A magyar állam története 1711–2006

 

 

A tankönyv és a digitális tananyag fő célja az, hogy bevezetést nyújtson a történészhallgatók számára a magyar állam szerveinek, alkotmányos részeinek történetébe, valamint tisztázza az utóbbi közel háromszáz év magyar történelmének alapfogalmait. Az 1711. utáni korszakot számtalan rendszerváltás, forradalmak sora rázta meg, melyek során az államszerkezet alapvetően átalakult. A törvényhozás, a kormányzati szervek, az igazságszolgáltatás és az egyéb állami szervek jellege, működése nélkül nem érthetőek meg a politikai események sem. Figyelmet fordítunk az egyes korok legfontosabb (az alkotmányos berendezkedést érintő) törvényeire, a választójogra és a büntetőjogra. Természetesen nem jogtörténetet szeretnénk készíteni, de a jogtörténet eredményeit, megállapításait integrálni szeretnénk a történészképzésbe is.

Másik célja és egyben módszere a tananyagnak az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a történelem és a magyar állam története sem véges folyamat. Ennek érdekében a tankönyvet napjaink kormányzati, törvényhozói stb. jellegzetességei zárják majd. A kötet későbbi újabb kiadásaiban is szeretnénk az azóta eltelt évek változásaival frissíteni a tananyagot.

A tankönyv egyik fő módszere az összehasonlítás és az összehasonlíthatóság lesz. Ennek érdekében valamennyi fejezet azonos módon épül fel, megkönnyítve a hallgatók munkáját. A digitális tananyag ezt az összehasonlítást még könnyebbé teszi.

 

A tankönyv fő fejezeteit az 1711. óta eltelt időszak egységes jellegzetességekkel bíró periódusai adják, tehát a tananyag alapvetően kronologikus felépítésű.

Valamennyi fejezeten belül (a bevezető mellett) hét tematikus egységet érintünk, melyek a következők:

a)        bevezető

b)       Az alkotmányos és közjogi helyzet alapvonásai

c)       A törvényhozás (az országgyűlés / nemzetgyűlés bemutatása, szervei, tisztségviselői; a választójog; a törvényhozás működése, fontosabb törvények és jogszabályok)

d)       Kormányzat (az adott kor fontosabb kormányzati szervei, ezek működési mechanizmusa)

e)        Az igazságszolgáltatás (bíróságok, ügyészség, büntetés-végrehajtás, büntetőjog alapvonásai)

f)         Egyéb állami szervek bemutatása (rendőrség, adóhivatal, hadsereg, különböző szakmai szervek stb.)

g)       A helyi közigazgatás

h)       A politika intézményei (pártok, frakciók, politikai filozófiák; választások; a civil társadalom politikai mozgása, egyházpolitika, egyesületek, sajtóviszonyok stb.)

 

Mindezek alapján a tankönyv különböző fejezetei a digitális tananyagban az itt található honlaptérkép alapján követhetők végig. A táblázat segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a tankönyvben szereplő sorrendtől eltérő módon kövessük végig a tananyagot. Ily módon a különböző korszakok összehasonlítása is könnyebbé válhat.

A digitális tananyag ugyanakkor többet is nyújt a hagyományos tankönyvnél: a képernyő baloldali részén található hivatkozások ugyanis a tárgyalt három évszázad egyes jellegzetességeit kiemelve, más szempontok alapján rendszerezve mutatják be, így az összehasonlítás még egyszerűbbé válhat, valamint az érdeklődők számára további kutatásra, böngészésre alkalmas anyagokat is megpróbálunk felvillantani.

 

 

 

 

Vissza a lap elejére

 

Utolsó frissítés: 2006. július 29.