A polgári átalakulás állama 1848–1849
Az osztrák abszolutizmus állama, 1849–1867
A forradalmak állama 1918–1919
A Horthy-rendszer állama 1919–1944
A koalíciós évek állama 1944–1949
A Rákosi-rendszer állama 1949–1956
Az 1956-os forradalom állama és az utóvédharcok 1956–1957
A Kádár-rendszer állama 1957–1989
A rendszerváltás állama 1989–2006
1690. augusztus 12. uralkodói rendelet hozza létre a magyar udvari kancelláriát
1711. április 17. I. József halála. Utóda III. Károly, a Habsburg család egyetlen férfi tagja, addigi spanyol király.
1711. május 1. a szatmári béke megkötése utáni napon a kuruc csapatok leteszik a fegyvert; a Rákóczi-szabadságharc véget ér
1712. április 3. összeül az országgyűlés (1715-ig ülésezik)
1714. október 14. az országgyűlés
nádorrá választja gróf Pálffy Miklóst
1715. június 15. III. Károly szentesíti az 1712–1715. évi törvényeket (többek között az állandó hadsereg felállításáról, Magyarország önállóságáról és saját törvényei szerinti kormányzásáról)
1718. július 21. A pozsareváci béke értelmében a szultán lemond a Temesközről a Habsburgok javára. A területet nem csatolják Magyarországhoz, hanem Temesi Bánság néven 1778-ig külön kormányozzák
1722. június 20. az 1722–1723.
évi országgyűlés összeülése Pozsonyban
1723. június 19. III. Károly
szentesíti az 1723. évi törvényeket (1723: I., II. és III. tc. a Pragmatica
Sanctio-ról; bírósági reform; 1723: XCVII.–CII. tc. a
helytartótanács létrehozásáról stb.). Törvény
szabályozza, hogy az alispánokat a főispán négy jelöltjéből kell megválasztani
1724. január
20. III. Károly kiadja a helytartótanács hatásköréről szóló részletes hivatali
utasítást.
1724. március
21. Beiktatják hivatalukba a Helytartótanács tagjait. Elnöke gróf Pálffy Miklós
nádor
1724.
megkezdi jogszolgáltató tevékenységét a négy kerületi tábla (Nagyszombat,
Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad)
1725. a tiszántúli
kerületi táblát Debrecenbe helyezik át
1728. május
17. III. Károly e napra hívja össze az 1728–1729. évi országgyűlést
1729.
november 30. a király szentesíti az 1728–1729. évi törvényeket
1731.
március 21. III. Károly híres határozata a vallásügyről (Carolina Resolutio)
1732. február 20. gróf Pálffy Miklós nádor halála.
1732. április 5. a király Lotharingiai Ferenc herceget nevezi ki
királyi helytartóvá. A nádori poszt 1741-ig betöltetlen marad
1732. december 31. királyi rendelet a Partiumot Erdélyhez csatolja
1733. uralkodói rendelet szünteti meg a kamara kizárólagos uralmát a
városok fölött (közigazgatási, katonaállítási, ellátási ügyekben a
helytartótanácson, gazdasági és földesúri ügyekben a kamarán keresztül kapják
meg a városok a hozzájuk intézett leiratokat, rendeleteket.)
1740. október 20. meghal III. Károly király. Utóda leánya, Mária Terézia
1741. május 14. Mária Terézia összehívja az országgyűlést
1741. június 22. az országgyűlés
nádorrá (és ezzel helytartóvá) választja gróf Pálffy Jánost
1741. október 29. Mária Terézia szentesíti az 1741. évi törvényeket. Törvény szabályozza, hogy a király(nő) magyar ügyekben csak magyarok által vagy magyar tanácsosok segítségével járhat el (1741: XI. tc.)
1747. újra bevezetik az udvari kvóta rendszerét
1751. április 18–szeptember 27. ülésezik az országgyűlés
1751. május 11. az országgyűlés gróf Batthyány Lajost választja nádorrá
1752. a horvát tengerpartot (littorale) Fiumével együtt az osztrák
tengerparthoz csatolják
1752. május 18. főispáni utasítás
1764. június 17. Mária Terézia összehívja az országgyűlést Pozsonyba
1765. március 19. a királynő szentesíti az új törvényeket
1765. november 2. Mária Terézia nagyfejedelemségi rangra emeli Erdélyt
1765. november 11. Batthyány nádor októberi halála után a nádori szék betöltetlenül maradása mellett a királynő Albert szász herceget nevezi ki helytartónak (1780-ig marad posztján)
1779. április 23. Fiume corpus separatum-ként Magyarországhoz kerül
1780. november 29. Mária Terézia halála. Utóda fia, II. József. (Uralkodása alatt nem ült össze az országgyűlés; 1783-ig nem nevez ki helytartót sem Magyarországra)
1781. október 25. II. József türelmi rendelete
1782. április 2. II. József
rendelettel egyesíti a magyar kamarát a
helytartótanáccsal
1782. II. József a magyar
kancelláriára bízza a magyar kamarai ügyek ellenőrzését
1783. december 9. a
helytartótanács Pozsonyból Budára költözik; a három éve betöltetlen helytartói
posztot gróf Niczky Kristóf tölti be. A
nádori poszt továbbra is betöltetlen
1785. március 18. II. József leváltja a főispánokat, a szűkebb országot
10 kerületre osztja és élükre királyi biztost állít
1785. december 12. rendelet az új jogrendről (Novus Ordo Judiciarius)
1787. Magyarország új helytartója gróf Zichy Károly
1790. február 20. II. József halála. Utóda öccse, II. Lipót
1790. május 1. megszűnik az „új rend” bíráskodási gyakorlata, s régi állapotába tér vissza a magyar jogszolgáltatás; az úriszék is visszakapja régi hatáskörét
1790. június 10. Budán megnyílik az országgyűlés ülése (november 11-én
Pozsonyba költözik át)
1790. november 12. az 1765 óta betöltetlen nádori posztra az
országgyűlés a király negyedik fiát, Sándor Lipót főherceget választja meg
1791. január 12. II. Lipót visszaállítja a magyar kamarát, ezzel újra
elválasztotta azt a helytartótanácstól
1791. március 12. II. Lipót szentesíti az 1790–1791. évi törvényeket, köztük az 1790/91: X. tc.-et Magyarország függetlenségéről és az 1790/91: XII. tc.-et a törvényhozó és végrehajtó hatalomról. Törvény rendezi a protestáns vallások jogait; bevett felekezetté nyilvánítják a görögkeleti vallást is
1792. március 1. II: Lipót halála. Utóda I. Ferenc
1792. május 20–június 26. ülésezik az országgyűlés
1795. július 12. balesetben meghal Sándor Lipót főherceg, nádor és helytartó. Július 20-án a király József főherceget nevezi ki helytartóvá (egészen 1847-ig tölti be e posztot)
1796. november 6–december 11. országgyűlés Pozsonyban
1796. november 12. az országgyűlés József főherceget választja nádorrá (1847-ig tölti be e posztot is)
1802. május 6–október 30. országgyűlés Pozsonyban
1805. november 7. I. Ferenc
szentesíti az 1805. évi törvényeket
1807. határőr-alaptörvény
1807. április 9. megnyílik az országgyűlés Budán
1807. december 15. a király szentesíti az új törvényeket
1808. augusztus 28–november 5. országgyűlés Pozsonyban
1811. augusztus 25–1812. május 26. országgyűlés Pozsonyban (ezután 13
évig, 1825-ig nem ül össze a törvényhozás)
1825. szeptember 15. összeül az első reformországgyűlés
1827. augusztus 18. I. Ferenc szentesíti az 1825–1827. évi törvényeket
(újra megerősítik az ország önállóságáról szóló 1791-es törvényeket; előírják,
hogy minden három évben össze kell hívni az országgyűlést; létrehozzák az
Akadémiát)
1830. szeptember 8. I. Ferenc összehívja az országgyűlést (megnyílik:
szeptember 14-én, a törvények szentesítése: december 20.)
1832. december 16. a király összehívja az országgyűlést Pozsonyba
1835. március 2. meghal I. Ferenc. Utóda V. Ferdinánd
1836. május 2. a király szentesíti az 1832–1836. évi törvényeket
(köztük a Partium Magyarországhoz való visszacsatolásáról és a törvények magyar
nyelvűségéről)
1839. június 2. V. Ferdinánd összehívja az országgyűlést Pozsonyba
1840. május 13. az országgyűlés berekesztése; a király szentesíti a
törvényeket (többek között a váltótörvénykönyv bevezetéséről és a magyar nyelv
részleges hivatalos használatáról)
1843. május 18. megnyílik az országgyűlés Pozsonyban
1844. november 13. az országgyűlés berekesztése. A király szentesíti az
1843–1844. évi törvényeket (hivatalossá teszik a magyar nyelvet; nem nemesek is
betölthetnek bármilyen közhivatalt)
1844. harminc megyébe neveznek ki adminisztrátorokat, hogy a megyéket a
király befolyása alá vonhassák
1846. november 12. megszerveződik a Konzervatív Párt
1847. január 15. a két nappal korábban elhunyt József főherceg utóda a
helytartói poszton fia, István főherceg
1847. november 11. megnyílik az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban
1847. november 12. az országgyűlés István főherceget nádorrá választja
1848. március 3. a párizsi forradalom hatására az országgyűlés
elfogadja a Kossuth Lajos által fogalmazott felirati javaslatot
1848. március 13. kitör a bécsi forradalom
1848. március 15. kitör a pesti forradalom. A
pozsonyi országgyűlés küldöttsége Bécsbe indul
1848. március 18. a pozsonyi országgyűlés kimondja
a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást
1848. április 7. a király kinevezi az első
felelős magyar kormányt (miniszterelnök: gróf Batthyány Lajos)
1848. április 10. a Helytartótanács utolsó
ülése Budán
1848. április 11. V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket (1848: III. tc. a független magyar felelős minisztérium alakításáról; 1848: IV. tc. az országgyűlés évenkénti üléseiről; 1848: V. tc. az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról; 1848: VII. tc. Magyarország és Erdély egyesítéséről; 1848: XVI. tc. a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról; 1848: XXI. tc. a nemzeti színről és ország címeréről; 1848: XXII. tc. a nemzeti őrseregről; 1848: XXIV. tc. a községi választásokról)
1848. április 12. a kormány első ülése, amelyet még Pozsonyban tartanak; 14-én Pestre helyezik át a kormány székhelyét
1848. június országgyűlési képviselőválasztások
1848. július 5. az első népképviseleti országgyűlés összehívása
1848. szeptember 16. megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB)
1848. szeptember 23. István főherceg nádor lemond posztjáról. A nádori címet később már nem töltik be
1848. szeptember 25. uralkodói nyílt parancs érvényteleníti Batthyány miniszterelnöki megbízatását, Mailáth György országbírót királyi helytartóvá nevezi ki (a kinevezés nem lép érvénybe)
1848. október 2. gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Bécsben lemond posztjáról
1848. október 8. az országgyűlés az OHB-re ruházza a végrehajtó hatalom gyakorlását, s annak elnökévé Kossuth Lajost nevezi ki
1848. december 2. V. Ferdinánd lemond trónjáról. Utóda Ferenc József (a magyar országgyűlés december 7-én nem ismeri el törvényes uralkodónak)
1848. december 31–1849. január 1. az országgyűlés és az OHB Debrecenbe helyezi át székhelyét. Január 5-én az osztrák csapatok bevonulnak Pest-Budára.
1849. január 8. a képviselőház első ülése Debrecenben; szerveződni kezd a békepárt
1849. január 27. az OHB Debrecenben rögtönítélő haditörvényszéket állít fel
1849. február 13. a képviselőház vésztörvényszékek felállításáról dönt (június 8-án feloszlanak)
1849. február 28. a távollevő képviselőket megfosztják mandátumuktól
1849. március 4. Ferenc József kiadja az
olmützi oktrojált alkotmányt
1849. március 12. a felsőház első debreceni ülése
1849. március 17. Ferenc József kiadja az
ideiglenes községi törvényt
1849. március 31. Görgei Artúrt nevezik ki a honvédség tényleges főparancsnokává
1849. április 5. megalakul a Radical Párt
1849. április 14. az országgyűlés egyhangúlag kimondja az ország függetlenségét és a Habsburg–Lotharingiai ház trónfosztását; Kossuthot kormányzó-elnökké választja
1849. április 19. az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét
1849. április 30. az országgyűlés szabályozza a kormányzó-elnök hatáskörét
1849. május 2. Kossuth Szemere Bertalant nevezi ki miniszterelnökké
1849. május 21. a honvédség visszafoglalja Budát; I. Miklós orosz cár és Ferenc József megállapodnak a magyar forradalom elleni intervencióban
1849. május 26. Vukovics Sebő igazságügyi miniszter feloszlatja a felsőbb bíróságokat; új felsőbírósági rendszert alakít ki
1849. május 30. Ferenc József báró Julius von Haynaut nevezi ki a magyarországi császári csapatok főparancsnokává
1849. május 31. az országgyűlés határoz, hogy visszaköltözik Pestre (június 5-én ez meg is történik)
1849. június 4. Ferenc József Karl von Geringert nevezi ki Magyarország teljhatalmú császári biztosává
1849. július 1–2. Görgeit leváltják főparancsnoki posztjáról
1849. július 28. a képviselőház elfogadja a nemzetiségi törvényjavaslatot
1849. augusztus 11. Kossuth Lajos kormányzó-elnök lemond; a polgári és katonai hatalmat Görgeire ruházza
1849. augusztus 13. Görgei Artúr diktátor a reménytelen katonai helyzetre való tekintettel Világosnál (Arad vármegye) leteszi a fegyvert a cári csapatok előtt
1849. október 24. császári rendelet
Magyarország ideiglenes közigazgatási szervezetéről
1849. november 3. császári rendelet
Magyarország ideiglenes bírósági szervezetéről
1849. november 18. egy császári pátens
létrehozza a Szerb Vajdaság és Temesi
Bánságot
1850. július 6. Haynau leváltása
1850. szeptember 13. császári rendelet
Magyarország közigazgatási szervezetéről
1851. április 10. Geringer báró központi
irodáját helytartósággá
szervezik át
1851. augusztus 20. uralkodói pátens
függeszti fel a birodalmi alkotmányt; kabineti iratában a császár azt is
előírta, hogy a miniszterek csak neki tartoztak felelősséggel
1851. augusztus 31. hatályba lép az
„ideiglenes utasítás a szabad királyi és rendezett tanácsú városok községi
ügyeinek intézésére”
1851. december 31. szilveszteri pátens
1852. áprilisi 5. Felix Schwarzenberg herceg
birodalmi miniszterelnök halála után Ferenc József magának tartja fenn a
miniszterelnöki funkciók gyakorlását (1860-ig)
1852. április létrejön a magyarországi katonai és polgári
kormányzóság (élén Albrecht főherceg katonai és polgári kormányzó áll)
1852. október 12. a miniszteri konferencia
rendelete az uralkodói pátenseket
definitív törvénnyé minősíti
1852. november 29. Magyarországra is
kiterjesztik az 1811. évi osztrák
polgári törvénykönyv hatályát
1853. január 19. új szervezeti rendelet
jelenik meg a magyarországi közigazgatási rendszerről
1853 tavasza megszüntetik az egységes
helytartóságot (öt kerületi helytartósági osztály jön létre)
1854. május 1. feloldják az ostromállapotot,
s ezzel a katonai közigazgatás utolsó eleme is eltűnik
1856. a katonai és polgári kormányzóságot
főkormányzósággá nevezik át
1860. március 5. uralkodói pátens
újjászervezi a korábban tanácsadó szervként működő birodalmi tanácsot, amely
azonban csak május és szeptember között működik
1860. március 30. Albrecht főherceg halála
után megszüntetik a főkormányzóságot
1860. július 1. a helytartósági osztályok
helyett ismét egységes helytartóság jön létre; megszűnnek a magyarországi közigazgatási kerületek (november végétől
újraszervezik a törvényhatóságokat)
1860. október 20. októberi diploma
1860. december 17–18 az esztergomi érsek
elnökletével tartott tanácskozás arról dönt, hogy az országgyűlési
választásokat az 1848: V. tc. alapján tartják meg
1860. december 27. felszámolják a Szerb Vajdaság és Temesi Bánságot
1861. január 27. a Muraköz Zala megyébe való
visszakebelezése
1861. január 23. összeül az országbírói
értekezlet (március 4-én javaslatot tesz az „ideiglenes törvénykezési
szabályok”-ra)
1861. február 26. februári pátens
1861. március 1–április 7. országgyűlési
képviselőválasztások
1861. április 2. Ferenc József e napra
összehívta a magyar országgyűlést
1861. augusztus 22. Ferenc József feloszlatja
a magyar országgyűlést
1861. november 5. császári pátens a
provizórium bevezetéséről. A helytartótanács testületi hatáskörét
felfüggesztik, a helytartótanács elnöke helyett helytartót neveznek ki gróf
Pálffy Móric személyében
1863. július 15–október 15. Nagyszebenben
ülésezik az erdélyi országgyűlés
1865. június 8. véget ér a provizórium
időszaka
1865. december 14. ismét összeül a magyar
országgyűlés, amely 1868-ig folyamatosan tanácskozik
1865. december 15. az uralkodó elrendeli,
hogy az erdélyi országgyűlés válassza meg képviselőit a pesti országgyűlésre
1867. június 8. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák
1867. február 20. megalakul a
dualizmus első felelős kormánya gróf Andrássy Gyula vezetésével
1867. július 28. a kiegyezési törvény (1867: XII. tc.)
megszületése
1868. április 1. a Balközép elfogadja hivatalos pártprogramként az un.
„Bihari pontokat”
1868. április 2. A szélbal Madarász József vezetésével 48-as párt néven
párttá alakul
1868. november 17. Ferenc József szentesíti a magyar–horvát
kiegyezésről szóló 1868:
XXX. tc.-et
1868. december 6. az uralkodó szentesíti Erdély és Magyarország
uniójáról szóló törvényt (1868: XLIII. tc.)
1868. december 6. a magyarországi nemzetiségeknek széleskörű
jogosítványokat biztosító nemzetiségi törvény megszületése (1868: XLIV. tc.)
1869. július 14. a király szentesíti az 1869: IV. tc.-et
a bírói hatalom gyakorlásáról
(elválasztja a közigazgatást a bíráskodástól)
1870. április 10. megalakul a budapesti építkezéseket összehangoló, a
város fejlődését nagyban elősegítő Fővárosi Közmunkák Tanácsa
1870. augusztus 2. megszületik a köztörvényhatóságokról szóló (első
vármegyei) törvény (1870:
XLII. tc.)
1871. június 7. megszületik a községi törvény (1871: XVIII. tc.)
1871. november 14. gróf Andrássy Gyulát gróf Lónyay Menyhért váltja a
miniszterelnöki székben
1872. október 12. a kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvény
1872. december 5. Szlávy József az új miniszterelnök
1873. november 17. Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest
1873. december 10. Ghyczy Kálmán megalakítja a Balközép és a Deák-párt
fúzióját célul kitűző Középpártot
1874. március 21. Bittó István alakít kormányt
1874. november 26. megszületik a politikai választásokat liberális
szellemben szabályozó választójogi törvény (1874: XXXIII. tc.)
1875. március 1. a Deák-párt és a Balközép hivatalosan egyesül
Szabadelvű Párt néven
1875. március 2. báró Wenckheim Béla az új kormányfő
1875. március 3. gróf Sennyey Pál vezetésével megalakul a Konzervatív
Párt
1875. október 20. az uralkodó Tisza Kálmánt miniszterelnökké nevezi ki
1876. március 16. a vármegyék szerepét csökkentő, az állami befolyást növelő
közigazgatási bizottságokról szóló törvény elfogadása (1876: VI. tc.)
1876. április 2. a sajátos közigazgatással és különállással rendelkező
szász Királyföldet, kiváltságai nagyobbik részének elvonásával párhuzamosan,
beolvasztják Szeben vármegyébe
1876. június 19. a vármegyén kívüli közigazgatási egységek betagolása a
vármegyei rendszerbe (1876:
XXXIII. tc.)
1877. március 13. megszületik a törvényhatóságok területi beosztását
megállapító, a történelmi Magyarország felbomlásáig fennálló közigazgatási
beosztásáról rendelkező törvényt (1877: I. tc.)
1878. május 27. az új büntető törvénykönyv (az ún. Csemegi-kódex)
elfogadása (1878:
V. tc.)
1879. december 20. az állampolgársági (honossági) törvény (1879: L. tc.)
elfogadása
1880. február 22. az uralkodó szentesíti a megszállt
Bosznia-Hercegovina közigazgatásáról szóló törvényt (1880: VI. tc.)
1881. február 14. a későbbiekben kimagasló nyomozati eredményeket
felmutató, vidéki közbiztonsági szervezet, a csendőrség létrehozásáról szóló
törvény elfogadása (1881:
III. tc.)
1881. április 11. az uralkodó szentesíti a fővárosi állami rendőrségről
szóló törvényt (1881:
XXI. tc.)
1881. május 24. a szervezett, állami műemlékvédelem kezdetét jelentő, a
műemlékek fenntartásáról szóló törvény elfogadása (1881: XXXIX. tc.)
1884. szeptember 29. a Függetlenségi és a 48-as Párt, Függetlenségi és
Negyvennyolcas Párt néven egyesül
1886. június 27. megszületik a második törvényhatósági törvény (1886: XXII. tc.),
amely tovább növeli az állami beavatkozási lehetőségeket a vármegyei
közigazgatás területén
1889. június 16. a földművelés- ipar- és kereskedelemügyi, valamint a
közmunka- és közlekedésügyi minisztériumot kereskedelemügyi, illetve földművelésügyi
minisztérium néven újjászervezik
1890. március 13. Tisza Kálmán lemondását követően az uralkodó gróf
Szapáry Gyulát nevezi ki miniszterelnöknek
1890. október 3. Ugron Gábor híveivel kilép a Negyvennyolcas és
Függetlenségi Pártból
1892. január 5. a Mérsékelt Ellenzékből gróf Apponyi Albert vezetésével
megalakul a Nemzeti Párt
1892. november 19. Wekerle Sándor első kormányának megalakulása
1893. május 20. Eötvös Károly híveivel kilép a Negyvennyolcas és
Függetlenségi Pártból
1893. szeptember 27. Ugron Gábor és Eötvös Károly megalakítja a
Függetlenségi és 48-as Pártot
1893. szeptember 29. Hermann Ottó vezetésével megalakul az Országos
Függetlenségi Párt
1894. november 12. Vázsonyi Vilmos vezetésével megalakul a Budapesti
Községi Demokrata Párt
1894. december 9. az uralkodó szentesíti az első három egyházpolitikai
törvényt (1894:
XXXI. tc. a házassági jogról, XXXII. tc. a
gyermekek vallásáról, XXXIII.
tc. az állami anyakönyvekről)
1895. január 15. báró Bánffy Dezső az új miniszterelnök
1895. január 28-29. megalakul a Katolikus Néppárt gróf Zichy Nándor
vezetésével
1895. november 22. a király szentesíti a 1895: XLIII. tc.-et
a vallás szabad gyakorlásáról
1897. augusztus 25. az uralkodó szentesíti az esküdtszékekről szóló
törvényt (1897:
XXXIII. tc.)
1898. február 15. megszületik a községi helynevekről szóló törvény (1898: IV. tc.)
1899. február 26. a király Széll Kálmánt nevezi ki kormányfővé
1900. augusztus 20. a Vázsonyi-féle Budapesti Községi Demokrata Párt
országos párttá alakul Polgári Demokrata Párt néven
1901. október 2–9. országgyűlési
választások: a kormányzó Szabadelvű Párt ismét győzelmet arat
1902. október 8. átadják az új Országházat
1903. március 11. a király
szentesíti az 1903:
IV. tc.-et a kivándorlásról
1903. április 16. a parlamenti
ellenzék megkezdi az obstrukciót
1903. június 27. gróf
Khuen-Héderváry Károly első kormányalakítása
1903. november 3. gróf Tisza
István az új miniszterelnök
1904. november 18. elfogadják a
házszabályok szigorítását (bár a szavazás házszabályellenes volt)
1905. január 26–február 4.
országgyűlési választások; az ellenzéki koalíció győz
1905. június 18. megalakul a
darabont-kormány (miniszterelnök: báró Fejérváry Géza). Az ellenzéki koalíció
21-én nemzeti ellenállást hirdet
1905. december 19. Kristóffy
József belügyminiszter választójogi javaslata
1906. április 8. A király Wekerle
Sándort, a koalíció jelöltjét bízza meg kormányalakítással
1906. április 29–május 8.
országgyűlési választásokon ismét a Függetlenségi Párt győz
1907. június 2. Ferenc József
szentesíti a „Lex Apponyi”-t (1907: XXVI. és XXVII. tc.; a
népiskolák állami felügyelete és a magyar nyelv kötelező oktatása)
1908. november 11. gróf Andrássy
Gyula belügyminiszter „plurális választójogi” javaslata
1909. november 21. Nagyatádi
Szabó István megalakítja a 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapártot
1910. január 17. a koalíció bukása
után ismét gróf Khuen-Héderváry Károly alakít kormányt
1910. február 19. az 1906-ban
feloszlatott Szabadelvű párt helyett megalakul a Nemzeti Munkapárt
1910. június 1–10. a Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet arat az országgyűlési választásokon
1911. január 8. a király
szentesíti a polgári perrendtartási törvényt (1911: I. tc.)
1911. július 18. a parlamenti
véderővita ismét obstrukcióba torkollik
1912. április 22. Lukács László
az új miniszterelnök
1912. június 4. gróf Tisza István képviselőházi elnök letöri az ellenzéki obstrukciót
1912. december 21. az uralkodó
szentesíti az 1912:
LXIII. tc.-et a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
1913. április 30. a király
szentesíti az új választójogi törvényt (1913: XIV. tc.; a
választójogosultak száma alig nő)
1913. június 10. gróf Tisza István másodszor kap kormányalakítási
megbízást
1914. június 6. megalakul az
Országos Polgári Radikális Párt
1914. július 28. az első
világháború kezdete. Július és augusztus során sorozatosan vezetik be a háború
esetén alkalmazható különleges rendszabályokat
1916. november 21. meghal Ferenc
József. Utóda IV. Károly
1917. május 23. gróf Tisza István
benyújtja lemondását
1917. június 6. a baloldali
pártok Választójogi Blokkot alakítanak
1917. június 15. gróf Esterházy
Móric alakít kormányt
1918. szeptember 11. IV. Károly
szentesíti az új választójogi törvényt
1918. október 23–24. gróf Károlyi Mihály vezetésével megalakul a Nemzeti Tanács
1918. október 29. a horvát országgyűlés (szábor) semmisnek nyilvánítja
az 1868. évi magyar–horvát kiegyezést és kimondja csatlakozását a délszláv
államhoz
1918. október 30. a Szlovák Nemzeti Tanács turócszentmártoni gyűlése határozatot hoz a Csehszlovákiához való csatlakozásról
1918. október 31. az őszirózsás forradalom győzelme. Gróf Károlyi Mihály alakít kormányt
1918. november 11. a Nemzeti Tanács ülése dönt egy új törvényhozó szerv, Magyarország Nemzeti Tanácsa összehívásáról (november 16-ára)
1918. november 13. IV. Károly „felfüggeszti magyarországi jogainak
gyakorlását” (második eckartsaui nyilatkozat)
1918. november 16.
Magyarország „népköztársaság”-gá alakul (az első magyar köztársaság kezdete).
Aznap feloszlik az 1910-ben megválasztott országgyűlés is
1918. november 23. az 1918. I.
néptv. általános és titkos választójogot vezet be (férfiak és nők számára
egyaránt)
1918. november 24. megalakul a
Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP)
1918. november 25. a Szláv
Nemzeti Gyűlés Újvidéken kimondja Dél-Magyarország Szerbiához csatlakozását
1918. december 1. az erdélyi románok gyűlése Gyulafehérváron határoz Erdély Romániához csatlakozásáról
1918. december néptörvény a nép esküdtbíráskodásáról
1919. január 11. gróf Károlyi
Mihály köztársasági elnökké választása. Az új miniszterelnök Berinkey Dénes
lesz
1919. március 20. a Vix-jegyzék
új demarkációs vonalat követel a kormánytól, melyet az elutasít és lemond
1919. március 21. az MSZDP és a KMP egyesül (Magyarországi Szocialista Párt néven) és átveszi a hatalmat. A Tanácsköztársaság kezdete. Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács (elnöke: Garbai Sándor)
1919. március 25. a
Kományzótanács elrendeli a forradalmi
törvényszékek létrehozását (IV. sz. r.)
1919. április 6–8. tanácsválasztások
1919. április 12. a Kományzótanács ideiglenes alkotmányt alkot (XXVI. sz. r.)
1919. április 27. megszervezik a Vallásügyi Likvidáló Bizottságot
1919. május 5. gróf Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon. 31-én Szegeden újjáalakul e kormány. Horthy Miklós hadügyminiszter megkezdi a Nemzeti Hadsereg szervezését
1919. május 19. a Kományzótanács felállítja a Népgazdasági Tanácsot
1919. június 12–13. Magyarországi Szocialista Párt kongresszusa; a párt nevét Szocialista–Kommunista Munkások Magyarországi Pártjára változtatja
1919. június 14–23. a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének ülésszaka
(elfogadja a kormány áprilisi alkotmánytervezetét)
1919. július 12. a szegedi ellenkormány irányítását P. Ábrahám Dezső veszi át (1919. augusztus 12-ig áll fenn)
1919. augusztus 1. lemond a Forradalmi Kormányzótanács. Peidl Gyula alakít tisztán szociáldemokrata „szakszervezeti” kormányt
1919. augusztus 4. a román
csapatok megszállják Budapestet
1919 augusztus 7. Habsburg József
főherceg Friedrich Istvánt nevezi ki miniszterelnökké
1919. október 25. több keresztény
párt egyesülésével létrejön a Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP)
1919. november 16. Horthy Miklós
a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre
1919. november 17.
kormányrendelet az általános és titkos választójogról
1919. november 24. Huszár Károly
koalíciós kormányának megalakulása
1919. november 29. Nagyatádi
Szabó István Országos Kisgazda és Földműves Párt néven egyesíti az
agrárpártokat
1920. január 25–26. nemzetgyűlési
választások
1920. február 29. kihirdetik az 1920: I. tc.-et
az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom ideiglenes
gyakorlásáról.
1920. március 1. a nemzetgyűlés
kormányzóvá választja Horthy Miklóst
1920. március 15. Simonyi-Semadam
Sándor alakít kormányt
1920. június 4. a trianoni
békeszerződés aláírása
1920. június 19. gróf Teleki Pál
alakít kormányt
1920. június 22. kiegészítő választások
a Tiszántúlon
1920. augusztus 19. a
nemzetgyűlés elfogadja a 1920: XVII. tc.-et
a kormányzói hatalom kiterjesztéséről
1921. április 6. kihirdetik az
1921: III. tc.-et (az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről)
1921. április 14. gróf Bethlen
István alakít kormányt
1921. november 6. kihirdetik az 1921: XLVII. tc.-et
a Habsburg-ház trónfosztásáról
1921. december 14–16. népszavazás Sopronban és környékén. A város
visszakerül Magyarországhoz
1921. december 21. Bethlen–Peyer paktum (a kormány és az MSZDP
megállapodása)
1922. február 22. A Kisgazdapárt és a KNEP egyesülésével megszületik az
„Egységes Párt” (vezetője gróf Bethlen István)
1922. március 2. közzéteszik a
választójogot szűkítő 2200/1921. M.E. rendeletet (részlegesen visszaállítja a
nyílt szavazást is)
1922. május 28–június 11.
nemzetgyűlési választások; az Egységes Párt abszolút többséget kap
1922. szeptember 18. Magyarországot felveszik a Népszövetségbe
1924. május 21–22.
törvényhatósági választások Budapesten a baloldal győzelmével
1924. május 24. megalakul a
Magyar Nemzeti Bank
1924. november 13. megalakul a
Fajvédő Párt (vezeti Gömbös Gyula)
1925. augusztus 23. törvényerőre
emelik az 1922-es választójogi rendeletet (1925: XXVI.
tc.)
1926. november 15. kihirdetik a felsőház felállításáról szóló 1926: XXII. tc.-et
1926. december 14–15. országgyűlési választások. Az Egységes Párt
60%-ot szerez
1929. június 29. közigazgatási
reform (1929: XXX. tc.)
1930. október 12. Békésen megalakul a Független Kisgazdapárt (elnök:
Szijj Bálint)
1931. június 28–30. országgyűlési választások; az Egységes Párt 64%-ot
kap
1931. augusztus 7. az országgyűlés a kormány pénzügyi ellenőrzése
céljából felállítja a „33-as bizottságot”
1931. augusztus 24. gróf Károlyi
Gyula váltja Bethlent a kormányfői poszton
1931. szeptember 19. a kormány
bevezeti a statáriális bíráskodást (a biatorbágyi vasúti merényletre
hivatkozva)
1932. október 1. Gömbös Gyula
alakít kormányt
1932. október 10. véget ér a statárium
1932. október 25. a Nemzeti
Munkaterv (a magyar történelem első részletes kormányprogramja)
1932. október 27. az Egységes
Párt átalakul Nemzeti Egység Pártjává (NEP)
1933. augusztus 25. törvény
terjeszti ki a kormányzó jogköreit (1933: XXIII. tc.)
1935. március 4. Szálasi Ferenc
megalakítja a Nemzeti Akarat Pártját
1935. március 31–április 7.
előrehozott országgyűlési választások; a NEP 69%-kal győz
1936. október 12. a betegségben
elhunyt Gömbös utóda Darányi Kálmán lesz
1937. július 28. tovább
szélesedik a kormányzó jogköre (1937: XIX. tc.)
1937. október 17. több nyilas
pártból létrejön a Magyar Nemzetiszocialista Párt (Szálasi Ferenc)
1937. december 31. a felsőház
jogkörét kiterjesztő 1937: XXVII. tc.
kihirdetése
1938. május 14. Imrédy Béla az új kormányfő
1938. június 3. az új
választójogi törvény (1938: XIX. tc.)
általánossá teszi a titkos szavazást
1938. november 2. az első bécsi döntés 12 ezer km2-t csatol vissza
Magyarországhoz Csehszlovákiától
1939. február 15. gróf Teleki Pál második kormányának megalakulása
1939. február 22. a NEP új neve Magyar Élet Pártja (MÉP) lesz
1939. március 15. a honvédség megkezdi Kárpátalja megszállását
1939. április 11. Magyarország kilép a Népszövetségből
1939. május 28–29. országgyűlési választások; a MÉP 73%-os többségre
tesz szert
1939. június 29. Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt
1940. augusztus 30. a második bécsi döntés Észak-Erdélyt 44 ezer km2-rel
visszacsatolja Magyarországhoz
1941. április 3. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága; a kormányzó
Bárdossy Lászlót nevezi ki miniszterelnökké
1941. április 11. Magyarország csatlakozik a Jugoszlávia elleni német
támadáshoz
1941. június 26. Magyarország csatlakozik a Szovjetunió elleni német
támadáshoz
1942. január 15. kormányzóhelyettesi méltóságot hoz létre az
Országgyűlés (1942:
II. tc.)
1942. február 19. Horthy Istvánt
választják kormányzóhelyettessé (1942: III. tc.)
1942. március 9. Kállay Miklós az új miniszterelnök
1942. augusztus 20. Horthy István kormányzóhelyettes repülőbalesetben
meghal az orosz fronton
1943. július az illegális KMP Békepárttá változtatja nevét (vezetője
Kádár János)
1944. március 19. a német csapatok megszállják az országot
1944. március 22. Sztójay Döme az új miniszterelnök
1944. március 28. betiltják az SZDP-t és az FKGP-t
1944. augusztus 29. Lakatos Géza alakít kormányt
1944. szeptember 23. a Vörös Hadsereg benyomul a trianoni
államterületre is
1944. október 15. Horthy kiugrási kísérlete kudarcba fullad
1944. október 16. német nyomásra Horthy Szálasi Ferencet nevezi ki
miniszterelnökké, majd lemond a kormányzói posztról
1944. október 27. Szálasi Ferencet „nemzetvezető”-ként államfővé is
választják
1944. december 2. a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Front megalakulása Szegeden
1944. december 21. az Ideiglenes
Nemzetgyűlés alakuló ülése Debrecenben
1944. december 22. az Ideiglenes
Nemzeti Kormány felállítása. Miniszterelnök: Miklós Béla
1944. december az INGY Politikai
Bizottságának létrehozása
1945. január 4. kormányrendeletek
a közigazgatás újjászervezéséről és az igazolóbizottságokról
1945. január 25. kormányrendelet
a népbíróságokról
1945. január 26. megalakul a
Nemzeti Főtanács, a három fős államfői testület
1945. január Péter Gábor
felállítja a budapesti rendőrség Politikai Rendészeti Osztályát (PRO)
1945. március 29. Szálasi Ferenc
elhagyja Magyarországot
1945. szeptember 5–13. az
Ideiglenes Nemzetgyűlés második (már budapesti) ülésszaka elfogadja az 1945: III. tc.-t (a Nemzeti Főtanács létrehozásáról); az 1945: VI. tc.-t (a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a dolgozó
nép földhöz juttatásáról); az 1945: VII. tc.-t
(a népbíráskodásról) és az 1945: VIII. tc.-t (a nemzetgyűlési választásokról).
1945. október 7. törvényhatósági
választás Budapesten. A Kisgazdapárt 50%-ot szerez
1945. november 4. nemzetgyűlési
választások. A Kisgazdapárt abszolút többséget szerez
1945. november 15. szovjet
nyomásra „nagykoalíciós” kormány alakul. Miniszterelnök: Tildy Zoltán
1945. november 24. megalakul a Gazdasági Főtanács
1946. január 31. a nemzetgyűlés
elfogadja az 1946: I. tc.-et
Magyarország államformájáról (köztársaság)
1946. február 1. a köztársaság kikiáltása. Köztársasági elnökké Tildy Zoltánt választják
1946. február 4. Nagy Ferenc miniszterelnöki kinevezése
1946. március 5. a Baloldali Blokk megalakulása, a szalámitaktika kezdete
1946. március 12. a Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946: VII. tc.-et.
1946. május 6. a B-listázás kezdete
1946. szeptember–október a politikai rendőrség átalakul: a PRO utóda a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO)
1946. szeptember 29–október 1. az MKP III. kongresszusa (célja: a „reakció” kiseprése a koalícióból)
1947. február 10. a párizsi béke aláírása
1947. február 25. Kovács Bélát mentelmi joga ellenére a szovjet hatóságok letartóztatják és elhurcolják
1947. május 30. lemondatják és emigrációba kényszerítik Nagy Ferenc miniszterelnököt. Utóda Dinnyés Lajos
1947. június 11. a kormány létrehozza az Országos Tervhivatalt
1947. július 1. a Nemzetgyűlés elfogadja
az 1947: XVII. tc.-et
a hároméves tervről és beiktatja a törvények közé a párizsi békét (1947: XVIII. tc.)
1947. július 23. a Nemzetgyűlés elfogadja
az új választójogi törvényt (1947: XXII. tc.)
1947. augusztus 31. a „kékcédulás” választásokon a Kommunista Párt győz
1947. november 21. a bankok
államosítása, a kétszintű bankrendszer felszámolása
1948. március 22. egységes
ifjúsági szövetség (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) jön létre
1948. április 17. a többi párt
nőszervezete beolvad a Magyar Nők Demokratikus Szövetségébe
1948. június 12–14. a Magyar
Dolgozók Pártja alakuló ülése
1948. július 30.–augusztus 3.
Tildy Zoltán lemondása után Szakasits Árpádot választják köztársasági elnökké
1948. szeptember 6. a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya átalakítása: létrejön a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága
1948. október szakszervezeti kongresszus. A korábbi 50 helyett 19 szakszervezet alakul (szakmai szerveződés helyett iparági rendszer jön létre)
1948. december 10. Dobi István alakít kormányt
1949. február 1. megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront
1949. május 15. az első egypárti, népfrontlistás választás
1949. augusztus 18. az Országgyűlés elfogadja a Magyar Népköztársaság alkotmányát (1949: XX. tv.)
1949. augusztus 23. az Országgyűlés megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 21 tagját. Elnökévé az addigi köztársasági elnököt, Szakasits Árpádot választják
1949. október 24. az új bírósági
rendszer bevezetése (1949: 9. tvr.; Kúria helyett Legfelsőbb Bíróság, az
ítélőtáblák helyett felsőbíróságok, a törvényszékek helyett megyei bíróságok)
1949. október 31. a Magyar
Tudományos Akadémia új alapszabályt fogad el. Átszervezik az Akadémia
működését.
1949. december a Gazdasági Főtanács átszervezésével létrejön a Népgazdasági Tanács
1949. december 10. az országgyűlés
elfogadja az 1949:
XXV. tv.-t a népgazdaság első ötéves tervéről
1950. január 1. bevezetik az új
megyerendszert; a 25 vármegyéből 19 megye alakul. Budapest területét jelentősen
megnövelik. Az ÁVH önállósodik a Belügyminisztériumtól; hozzácsatolják a HM
Katonapolitikai Osztályát és a Honvéd Határőrséget is.
1950. január létrejön a
Munkaerőtartalékok Hivatala
1950. április 24. Szakasits Árpád
NET-elnök letartóztatása
1950. május 8. Szakasits helyett Rónai Sándor lesz az új államfő
1950. május 11–12. az
országgyűlés elfogadja az 1950: I. tv.-t a helyi tanácsokról és az 1950: II. tv.-t a büntetőtörvénykönyv általános részéről
1950. június 16-18. a Dolgozó
Ifjúság Szövetsége (DISZ) alakuló kongresszusa
1950. október megszűnnek a felsőbíróságok
1950. október 22. az első tanácsválasztások
1950. november megalakul a pártállam informális, három fős titkos csúcsvezetése, a „Honvédelmi Bizottság” (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály)
1951. február 25–március 2. az MDP II. kongresszusa.
1951. május 18. az Országgyűlés létrehozza az Állami Egyházügyi Hivatalt
1951. június 1. a Honvédség új neve: Magyar Néphadsereg
1952. augusztus 14. Rónai Sándor helyett Dobi István az Elnöki Tanács elnöke; Dobit Rákosi váltja a kormány élén. Rónai parlamenti házelnök lesz
1952. november 24. megszűnik a Népgazdasági Tanács
1953. március 5. Sztálin halála
1953. május 17. országgyűlési választások
1953. június 27–28. az MDP KV ülése határozatot hoz a múltban elkövetett hibákról. Rákosi Mátyás a továbbiakban a főtitkári helyett első titkári poszton áll
1953. július 4. Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése. Az „új szakasz” kezdete
1953. július 30. az új, önálló ügyészi szervezet létrehozása; a legfőbb államügyész helyett legfőbb ügyészi posztot hoznak létre
1954. január 21–23. ülésezik az országgyűlés; elfogadja az 1954: II. tv.-t a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről
1954. március 10. megszüntetik a rögtönbíráskodást
1954. május 24–30. az MDP III. kongresszusa
1954. szeptember 22. az országgyűlés elfogadja az új tanácstörvényt (1954: X. tv.)
1954. október 1. Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged megyei jogú városi rangot kap (közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelik őket)
1954. október 23–24. a Nagy Imre kezdeményezésére létrejött Hazafias Népfront alakuló kongresszusa
1954. november 28. tanácsválasztások (a szavazók 97,9%-a a Népfront jelöltjeire voksol)
1955. április 18. Hegedüs András az új miniszterelnök
1955. május 15. a Varsói Szerződés megalakítása (május 25-én az országgyűlés elfogadja az erről szóló 1955: III. tv.-t).
1955. december 14. Magyarországot felveszik az ENSZ-be
1956. február 14–25. az SZKP XX. kongresszusa
1956. július 18–21. az MDP KV ülése. Rákosi helyett Gerő Ernő a KV első titkára
1956. október 23. a forradalom kirobbanása
1956. október 24. Nagy Imre ismét miniszterelnök
1956. október 25. Gerő Ernőt Kádár János váltja az MDP első titkári posztján
1956. október 28. Nagy Imre és kormánya a forradalmi erők mellett kötelezi el magát; nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítik a felkelést. Elkezdődik a Nemzetőrség szervezése
1956. október 30. szűkebb kabinet alakul a kormányon belül. A felkelők megostromolják a Köztársaság téri pártszékházat. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését
1956. október 31. megalakul az MSZMP (az első titkár Kádár marad). Újjáalakulnak a volt koalíciós pártok
1956. november 1. Nagy Imre bejelenti az ország semlegességét, a Varsói Szerződésből való kilépést.
1956. november 3. az újabb kormányátalakítás után a kommunista miniszterek kisebbségbe kerülnek a Minisztertanácsban
1956. november 4. a szovjet csapatok támadása megdönti a forradalmi kormányt. Megalakul Kádár János „Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormánya”
1956. november 8. megalakul a Politikai Nyomozó Főosztály
1956. november 10. feláll az első karhatalmista ezred (pufajkások)
1956. november 11. véget ér a fegyveres ellenállás. Létrejön az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága. Budapestre érkezik Szuszlov és Arisztov, akik a pár nap múlva érkező Malenkovval együtt a Szovjetunió teljhatalmú helytartói lesznek
1956. november 14. a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács megalakulása
1956. november 22. Nagy Imre és társai elhurcolása a jugoszláv követségről
1956. december 2–5. az MSZMP IKB értekezlete ellenforradalomnak nevezi az eseményeket és megállapítja annak négy fő okát
1956. december 11. elrendelik a statáriumot
1957. január 15. törvényerejű rendelet a gyorsított büntetőeljárásról
1957. február 18. az Elnöki Tanács rendelete a Munkásőrség felállításáról
1957. március 1. a kormány szerkezete jelentősen átalakul
1957. április 6. létrejön a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
1957. május 9. a forradalom óta először ül össze az Országgyűlés. A parlamenti ciklust két évvel meghosszabbítják (1957: I. tv.), alkotmány-módosítással (1957: II. tv.) új címert fogadnak el
1957. május 27. magyar–szovjet megállapodást írnak alá a szovjet hadsereg további magyarországi tartózkodásáról
1957. június
5–6. az országgyűlés elfogadja az 1957: IV. tv.-t az államigazgatási eljárás szabályairól és az 1957: V. tv.-t az állampolgárság szabályozásáról
1957. június 27–29. az MSZMP első országos értekezlete; Kádárt választják első titkárrá
1957. október 21–22. újjáalakul a Hazafias Népfront
1958. január 28. Münnich Ferenc veszi át a kormány irányítását
1958. június 16. kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált
1958. november 16. országgyűlési és tanácsválasztások (részvételi arány: 98,4%, a Népfrontra szavaz: 99,6%)
1959. június 2. újjáalakul az Állami Egyházügyi Hivatal
1961. április 16. az Elnöki Tanács megszünteti a népbíróságokat
1961. szeptember 13. Kádár ismét a Minisztertanács elnöke
1961. december 15-16. az Országgyűlés elfogadja az új büntető törvénykönyvet (1961: V. tv.)
1962. június 26. átszervezés a Belügyminisztériumban. A főosztályok helyett Főcsoportfőnökségek alakulnak
1962. november 20–24. az MSZMP VIII. kongresszusa
1963. február 24. országgyűlési és tanácsválasztások. Szavaz a jogosultak 97,2%-a, a Népfrontot támogatja 98,9%
1964. szeptember 15. részmegállapodás az állam és a Vatikán közt
1965. július 1. Kádárt Kállai Gyula váltja a kormányfői székben
1966. november 11. az 1966. III. tv. módosítja a választójogot: visszaállítják az egyéni mandátumokat, lehetővé válik több jelölt indulása egy körzetben
1967. március 19. országgyűlési és tanácsválasztások. Szavaz 98,8%, a népfrontot támogatja 99,7%
1967. április 14. az Országgyűlés alakuló ülése. Kállai Gyula helyett Fock Jenő a miniszterelnök; Dobi Istvánt Losonczi Pál váltja az Elnöki Tanács elnöki posztján
1968. január 1. megkezdődik az „Új Gazdasági Mechanizmus”.
1968. február 25. az 1968: 5. tvr. a miniszterhelyettesi poszt helyett rendszeresíti az államtitkári tisztséget (több hivatal, bizottság élén is államtitkárok állnak)
1968. augusztus 21. hazánk is részt vesz Csehszlovákia lerohanásában
1970. szeptember 30–október 3. az 1970.: III. tv. ismét módosítja a választójogot
1971. február 10.
az Országgyűlés ülése elfogadja a tanácstörvényt (1971. I. tv.)
1971. április 25. országgyűlési és tanácsválasztások (részvétel 98,7%, a HNF jelöltjeire szavaz 99,1%)
1972. április
19. az 1949–1989 közti korszak legjelentősebb alkotmánymódosítása (1972. I. tv.)
1973. április 15. tanácsválasztások
1973. október
12. az Országgyűlés elfogadja az 1973. III. tv.-t a
miniszterek és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről
1975. május 15. Fock Jenő „nyugdíjazása” után Lázár György alakít kormányt
1975. június 15. országgyűlési és tanácsválasztások. A 352 körzetből 33 esetben volt kettős jelölés. Részvételi arány 97,6%, a hivatalos jelöltekre szavaz: 99,6%
1978. január 6.
Cyrus Vance, az USA külügyminisztere a Parlamentben visszaadja a Szent Koronát
a magyar államot képviselő Apró Antal házelnöknek
1978. december 31. az Országgyűlés
elfogadja az új Büntető Törvénykönyvet (1978. IV. tv.)
1980. június 8.
országgyűlési és tanácsválasztások (kettős jelölés 15 helyen; 97%-os részvétel,
99,3%-os szavazatarány a jelöltekre)
1983. december 27. az 1983. III. tv. bevezeti a parlamenti választásokon a kötelező kettős jelölést, illetve az országos listát
1984. január 1.
megszűnnek a járások
1984. április
12–13. az Országgyűlés létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot (1984. I. tv.)
1985. március 25–28. az MSZMP XIII. kongresszusa. Kádár János első titkár helyett főtitkárrá választják
1985. ápr. 30.
Országos Nemzetiségi Tanács alakul (célja: a hazai kisebbségek közművelődésének
előmozdítása)
1985. június 8.
(pótválasztások: június 22.) országgyűlési és tanácsválasztások. A részvétel
„csak” 94%-os, szokatlanul sok az érvénytelen szavazat (5,4%), a jelölteket 98,8%
támogatja. A parlamenti képviselők 10,5%-a független jelölt, 77%-a párttag, de
a képviselők 60%-a új
1985. június 14–16. az ellenzék közös tanácskozása Monoron
1986. június 26. szigorodik a parlamenti házszabály
1987. június 25–26. Grósz Károly alakíthat kormányt, az új államfő (a NET elnöke) Németh Károly
1987. szeptember 27. a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakulása Lakiteleken
1987. december 16–17. az Országgyűlés ülése elfogadja az 1987. XI. tv.-t a jogalkotásról
1988. márc. 30. megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
1988. május 1. létrejön a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a későbbi SZDSZ elődje
1988. május 20–22. az MSZMP rendkívüli értekezlete Kádár helyett Grósz Károlyt nevezi ki a párt főtitkárává
1988. június 29.-július 1. az Országgyűlés Straub F. Brúnót választja az Elnöki Tanács elnökévé
1988. november 13. megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
1988. november 18. „felújítja tevékenységét” az FKgP
1988. november 24. Németh Miklós lesz a miniszterelnök
1989. február 10–11. az MSZMP KB állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett
1989. június 13. létrejön a Nemzeti Kerekasztal, mely tárgyalásokat folytat a békés átmenetről
1989. október 6–10. az MSZMP XIV. kongresszusa kimondja a párt „jogutód nélküli” feloszlatását. Okt. 7-én megalakul az MSZP
1989. október 17–20. az Országgyűlés elfogadja az alkotmány teljes módosítását és az ún. sarkalatos törvényeket (1989. XXXI. tv. az Alkotmány módosításáról; 1989. XXXII. tv. az Alkotmánybíróság létesítéséről; 1989. XXXIII. tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról; 1989. XXXIV. tv. az országgyűlési képviselők választásáról).
1989. október 23. Szűrös Mátyás házelnök kikiáltja a köztársaságot és átveszi az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet
1989. október 30–31. az Országgyűlés létrehozza az Állami Számvevőszéket
1989. november 26. a „négyigenes” népszavazáson a szavazópolgárok csekély többséggel (50,07%) elfogadják, hogy a köztársasági elnököt csak a parlamenti választások után válasszák meg
1990. január 1. megkezdi munkáját az Alkotmánybíróság
1990. március 1. megalakul az Állami Vagyonügynökség
1990. március 10. szovjet–magyar kormányközi megegyezés a szovjet csapatok teljes kivonásáról
1990. március 25. ismét teljesen szabad országgyűlési választást tartanak. Az első fordulóban kiderül, hogy hat párt jut a parlamentbe
1990. április 8. a parlamenti választások második fordulóját fölényesen nyeri az MDF, de így is csak a mandátumok 43%-val rendelkezik
1990. május 2. bejelentik az ún. MDF – SZDSZ-paktum megkötését
1990. május 2–3. az új Országgyűlés alakuló ülése
1990. május 23. Antall József (MDF) alakít koalíciós kormányt az MDF, a KDNP és az FKGP részvételével
1990. augusztus 3. Göncz Árpádot (SZDSZ) választják köztársasági elnökké
1990. szeptember 30. az
önkormányzati választások első fordulója (a második fordulót okt. 14-én
tartják)
1991. június
19. kivonul az utolsó szovjet katona is
1991. július 1.
feloszlik a Varsói Szerződés
1991. december 6. alapszerződés aláírása
Ukrajnával
1991. december
16. társulási szerződés Magyarország és az Európai Közösség között
1992. december 1. alapszerződés aláírása
Szlovéniával
1992. december 16. alapszerződés aláírása
Horvátországgal
1993. augusztus
5. megalakul a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP, elnöke Csurka István)
1993. december
12. meghal Antall József miniszterelnök. 21-én Boross Péter alakít kormányt
1994. május
8–29. országgyűlési választások; az MSZP a mandátumok 54%-át szerzi meg
1994. július 15. Horn Gyula alakít kormányt
1995. létrejön
az országgyűlési biztosok (ombudsmanok) hivatala
1995. március 19. alapszerződés aláírása
Szlovákiával
1995. június 19. újraválasztja Göncz Árpád köztársasági elnököt az Országgyűlés
1996. február 1. hatályba lép a
médiatörvény (1996: I. tv.)
1996. március
4. kettészakad az MDF
1996. szeptember 16. alapszerződés aláírása
Romániával
1997.
szeptember 1. megalakul a Honvéd Vezérkar
1997. november
13. megalakul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
1997. november 16. népszavazás erősíti meg a NATO-hoz való csatlakozás szándékát
1998. május
10–24. országgyűlési választások; a Fidesz szerzi meg a mandátumok 39%-át
1998. július 8.
Orbán Viktor alakít kormányt. Külön minisztere lesz a Miniszterelnöki
Hivatalnak
1999. március
12. Magyarország a NATO tagja lesz
2000. június 5.
Mádl Ferenc az új köztársasági elnök
2002. április
7–21. országgyűlési választások az MSZP győzelmével
2002. május 27.
Medgyessy Péter alakít kormányt
2003. április 12. Az EU-népszavazáson a szavazók 83,76 %-a igennel voksol
2003. április 16. Az athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök aláírja a csatlakozási szerződést
2004. május 1. Magyarország az Európai Unió tagjává válik
2004. június
Európai Parlamenti választások a Fidesz győzelmével. (A kormányzó MSZP-ben
válság bontakozik ki, Medgyessy Péter augusztusban benyújtja lemondását)
2004. szeptember 29. Gyurcsány Ferenc (MSZP) az új miniszterelnök
2005. január 1.
befejeződik az ítélőtáblák felállítása
2005. augusztus
5. Sólyom Lászlót választja köztársasági elnökké az Országgyűlés
2006. április
9–23. országgyűlési választások. Az MSZP–SZDSZ koalíció újra bizalmat kap;
továbbra is Gyurcsány Ferenc a kormányfő
Utolsó módosítás: 2006. július 29.2006. július 27.