tárgyalt, bíráskodása egy
fokozatú és ügydöntő jellegű volt. Elnökét a miniszterelnök javaslatára az
uralkodó élethossziglan nevezte ki.