II. Gyakorlófeladatok
1. 1. Jellemezze az alábbi határozós szintagmákat a határozói körülmény fajtája, az alaptag és a bυvítmény szófaja szempontjából!
kérés nélkül adott (ajándék)
ezerszer megáld
pénzen vesz
(egy) fejjel magasabb
gondterhelten mesélυ
2. Milyen határozókat fejeznek ki az alábbi mondatokban a -tól/-tυl ragos fυnevek?
Majd megpukkadok a bosszúságtól.
Januártól újra takarékoskodni
fogunk.
Ne félj a kutyától!
Menj el a tϋzhelytυl!
A szülυktυl búcsúzó menyasszony
kicsit szomorú.
Nem anyától lettél, rózsafán
termettél.
3. Szerkesszen öt mondatot -ban/-ben ragos fυnévvel! Nevezze meg a határozó fajtáját!
4. Milyen határozói körülményt lehet kifejezni a -nak/-nek raggal?
5. Milyen mondatrészszerepet tölt be az alábbi mondatokban a -ra/-re ragos névszó?
A váza darabokra törik.
Kati mindig részletre vásárol.
Éjszakánként felriad a lármára.
Az egész családot meghívja ebédre.
Apa és fia termetre hasonlók.
6. Elemezze az alábbi mondatokat! Állapítsa meg, milyen határozót fejeznek ki a -val/-vel ragos fυnevek!
Egy fillérrel sem adom olcsóbban.
Az osztállyal jó kirándulni.
Busszal megyünk külföldre.
A táncosok sikerrel szerepeltek a
versenyen.
A ballagó diákok aggodalommal
néznek a jövυ elé.
7. Alkosson öt olyan mondatot, amelyben a határozós szintagma alaptagja melléknévi igenév (pl. szobában olvasó fiú)
8. Szerkesszen öt olyan mondatot, amelyben a határozós szintagma alaptagja fυnévi igenév! Nevezze meg a határozók fajtáját!
9. Alkosson 1-1 mondatot, amelyben a fυnévi igenév a) célhatározó b) tekintethatározó, c) aszemantikus határozó d) okhatározó e) állapothatározó!
10. Egészítse ki az alábbi mondatokat a meghatározott eszközökbυl válogatva! A kifejezendυ tartalom: kiemelkedυ munka elismerése.
|
1. Kiemelkedυ .. elismerésben részesült |
-ragos névszó |
|
2. Kiemelkedυ elismerésben részesült. |
-névutós névszó |
|
3. Kiemelkedυ . elismerésben részesült. |
-ragos névutós névszó |
|
|
-következtetυ szószerkezet |
|
5. Az fiú most is szerény tudott maradni. |
-okadó magyarázó szószerkezet |
11. Egészítse ki az alábbi mondatokat a hiányzó határozóval! Nevezze meg a határozó fajtáját!
Vér nem válik .. . .
.
nem lesz szalonna.
.
Nincsen rózsa
.
.
..
járj,
.. érsz!
.
Egyszer volt
kutyavásár!
.
Hazádnak
légy híve!
.
Ég
.. a munka.
.
Nem enged a
.
.
Υ se jobb a Deákné
.
.
vannak, mint a gonoszok.
.
Kopog a szeme
.
.
Több is veszett
..
.
.
látja a világot.
.
- Pótolja a hiányzó névutókat! Nevezze meg a határozót!
Vásárlás
mentem a boltba.
A barátaimmal
megyek kirándulni.
Teher
nυ a pálma.
A gyerekek szomorúak az elmaradt kirándulás
.
A nap elυbújt a felhυk
.
Az órák
hazamegyünk.
A sérült
..
van a veszélyen.
A nagymama korához
igen mozgékony.
Rossz idυ
nem megyünk a Balatonra.
A megadott szempontok
kell elemezni a mondatokat.
13. Alakítsa át a következυ mondatok kiemelt határozóját úgy, hogy más alaki eszköz kerüljön a ragos névszó helyére!
A barátnυm pontosan
érkezett.
Világosan megmondtam a
véleményem.
A fiatal tanár lelkesen
tanít.
A nagynéném családostul
látogatott meg bennünket.
A gyilkost elítélték bϋntettéért.
A gyerek szótlanul ült a
felnυttek között.
14. Készítse
el az alábbi mondatok szerkezeti ábráját! Figyelje meg, hogy az állapothatározó
logikailag nem az alaptagjához kapcsolódik, hanem más mondatrészre vonatkozik!
Jelölje, melyikhez! ( 
Az
állapothatározó fogalma)
Kati betegségébυl hamar
felgyógyult.
Üresen hagyta a tányért.
Az áldozatra háttal fekve találtak
rá.
A ruhástul vízbe ugrónak segítségre
volt szüksége.
15. Állapítsa meg, hogy az alábbi mondatok kiemelt mondatrészei közül melyik a mód-, és melyik az állapothatározó! Igazolja állítását a tanult transzformációval!
Egy ismeretlen rosszul lett
az utcán. Jóska rosszul
oldotta meg a feladatot.
Az ágynemϋt tisztán tette be
a szekrénybe. Szép tisztán
beszél magyarul.
Csak
röviden tudott válaszolni a kérdésre. Kati
röviden szereti hordani a haját.
Hidegen
ette a levest. Hidegen
üdvözölte a barátját.
16. Szerkessze eggyé a két mondatot úgy, hogy legyen benne állapot- vagy módhatározó!
A diákok az elυadást jegyzetelik. A
diákok szorgalmasak.
A tanár beszél a tábla elυtt. A
tanár beszéde gyors.
A szülυk gratuláltak a fiataloknak.
A szülυk boldogok.
A turisták vidáman nézték a
kiállítást. A turisták érdeklυdnek.
17. A részeshatározónak milyen funkciójában szerepel a nekem személyes névmás az alábbi mondatokban?
Nekem adta a könyvet.
Nekem kell megoldanom ezt a
problémát.
Nekem sok könyvem van.
Edd meg nekem a levest!
18. Az alábbi mondat szerkezeti ábrájával és egyéb jellemzυivel mutasson rá a birtoklást kifejezυ részeshatározó és a birtokos jelzυ különbségeire! 1. Vizsgálja meg mindkét mondatban a van ige jelentését is!
Katinak új autója van.
Katinak az autója a garázsban van.
19. Melyik mondatban talál okhatározót, melyikben célhatározót? Indokolja is!
Miért van tϋz? (Azért, hogy
szalonnát süssünk.)
Miért fáj a gyomrod?
Miért sírsz?
Tévedésbυl rossz helyre
küldte a levelet.
Önszántából ment hozzá.
Unalomból tette.
Tréfából mondta.
20. Melyik mondatban talál eszközhatározót, melyikben társhatározót?
Kenyérrel egyétek a felvágottat!
Kenyérrel kínálta meg a vendégeket.
A hagymával együtt vetette el a
borsót.
Hagymával készítette a lecsót.
A barátjával sétált.
A barátjával küldte el a levelet.
21. Alkosson mondatokat a megoldjuk a feladatot állítás alapján a kell, tud, fog, képes megoldani fölhasználásával!
A mondatokban szereplυ szintagmák:
tárgyas szintagma:
alanyos szintagma:
célhatározós szintagma:
tekintethatározós szintagma: .
morfológiai természetϋ szószerkezet
- Elemezze az alábbi szöveg határozós szintagmáit!
Téged dicsérlek a börtönben,
háborúban,
Terád emlékezem a tetvek közt, föld
alatt;
Hasadt tudattal és mély szégyenbe
borultan,
Dadogva, esztelen majd téged áldalak, (Vas István)