Keresés

Eredete nem tisztázott, nyugat-himalájai területekről – bön hagyomány szerint az ott virágzó zsangzsung birodalomból – került Tibetbe jóval a buddhizmus megjelenése előtt. Nagy számban mutathatók ki benne iráni elemek. Tibetben szoros szimbiózisban élt és él a buddhizmussal, mely erős hatást gyakorolt rá.

Elnevezése

A zsangzsung nyelvű bön ige jelentése: istenigézés, istenségek, szellemek megjelenésre kényszerítése varázsigék kántálásával. Miután a bön szorosabb kapcsolatba került a buddhizmussal, a szó jelentése kibővült, felvette a cshö azaz „vallás, törvény” teljes jelentéskörét. A bön szó a hitvilág elnevezése, követőjét, papját bönpo-nak hívják.

Jellemzői

Legfőbb istenségének kettős, férfi és női aspektusa van (Küntuszangpo és Küntuszangmo „Tökéletesség”), aki a természetfeletti képességek széles tárházával rendelkezik. A többi istenség közül kiemelkedik a 360 gekö, akik a szent Tisze (más nevén: Kailás) hegy csúcsán laknak. (Számuk alapján valószínűleg kapcsolatban vannak a holdév 360 napjával.) Számtalan más istenük is van, pl. az ég, a föld, a víz, az évszakok, a művészetek, tudományok istenei, istennői.

Korszakai

Három fő szakaszt különítenek el:

1. dzölbön: a mágia erejének használata, rokon vonásokat mutat a samanizmussal, területenként változó, nincs irodalma;

2. tyarbön vagy durbön: temetési rituálékkal foglalkozik, a vallás elméleti megalapozásának kezdete;

3. gyurbön: elméleti rendszer kialakulása, buddhista tanítások beolvasztása, jelentős irodalmat hozott létre.

Alapítója

Senrabmivo-t tartják a bön rendszerezőjének. Bön iratok említik a nevét, bár nem bizonyított, hogy valóban létezett. Életrajzának mintájául Sákjamuni buddha és Padmaszambhava élettörténete szolgálhatott, de merít a Geszar eposzból is (vagy az a bön legendákból), sőt Jézus életével is mutat párhuzamokat: az istenek közül ereszkedett le, megmerítkezett egy szent tóban, elérte a megvilágosodást, három fő tanítványa volt, megtérítette Zsangzsungot, Indiát, Kínát és Tibetet. Búcsúbeszédében megígérte, hogy küld egy Mucso nevű képviselőt és egy későbbi korszakban maga fog visszatérni. A bön iratok szerint Mucso három éven át tanított, prédikációit teljes egészében írásba is foglalta. Nagy létszámú fordítócsapatot gyűjtött össze, akik a világ minden táján terjesztették a bön vallást.

A bön elterjedése Tibetben

A bön több hullámban hódította meg Tibetet. Történeti művek tanúsága szerint a 27 tibeti mitikus király egyike, Drigumcenpo (a források alapján történeti személynek tekinthető) halála kapcsán került Tibetbe a bön, de legalábbis az egyik ága, a temetkezési bön: a király temetését Zsangzsungból és Gilgitből (Kasmirtól észak-nyugatra) hívott bönpo papok bön szertartás szerint végezték el.

Másik virágkorának Triszongdecen király uralkodásának idejét (8. sz. második fele) tekintik annak ellenére, hogy a tibeti történeti művek a buddhizmus egyik legkiemelkedőbb pártfogójaként tartják számon (ő a második cshögyel „tankirály”). Ebben a korban a bön és a buddhizmus között hosszadalmas küzdelem folyt, egyik oldalon a bönpók és nemesi híveik, a másikon a buddhizmus-párti uralkodói család és a buddhista nemesek. (1. szemelvény) Mindkét vallás követői nagyszabású fordítói tevékenységet folytattak, a bönpok zsangzsungból, a buddhisták szanszkritból fordították vallásuk szent könyveit, egyes források szerint akár ugyanazon szentélyben egymás mellett, sőt egyes adatok szerint akár ugyanaz a fordító mindkét műhelyben működhetett. A két vallás együttélését bizonyítja a király rendelete, hogy halála után a buddhisták sztúpát emeljenek neki, a bönpók pedig a régi tibeti és bön szokásnak megfelelő sírdombot.

Elméleti vallási rendszer

A buddhizmus nyomására tanításaikat rendszerbe foglalták és kilenc osztályra vagy kocsira tagolták, ez az osztályozás hasonlatosságot mutat Padmaszambhava tanítási rendszerével.

Az első négy kocsi közös neve: „az ok kocsijai”, főként a régi samanizmus-animizmus elemeit foglalja magába:

1. a jósmester kocsija: gyógyít, jövendöl;

2. a jelenségmester kocsija: dobon utazik a levegőben, mágikus úton igyekszik jólétet biztosítani;

3. varázslásmester kocsija: esőt csinál, ellenségeket átkoz el, démonokat győz le;

4. létmester kocsija: élők életét védi, halottak lelkét visszahívja, temetési szertartást végez, a halottak jólétéről gondoskodik.

Más jellegű a következő négy kocsi, a „gyümölcs kocsijai”, ezek vallásos jellegűek, az üdvözülés elősegítésére összpontosítanak:

5. a hívők,

6. az aszkéták segítése az erények gyűjtésében, bűnök elkerülésében, erkölcsi útmutatások (a buddhizmus mahájána tanításaival rokon);

7. varázsigék tudománya;

8. a három idő tudása segítségével egyetlen születés alatt elérhető az üdvözülés.

A 9. kocsi „a felülmúlhatatlan jóga osztálya” a „közvetlen utat” tanítja.

Alkalmazza a meditációt, melynek három szintjét különbözteti meg: alsó – fokozatosan legyőzi a tudat szétszórtságát, megvalósítja a koncentrálás fenntartását; középső – a lélekben létrejön a megszabadulás gondolata; felső – a meditáló tudata eggyé válik a térrel, amikor minden tudati tisztátalanság tudássá válik és az egész látható világ a bön tökéletes tisztaságú birodalmává. Nagy erőfeszítéseket igénylő gyakorlásnak tartják, amely mellett ismernek könnyebbet is a mágia gyakorlása révén.

A buddhizmusra jellemző elméleti felosztásokat a bön is kialakított, istenvilágában megjelennek más vallásokból ismert istenségek, mint pl. Öszerden „Fényességes” – a buddhizmusban: Amitábha „Végtelen Fény”.

Kozmogónia

Többféle legendájuk van. Kezdetben volt a semmi, amiből a lét fokozatosan emelkedett ki. A lét két princípiumot hozott létre: fényes, atyait és sötét, anyait. Létrejött a hideg, majd a jég, a zúzmara, ebből egy tükörszerű tó, amely összegömbölyödött tojássá. Két madár kelt ki belőle: az egyik neve Gazdag Ragyogás, a másiké Elcsigázott Sötétség. A két madár egyesüléséből három tojás keletkezett: fehér, fekete és pöttyös. A fehérből jött létre a világ isteneinek serege, a feketéből a dühöngő fekete ember, a pöttyösből pedig a közbenjáró könyörgés.

Egy másik legenda a Tisze heggyel és a közelében található Mapam tóval van kapcsolatban. Zsangzsung királyának nem volt fia. Pásztorok azt mondták, hogy az egyik sziklából furcsa hangokat hallanak. A király odament és egy nyolcéves körüli fiú, a király szellemi gyermeke jött elő a sziklabarlang mélyéről. Testét szivárványszínű fénysugarak övezték.

Irataik

A zsangzsung nyelvű vallásos szövegek csak a tibeti írás megalkotása után öltöttek írott formát, addig szóban hagyományozódtak. Tibeti fordításban számtalan mű maradt fenn, melyek ma már hozzáférhetők. Szent irataikat tibeti buddhista kánon mintájára két csoportra osztották:

Kágyur (140 kötet) „Lefordított kinyilatkoztatások”, Tengyur (160 kötet) „Lefordított magyarázatok” Senrabmivo kinyilatkoztatásainak értelmezése.

A művek többsége terma, azaz elrejtett, később mágikus képességekkel rendelkező mesterek megtalálták könyv. A legismertebbek:

Szermig „Kulcs az emlékezetnek”, teljes címe: „A kinyilatkoztatások nagyértékű füzére”. Senrabmivo életét (Buddha és Padmaszambhava élettörténetének mintájára), főbb tanításait, mágikus szertartások bemutatását tartalmazza. Több része bekerült tibeti buddhista (nyingmapa) művekbe. A IX–XI. század körül találtak rá.

Szidzsi „Ragyogás”, teljes címe: „A makulátlan tisztaságú drága kincs sugárzó könyve”. Senrabmivo élete és a rendszerezett tanok kifejtése.

Lubum „Százezer kígyószellem”: vegyes samanisztikus-animisztikus szövegek, mítoszok a világ keletkezéséről stb.

Ábrázolás

Az istenségek és szentek ábrázolásában nagyrészt a tibeti buddhista hagyományokat követi, kisebb-nagyobb eltérésekkel.

Bibliográfia

Hoffmann, Helmut 2001: A tibeti műveltség kézikönyve. Budapest, Terebess Kiadó, 136–148. p.: a bön vallás általános bemutatása, bibliográfia (idegen nyelvű művek) a 151–153. oldalakon.

Tokarev, Sz. A. (főszerk.) 1988: Mitológiai enciklopédia. Budapest, Gondolat Kiadó, II. kötet, 615–625. p.: a tibeto-burmai mitológia alapvető fogalmainak leírása.