II. Gyakorlófeladatok

 

 

1.                  Keresse meg az alábbi mondatokban a tárgyas szintagmát! Állapítsa meg az alaptag és a tárgy szófaját!

 

A férfi maga küzdi ki szerepét.(Szabó Lőrinc)

És én ne szánjam Ninivét… (Babits Mihály)

… és itthagyott minket magunkra. (Kosztolányi Dezső)

Játszani szeretnék mostan. (Szép Ernő)

A Tisza-parton mit keresek? (Ady Endre)

… miért a végét nem lelő idő? (Babits Mihály)

… lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát. (Karinthy Frigyes)

Annyit ettem, amennyit bírtam.

A menyasszony igent mondott.

Szeretik egymást.

Sokat gondolkodtam a válaszon.

 

2.                  Elemezze a mondatok tárgyát szerkezeti felépítésük alapján!

Nem az énekes szüli a dalt. (Babits Mihály)

Hiába döngetek kaput, falat. (Ady Endre)

Becsületes akartam lenni közöttetek. (Illyés Gyula)

Szeretném az Istent nagyosan dicsérni. (Ady Endre)

 

3.                  Szerkessze mondatba az olvasni főnévi igenevet tárgyként, majd bővítse

¦       másodrendű határozott

¦       másodrendű határozatlan tárggyal!

 

 

4.                  Alkosson összetett tárgyat a lenni segédigenévvel!

Alakítsa át a mondatot úgy, hogy a morfológiai típusú szószerkezet () az átalakított mondatban összetett alany legyen!

           

 

 

 

5.                  Szerkesszen mondatokat az alábbi ábrákhoz! Ügyeljen a tárgyak szerkezeti jellemzőire!

 

 

                            

                            

 

6.                  Elemezze a mondatok tárgyát a logikai határozottság szempontjából! Indokolja a tárgy határozott/határozatlan voltát!

 

Én nem a győztest énekelem. (Babits Mihály)

Éhe a kenyérnek, éhe a Szónak, éhe a Szépnek hajt titeket. (Ady Endre)

Az Úristen őriz engem. (Babits Mihály)

Én önmagamat önmagammal mérem. (Kosztolányi Dezső)

Elmondanám ezt néked. (Kosztolányi Dezső)

A nyomor országairól térképet rajzol a penész. (József Attila)

Mit ér az ember, (ha magyar). (Ady Endre)

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. (Kosztolányi Dezső)

Ezt a vad mezőt ismerem… (Ady Endre)

S e szőkeségben újra érzem őt. (Juhász Gyula)

Látom a baj nagyságát… (Illyés Gyula)

A tolakodó Gráciát ellöktem. (Ady Endre)

 

7.                  Mutassa be az alábbi példák segítségével, hogy a tárgyi alárendelő összetett mondatok esetében a főmondat utalószavának szófaji értéke határozza meg a határozottságot, ill. a határozatlanságot!           ( Tárgyi alárendelő összetett mondat)

 

Azt szeretném, ha mindent meg tudnánk beszélni.

Ne tégy olyat, amit megbánnál!

8.                  Elemezze a mondatok tárgyát jelentéstani szempontból!

Küldjétek el őket csak egy éjszakára! (Gyóni Géza)

El akarta nyelni a világot. (Petőfi Sándor)

Fekete országot álmodtam én. (Babits Mihály)

Holdfény alatt járom az erdőt. (Ady Endre)

Takaród hadd igazítsam, / puha párnád kisimítsam. (Weöres Sándor)

Hét szilvafa árnyékában szunnyadt lelkem ezer évet. (Ady Endre)

Szilágyi Erzsébet levelét megírta.

(Ó, csillag,) mit sírsz! (Kosztolányi Dezső)

(Egyszerre mégis rezzen a táj:) hármat fütyül egy kis madár. (Szabó Lőrinc)

 

9.                  Elemezze a tárgy bővítményeit! Készítse el a mondatok szerkezeti ábráit!

Új rajzlapját kifeszíti az égen a hajnal. (Kosztolányi Dezső)

Kormos családnevem anyámtól örököltem. (Kormos István)

Nem tudtam én dalolni nektek az újról. (Kosztolányi Dezső)

Én őt dicsérem csak, az élet anyját. (Juhász Gyula)

Szeretem a szép, sima köveket, nyulak szőrét, a selymes füveket. (Szabó Lőrinc)

Ifjúságom, e zöld vadont, szabadnak hittem és öröknek. (József Attila)

Minden örömöm megkétszerezem. (Illyés Gyula)

Nem értem én az emberi beszédet, / és nem beszélem a te nyelvedet. (Pilinszky János)

 

10.             Elemezze az alábbi mondatok tárgyas szintagmáit komplex módon, valamennyi szempont alkalmazásával!

 

Hadd írjak szépet, jót / nekem add meg boldogabb énekem! (József Attila)

Elfelejtem sok örömöm, sok szerelmem. (Ady Endre)

Adjon az isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. (Nagy László)

Meg akarlak tartani téged... (Ady Endre)

Angyaltollat keresni mentem. (Nagy László)

Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. (József Attila)

A világ minden fényét s melegét szórva adnám. (Kosztolányi Dezső)

Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant, vagyonost, szegényt. (Németh László)

Atlasz bírhatja a földgömböt vinni /, de nem bírhat közben csigát is pörgetni. (Németh László)

Beírtak engem mindenféle Könyvbe. (Kosztolányi Dezső)

Egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket. (Szabó Lőrinc)

Nem ítélem, csak nézem a világot. (Illyés Gyula)

Szabad szerettem volna lenni mindig. (Radnóti Miklós)

A húgomat a bánat eljegyezte. (Kosztolányi Dezső)

Csak én bírok versemnek hőse lenni. (Babits Mihály)

Az ember inget, szeretőt, hitet is válthat… (Illyés Gyula)

Alázatnál jobban alázva vizsgálom szívem, izmom, kedvem. (Ady Endre)

Tudnál-e engem új világra hozni. (József Attila)

Dobbal nem lehet verebet fogni. (Közmondás)

A mosástól kicsit meggörnyedt. (József Attila)

Játszótársam … akarsz-e lenni? (Kosztolányi Dezső)