Gosta Esping-Andersen három jóléti rezsimjének fő jellemzői
|
|
Szociáldemokrata |
Konzervatív |
Liberális |
|
A
szociális jogok alapja |
alanyi, állampolgári |
munkavégzés,
státusz |
rászorultság |
|
Szervezési
elv |
állampolgári
garanciák és társadalombiztosítás |
társadalombiztosítás |
segélyezés
és magánbiztosítás |
|
Adminisztráció |
állami |
korporatív
alapú önkormányzati |
központi
és helyi állami, valamint a piac |
|
A
piac szerepe a jóléti szektorban |
kicsi |
korlátozott |
jelentős |
|
A
magánbiztosítás szerepe |
kicsi |
korlátozott |
jelentős |
|
A
jövedelemigazoláshoz kötött juttatások szerepe |
kicsi |
korlátozott |
jelentős |
|
A
szolgáltatások szerepe a jóléti szektoron belül |
jelentős |
korlátozott |
korlátozott |
|
A
teljes foglalkoztatottságra irányuló politikák szerepe |
jelentős |
korlátozott |
kicsi |
|
Az
állami újraelosztás mértéke |
jelentős |
közepes |
alacsony |
|
A
jóléti intézmények szerepe |
egyenlősítő |
státuszt
megőrző |
piackorrigáló |
|
Társadalmi
jelleg |
középosztályos |
középosztályos |
a
társadalom kettészakadása |
|
A
szegénység mértéke |
alacsony |
mérsékelt |
magas |
|
Példák |
Svédország,
Dánia, Norvégia, Finnország |
kontinentális
Nyugat-Európa (pl. Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország) |
Egyesült
Államok, Nagy-Britannia (korlátokkal) |
Forrás: Csaba Iván – Tóth István György: A jóléti állam politikai gazdaságtana. In: A jóléti állam politikai gazdaságtana. Budapest: Osiris, 1999. 20.; Kisebb saját kiegészítések és módosítások Gosta Esping-Andersen munkái alapján.
Lásd még:
Szöveges elemzés