Az 1956-os forradalom állama és az utóvédharcok 1956–1957

Az 1956-os forradalom időszaka államjogi szempontból 3 részre osztható, az október 23–28. közötti időszak pártállam uralma, amely azonban a forradalmi erők tevékenységének hatékonysága, valamint az erőszakszervezeteinek bomlása, a segítségül hívott szovjet haderő sikertelen harcai miatt a 6 nap alatt dezorganizálódott. Ezekben a napokban Magyarország szuverenitását jelentősen korlátozta az első szovjet intervenció, bár korlátozott beavatkozásuk a forradalmi fejlődési folyamatokra nem volt hatással, a szovjet politika is egyre inkább engedményekre kényszerült. Az október 29–november 3. közötti napok a jogilag független Magyarország kifejlődésének időszaka, azonban a szovjet haderő egyre fokozódó jelenléte miatt azért maradtak korlátai.

November 2-án Nagy Imre osztrák típusú semlegességi igénnyel kihirdette hazánk Varsói Szerződésből való kilépését, s ezzel az igénnyel a világpolitika nem tudott mit kezdeni. Ebben az időszakban megindult a forradalom intézményesülése, s egy 1945–1948 közötti koalíciós időszakra jellemző politikai rendszer kezdett kialakulni, amelyben azonban fellelhetőek voltak korábbi politikai rendszerekre jellemző politikai struktúrák is. November 4-én induló II. szovjet intervenció szinte teljesen megszüntette hazánk szuverenitását, a szovjet agresszor a politikai élet minden szintjét ellenőrzése alá vonta. Ez az ellenőrzés csak a politikai konszolidáció megindulása után csökkent.

Az intervencióval egy időben Kádár János bejelentette ugyan a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány megalakulását, azonban a kormány november 7-ig érdemi tevékenységet nem végzett. A társadalom ellenállása miatt a kormány elszigeteltsége nem csökkent, novemberben kettős hatalom jellemezte hazánkat; a forradalmi eszméket átmentő munkástanácsok jelentős helyet foglaltak el a politikai struktúrában. A kádári kormányzat, bár a forradalom intézményeit és intézkedéseit összességében nem ismerte el, azonban közülük többet politikai okokból eltűrt, illetve beépített saját struktúrájába. 1956 decemberében megindult a kádári pártállam intézményrendszerének kiépítése, a forradalom vívmányainak felszámolása, amely folyamat 1957 őszén zárult le.