Bevezetés
Ez a tananyagrész a professzionális trendkutatás aktuális adatközléseire és elemzéseire támaszkodva az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK), az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ELTE-ITHAKA) valamint a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) kutatási eredményeit veszi át, illetve mutatja be tantárgyi céljainkhoz leginkább illeszkedő kutatási jelentéseit szűkített tartalmi változatban és didaktizált formában. A tananyag szerveződése a hivatkozott jelentések szerkezetét követi, s három fejezet anyagát alkotja. Először az információs társadalom 2005.évi nemzetközi, illetve globális fejleményei, majd a magyar információs társadalom 2005.évi állapota, végül a digitális jövő kérdése kerül előtérbe.
Bár a kutatási jelentés műfajában közreadott tudás viszonylag ritkán válik direkt tananyaggá, s amennyiben igen, akkor sem feltétlenül az alapképzés szintjén, a kutatott jelenségek fontossága, a témának a hétköznapi befogadó életvilágával való kapcsolata, s a felsőoktatás és a kutatási szféra szorosabb kapcsolatának igénye feltétlenül indokolttá teszi a kutatási eredmények tananyagba építését.
Kiemelt kérdések
- Melyek a trendkutatás céljai és módszerei?
- Melyek a legáltalánosabb világtrendek az információs társadalomban 2005-ben ?
- Mire való a reaediness és mire nem?
- Hogyan alakultak át a felhasználói szokások a biztonsági szempontokra tekintettel?
- Milyen fejlemények kapcsán megy végbe a felhasználók tartalomszolgáltatóvá válása?
Kulcsfogalmak
- trendkutatás
- induktív és deduktív metodika
- e-felkészültségi indexek
- kémprogram
- spam
- vírus
- Web 2.0
- Wikipédia
A jelentés célja és felépítése
A BME–UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2005-ben indította el a nemzetközi trendekkel és régiókkal foglalkozó információs társadalom éves jelentését. Az Information Society World Progress Report: A világ előrehaladása az információs társadalom terén című jelentéselső nagy egységének az e-felkészültségi vizsgálatok, a második résznek a trendelemzés adja a magvát. Az elemzés a megelőző év információs társadalom vonatkozású mozgásait foglalja össze. Az általános politikai, gazdasági események kívül esnek kutatási tárgyán.
Kutatás-
módszertan
A jelentés készítői alapvetően kétféle módszert, induktív és deduktív megközelítést alkalmaztak.. A jelentés e-felkészültségi rangsorokat bemutató első része az információs társadalmi országlistákban aggregált módon megtalálható információkról ad számot. A deduktív megközelítés a világban már meglévő faktorokból, indexekből, ill. mutatókból indul ki. A mutatókat súlyozzák, végül egyetlen pontszámmá, ill. helyezéssé transzformálják minden egyes ország teljesítményét. Az olyan jelenségeket, amelyeket egyetlen országközpontú megközelítés sem képes kimutatni hír- és trendelemzés segítségével, témaközpontú, induktív metodikával vizsgálják. Ennek eredményeként váltak azonosíthatóvá azok a témák, amelyek társadalmi berendezkedéstől függetlenül uralták a 2005-ös évet.
A témaközpontú vizsgálat során kutatás céljaira gyűjtött hírek tematikus feldolgozására, témák, témakörök szerinti csoportosítására került sor. Az esztendő fókuszban lévő témái gyakorisági alapon váltak azonosíthatóvá. Olykor azonban nehezen eldönthető módszertani kérdéssé válik, hogy vajon minden fontos trendről sok hír szól-e, illetve hogy vajon valóban fontos trend vagy téma-e az, amelyről sok hír szól. A trendek biztonságos megállapításához ezért a hírek statisztikai jellegű elemzésén túl a szakmabéli kutatók trendmegérzései, ezek összecsengése, és a szakmai viták eredményei is szükségesek.
A 2005. évi trendkutatás legfontosabb megállapításai
-
Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, az Európa versenyképességének növelésére törekvő Lisszaboni Stratégia nem hozta meg az óhajtott eredményt; látható, hogy 2010-re nem Európa lesz a legversenyképesebb régió. Az Unió relatív versenyelőnye csökkent, a technológiai változások lelassultak. Az Európai országokon belül az észak-európai országok (Dánia, Svédország) a legsikeresebbek, azonban e néhány élenjáró ország mellett a nyugat-európai államok többsége stagnál, az újonnan csatlakozó országok pedig csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban. Ebből adódóan jelenleg egy „többsebességes”, eltérő fejlődési ütemű Európa képe rajzolódik ki.
-
Az Egyesült Államokban ugyanakkor az átmeneti recessziót követően újabb erőforrások szabadultak fel az információs társadalom építéséhez.
-
Ha pusztán a technológiához kapcsolódó mutatók (számítógépek, távközlés, internet) alapján vizsgáljuk meg a világot, a lista első három helyére délkelet-ázsiai országok kerülnek: Szingapúr, Korea és Hong Kong Ezek az országok egyaránt megelőzik az egyébként élenjáró Dániát és Svédországot valamint az Egyesült Államokat.
-
Világszerte az internethez köthető mutatók változnak a legdinamikusabban. A társadalmi mutatók jelentősége 2005-ben nem csökkent. A világszintű növekedés bázisát a jelentős lakossággal rendelkező országok adják, elsősorban Brazília és Kína. A növekedési potenciált tekintve fontos tendencia, hogy egyre több idős ember internetezik. Az időskorúak bekapcsolódása különösen az USA-ban és Németországban számottevő. Ez a tény arra utal, hogy a fejlett országokban is van kihasználható növekedési potenciál. A fenti tendenciákban lényegében az előző évi elmozdulások folytatódtak, amennyiben Európa kis mértékben teret veszített, az USA még inkább megerősödött, Ázsia pedig sok tekintetben élen jár a technológiai fejlődés terén.
A világ internet használóinak száma 2005-ben lépte át az egymilliárdot.
A Computer Industry Almanach elemzése szerint a penetráció 2005 során átlépte a bűvös határt és erre az eredményre jutott az Internet World Stats is.
-
A társadalmi mutatókat tekintve 2005-ben Finnország, Skandinávia és az angolszász országok (Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, USA és az Egyesült Királyság) tekinthetők mintaértékűnek.
-
A 2005-ös esztendő nagyarányú változásokat hozott a tartalomszolgáltatásban és az ezt kiszolgáló technológiák területén egyaránt. A legfontosabb tendencia, hogy a felhasználók maguk is tartalomszolgáltatókká váltak, vagyis az internetezők a saját tartalmaik feltöltésével az információs táradalom egyre inkább „látható”, meghatározó szereplőivé válnak. A jelenséget mint az internet társadalmiasodását tekinthejük, s a kutatók szerint éppen az volna a vizsgált esztendő várhatóan legnagyobb hatású változása.
-
A 2005-ös esztendő egy lélektani határ átlépését is magával hozta azáltal, hogy 2005-ben mintegy 50 millió új szélessávú kapcsolat létesült, ezzel az év végére az internethasználók száma a szélessávú és egyéb hozzáférési módokat együttesen figyelembe véve elérte az egymilliárdot.
A kutatók javaslatai szerint az európai fejlődési iránynak nem elsősorban az IKT mutatókat terén kell megőrizni, illetve újra visszaszerezni elsőségét, hanem meglévő előnyeire építve az IKT társadalmi felhasználását erősíteni.
Mire való az
e-readiness?
Az elsősorban statisztikai elemzésre építő, összehasonlító vizsgálatok célja, hogy olyan nemzetközi rangsorokat hozzanak létre, amelyeken belül az egyes országok egzakt módon összemérhetőek egymással. Mindez azonban komoly módszertani kihívást jelent. A legtöbb rendelkezésre álló adat nem kutatási céllal keletkezik, eltérő adatgyűjtési rendszerekhez kötődik: sem az adatgyűjtés szempontjai, sem az adatgyűjtés körülményei nem egységesek, ugyanígy, az adatok tartalma és formai megjelenítése sem egységes. Az összehasonlíthatóság újabb akadálya, ha az adatgyűjtés eltérő időszakara vonatkozik. Nem csoda, hogy nemzetközi szinten egyre fokozódó igény mutatkozik egy egységes módszertan kialakítása iránt, amellyel az egyes államok kormányai és a nemzetközi döntéshozók követhetik az országok fejlődését. Jelenleg a felkészültségi mutatók összeállításakor a vizsgált országok széles köréből adódóan az egymástól a függetlenül mért, eleve rendelkezésre álló adatok másodelemzése meghatározó.
A felkészültségi
(e-readiness) módszerek
A felkészültségi rangsorokat két nagy kategóriába sorolják: megkülönböztetik a e-gazdasági irányultságú és az e-társadalmi irányultságú megközelítéseket. A felkészültségi vizsgálatok azt mutatják meg, hogy az egyes kutatóintézetek, nemzetközi szervezetek, kormányok milyen faktorok meglétét tartják szükségesnek az információs társdalom kialakításához, milyen mutatók és értékek megléte esetén tekintenek egy országot ebből a szempontból fejlettnek.
Az ezredforduló táján különösen nagy népszerűségnek örvendő felkészültségi vizsgálatokat a Bridges.org elsősorban digitális megosztottsággal foglalkozó intézete rendszeresen összesíti. Az intézet 2005. februári jelentése szerint az általuk vizsgált közel kétszáz országban összesen mintegy másfél ezer e-felkészültségi vizsgálat zajlott, és nagy számban akadtak olyan országok, amelyekben 5-10, illetve még ennél is több különböző szervezet végzett vizsgálatokat az elektronikus felkészültség terén.
A több részmutatóból álló felkészültségi rangsorok egyik előnye, hogy rámutatnak, hogy egészen eltérő fejlődési és fejlesztési modellek vezethetnek hasonló teljesítményekhez az országok közötti versenyben. A részindexeken keresztül a nyers adatoknál magasabb absztrakciós szinten válik megfoghatóvá az egyes államok fejlettségének minősége. A felkészültségi vizsgálat általában négy lábon áll: a távközlés, a számítógépek, az internet valamint a társadalom fogalomköréhez köthető komplex mutatók súlyozott összege adja a végső eredményeket.
Mi az, amit nem tudhatunk meg
a felkészültségi rangsorokból?
Az e-felkészültségi rangsorok megkerülik az információs társadalom kritériumainak pontos meghatározását, és csupán elemzési szempontokat adnak. Fontos funkciójuk azonban, hogy adott kritériumok szerint mégis képesek meghatározzák az egyes országok egymáshoz viszonyított helyzetét. A rangsorok azonban csak óvatos összevetésre alkalmasak; inkább segítik a „vesztesek” és a „nyertesek” azonosítását, mint sem a finomabb következtetések levonását.
Ezen túlmenően ezek a vizsgálatok csak korlátozottan alkalmasak egyes országok éves változásainak pontos megértésére. Fontos látni, hogy a 2005-ös adatok nem a 2004-es fényében érthetőek meg, hanem a hosszabb távú változásokat figyelembe véve. Az e-felkészültségi vizsgálatok „csak” a trendvonalak felvázolását teszik lehetővé, de ezzel kétségkívül egyfajta problématérképet adnak.
Az IKT használatában rejlő lehetőségek kihasználása
A Világgazdasági Fórum Hálózati Felkészültségi Indexe (Networked Readiness Index) 2005-ben a világ több mint 100 országát értékelte. Az értékelés szempontjait az információs technológiák használatában rejlő lehetőségek kiaknázása, illetve ennek különbségei jelentették. A rangsor évente a Globális Információs Technológia Riportjának keretében jelenik meg.
Ennek az indexnek három fontos pillérre van. Az első pillér az IKT fejlesztések környezete: a szabályozás, a jogi keretek, a rendelkezésre álló infrastruktúra. A második pillér a tényleges hálózati felkészültség; a kormányzati, az üzleti és a magán célú hozzáférés és ennek feltételei Az index harmadik pillérét pedig a tényleges használat legfontosabb mutatói adják.
A Networked Readiness Index alapján Hong Kong és Japán 2005-ben jelent meg a világ legfelkészültebb tíz országa között, míg Szingapúr a 2004–2005-ös időszakban vette át a vezetést az Egyesült Államoktól. A skandináv államok és Finnország pedig az IKT lehetőségek kihasználása terén megőrizte pozícióját az élbolyban.
Az Európai Unió egészét tekintve az információs társadalom fejlettségén alapuló versenyképességi mutatók más régiókhoz viszonyítva nem javulnak. Ez a Lisszabonban megfogalmazott célkitűzések kudarcfenyegetettségét mutatja, hiszen Európa nem került közelebb hozzá, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává váljék.
Ha a jellemzően nagyszámú országot elemzésükbe vonó e-felkészültségi listákat vizsgáljuk, rendre közel ugyanazok az országok végeznek az első 15-20 helyen. Az élboly évről évre stabil, még ha a belső erőviszonyok folyamatosan át- meg átalakulnak is. Ez arra utal, hogy nagyon nehéz bekerülni az IKT lehetőségek és alkalmazások terén legfejlettebb országok csoportjába. Azonban erre is akad példa: az elmúlt években az Európai Unióhoz frissen csatlakozott országok közül Észtország, az ázsiai országok közül Dél-Korea javította jelentősen pozícióit.
Ha az elért hazai eredményeket a nemzetközi adatokhoz viszonyítjuk , a világ országait különböző módszertanokkal mérő felkészültségi rangsorok egybevágó tanulsága szerint Magyarország helyzete az elmúlt három évben gyakorlatilag nem változott. Magyarország együtt mozgott a nemzetközi trendekkel, de tartósan az Európai unióhoz csatlakozott új tagállamok második vonalába szorult.
Amennyiben az átlagos fejlődési ütemnél Magyarország nem tud magasabb ívű fejlődést befutni, s a környező országok sem tudnak, akkor az európai térségen belül meglévő jelenlegi különbségek konzerválódnak;Európa egy része lemarad a fejlődést diktálóktól, miközben maga a fejlett Európa is egyre kisebb eséllyel néz az ázsiai és amerikai versenytársakkal szembe.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), amelyneknek éves jelentése elsősorban az e-gazdaság és az IKT szolgáltatások elterjedtségét és az ehhez szükséges felkészültség meglétét elemzi, Magyarországot a vizsgált 65 ország közül 2004-ben és 2005-ben is a 30-ik helyre sorolta.
Az információs társadalom technológiai trendjei 2005-ben
Az IKT problémakörén belül is megvannak azok a témák, amelyek évek óta meghatározzák a diskurzusokat: Az információs társadalom fejlettsége, az IKT eszközökhöz való hozzáférés, a kulturális változások, a veszélyek és sikerek adják általában a vezető témákat. A kutatók ugyanakkor minden esztendő sajátos vonását is igyekszenek kitapintani. A 2005-ös évet a racionalizálódás évének hívták, és a megállapítások szerint a 2005-ös év egyértelműen a sikerek éve a nemzetközi színtéren. Néhol apró, néhol lassú, de stabil előrehaladás jellemezte az évet gazdasági, technikai és üzleti szempontból egyaránt. Grandiózus digitalizálási programok zajlottak. Az online közösségek robbanásszerű változásokat hoztak a társadalmi érintkezés terén.
A felhasználási adatok szintjén napról napra növekszik az internetet elérők és használók száma. Kommunikációs szempontból a drótnélküli kapcsolatok és az ezeket kiszolgáló készülékek (mobiltelefonok, PDA-k, laptopok) a kommunikáció már-már kezelhetetlen mennyiségével és minőségével „kecsegtetnek”. Szociológiai szempontból a digitális megosztottság az elektronikus műveltség mentén új dimenziókkal bővül. Lélektani teherként mind a laikus mind a szakértői felhasználók saját korábbi önmagukhoz is kénytelenek újra meg újra integrálni a gyorsan változó technikát, és mentálisan is próbálják utolérni a technikai változásokat. Nemcsak a szükséges technikai készségek kialakítása, hanem a mentalitásbeli változás is része annak a megküzdési stratégiának, amely viszonylag stabil munkaerőt, ill. személyiséget rendel a folyamatosan cserélődő és lecserélődő technológia mellé.
Ausztriában például 2005. végén lehetett utoljára táviratot feladni.
2006. január 1-jén szűnt meg végleg a szolgáltatás.
A Google eredményei
A szolgáltatók sikerét tekintve 2005. éppúgy a Google éve volt, mint ahogy 2004-es esztendő is.
A Google piaci értéke
2006. január 15-én
130 milliárd dollár:
Nehéz volna egzakt módon meghatározni, hogy mitől került a csúcsra a Google, de tény, hogy fejlesztései mára az info-kommunikációs technológia szinte minden területére elérnek. A kutatók szerint éppen amiatt érhette el a legkomolyabb sikert, mert már mindenütt ott van. A Google amolyan „all-inclusive szolgáltatássá” kezd válni, vagyis az utazástól a gazdasági híreken át a sztárpletykákig – minden témában igyekszik saját rovattal is jelentkezni, vagy legalább az adott téma vezető orgánumait becsatornázni a saját oldalaira.
Az idei év nagy
figyelmet kiváltó Google-bejelentése az online könyvkölcsönző elindításának terve.
Az elképzelés lényege, hogy a kiválasztott mű digitális változata a könyv eredeti árának töredékéért egy hétig az olvasónál lehet.
A cég egyik legérdekesebb kezdeményezése, a Google Earth 2005 nyarán indult.
A Google Earth olyan – a műholdas képeket térképes kereséssel kombináló – program, amelyik nem kevesebbet kínál felhasználóinak, mint a Föld virtuális bebarangolását.
A cég azt is bejelentette, hogy közös projekteket indít az amerikai űrkutatási hivatallal. sőt a Google új irodaépülete is a NASA mellett épül.
Adatvédelem, felhasználói biztonság
Az Internet biztonsági kérdéseit illetően is megfigyelhető némi átrendeződés. Bár számolnunk kell kiterjedt, több millió gépet fenyegető vírustámadásokkal, 2005-ben már nem a vírusok, hanem a kémszoftverek jelentették a legnagyobb kihívást, ugyanakkor folyamatosan jelen lévő probléma a kéretlen levelek áradata.
Kémprogramok
A kémprogramok képesek megfigyelni a felhasználó ténykedését, képesek információkat gyűjteni egyedi felhasználói szokásairól, és hajlamosak ezt az információt a felhasználó tudta nélkül üzleti céllal eljuttatni másokhoz. A kémprogramok egyre rafináltabb módon férkőznek be a számítógépekre, egyre kifinomultabb megoldások révén kerülik el a lelepleződést. Semlegesítik az eltávolításukra tett kísérleteket, és eltulajdonítják a felhasználók adatait. A kémprogramok legtöbbször más program telepítése során, általában a böngészők vagy az operációs rendszer sebezhetőségeit kihasználva kerülnek a gépünkre. Bár nehéz közvetlenül észlelni őket, hatásuk érzékelhető: lelassítják a számítógépet, lecsökkentik az internet sávszélességét. A számítógépek kétharmadán megtalálható a kémprogramok valamilyen formája, gyakran seregnyi kémprogram egyidejűleg. Épp ezért – a Trend Micro biztonsági cég adatai szerint – az IT vezetők 80%-a a kémprogramok kiszűrését látja a legnagyobb kihívásnak.
Kéretlen levelek (spam)
A spamküldők eredeti webhelyek internetes címeit használják fel „ugródeszkának”, hogy saját oldalaikra irányítsák a felhasználókat, vagy ismert webhelyeknek tűnő linkeken keresztül irányítják a felhasználókat a spamküldők oldalaira. Elterjedésük oka, hogy rendkívül egyszerűen, szinte költség nélkül létrehozhatóak, feltöltésük akár e-mail segítségével is lehetséges, és ez tág teret nyit az automatizált megoldásoknak. A spamek nem csak a felhasználók postaládáját, hanem az online tartalomfelületeket (vendégkönyvek, blogok) is támadják. Spam blognak, vagy Splognak hívják azokat a blogokat, amelyeket gazdája automatizált módon tölt fel spamszerű információval. Meglepően magasnak tűnik, 10% körüli azoknak az aránya, akik spam hatására vásároltak valamit, vagy veszítettek pénzt.
A kutatók egyes felhasználói rétegek gyenge lábakon álló információs írástudásában és levélkezelésében látják a problémát, illetve annak a – másfajta írásbeliséghez kötődő – hagyománynak, ill. igyekezetnek a továbbélésben, amelynek talaján a digitális korszakban is vannak, akik minden levélre megpróbálnak reagálni.
Az Ipswitch Inc. jelentése szerint a kéretlen levelek 2005 augusztusában 74%-át adták ki a világ összes levél forgalmának, míg 2005. decemberében ennél jóval kevesebbet, 57%-ot. Hasonló mértékű csökkenésről ad számot a Symantec jelentése is. A kéretlen levelek aránya 2005-ben jelentősen, a legszerényebb becslések szerint is legalább 10 %-kal csökkent. A csökkenés még örvendetesebb, ha szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy az elektronikus postafiókok levelek száma a felhasználók számával együtt évről évre nő.
A csökkenés valószínű okai a megbízhatóbb szűrőrendszerek és a felhasználói magatartásnak az információs írástudás terjedésével összefüggő kedvező változása, vagyis a felhasználók növekvő óvatossága.
Vírusok
Az új fenyegetések két „éllovasa” 2005-ben: az IM vírusok és a rootkitek. Az azonnali üzenetküldőket (instant messenger, IM) támadó kártevők mutatták a legdinamikusabb fejlődést az utóbbi esztendőben. Korábban csupán néhány példányuk létezett, de mára komoly veszélyforrássá nőtték ki magukat. Az üzenetküldő szoftverek mind szélesebb körű elterjedésével párhuzamosan a víruskészítők is megjelentek ezen a területen.
A 2005-ös év első negyedévében a Trend Micro biztonsági cég által az egy negyedév alatt felfedezett rosszindulatú kódok száma most először haladta meg a 7000-es határt, ez pedig 300 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
2005. végéig elsősorban a kémszoftverek készítői használtak rootkit technikákat. Egy rootkit önmagában még nem feltétlenül okoz károkat, ám potenciálisan óriási károkozásra képes. A valódi fenyegetést a közreműködésével elrejtett férgek, vírusok, kémszoftverek, vagy a PC-ket illetéktelenek számára megnyitó egyéb kártevők okozzák.
Az év egyik botránya szintén a rootkitekhez fűződik. A Sony zenei CD-inél alkalmazott másolásvédelmi technikája rootkitet telepített a CD-t lejátszó vásárló gépére.
A rootkit feladata az volt, hogy a digitális jogkezelő technológiát mind a felhasználó, mind a rendszer elől elrejtse, ám nem gondoltak arra, hogy ezt a rootkitet más szoftverek ártó szándékkal kihasználhatják.
A rootkit felhasználók beperelték az operációs rendszerben okozható kár miatt a kiadót.
A felhasználói szokások változása
A 2005-ös év során két, gyakorlatilag egymással párhuzamosan létező felhasználói szokásváltozás volt különösen érzékelhető. A felhasználók egyes csoportjai – megijedve a kártékony programok okozta fenyegetésektől – változtattak internetezési és levelezési szokásaikon, és bizalmatlanabbá váltak. Más, „immunis” csoportjait azonban egyre kevésbé látszik zavarni a kéretlen reklám és spamáradat.
WEB 2.0
A Web 2.0 kifejezés – bár 2004-ben konferenciát is rendeztek ezzel a címmel – valójában a 2005-ös esztendőben került a középpontba. A Web 2.0 lényege, hogy közösségi alapú, a felhasználók által létrehozott, ún. értékhozzáadott szolgáltatások jelennek meg a weben. Vagyis az internetezők saját digitális tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szerepet játszanak a tartalomszolgáltatásban. Az Internetnek ezt a megváltozott, kollektív tudásmegosztáson és tartalomgeneráláson alapuló architektúráját nevezte el Dale Dougherty és Craig Line Web 2.0 -nak. A Web 2.0 egyelőre kikristályosodott definíció nélküli gyűjtőfogalom. Magában foglal néhány erőteljes változását, amelyek eredetileg nem feltétlenül álltak rokonságban egymással. Ezek a változások annyiban mutatnak mégis egy irányba, hogy a megváltozott és stabil infrastruktúrának és az egyszerű kezelői felületnek köszönhetően potenciálisan minden letöltő feltöltővé is válik. Így a Web 2.0 valóban új korszakot jelent. Drasztikusan megugrik a tartalomfeltöltők száma, kibővül az összetétele, megváltoznak a feltöltés motívumai, és átalakul a feltöltött tartalmak funkciója. A Web 2.0 nem egyszerűen új technológia, nem is új szabvány, és nem egyszerűen több vagy új tartalom, hanem új attitűd. Fordulópontról beszélhetünk, amennyiben a felhasználók tartalomszolgáltatóvá válása megváltoztatja az online médiát. A Web 2.0 hívei szerint az „új” web interaktívabb elődjénél.
A neten megvalósuló interaktivitás jó példája a felhasználók által összeállított szabad közösségi lexikon,
a Wikipedia.
A lexikon minőségére vonatkozóan a brit Nature tudományos magazin összehasonlítása szerint a Wikipedia szócikkeinek minősége csak alig egy árnyalatnyival halványabb, mint a Britannica-é, és bár a két lexikon nem nevezhető egymás konkurenciájának, mégis érdekes lesz, milyen fogadtatásban részesül majd 2006-ban a nyomtatott verzióban is megjelentetni kívánt Wikipedia.
Nem hallgatható el, hogy a felhasználói, egyben tartalomalakítói közösségi morál kapcsán a szabad lexikont érintő szomorú változás, hogy 2005 vége óta – egy botrányos beírás miatt – már csak a regisztrált felhasználók jegyezhetnek be új szócikkeket, de a már létező szócikkeket továbbra is bárki továbbszerkesztheti a Wikipediában.
Újabb elektronikus műfaj:
a videonapló
A 2005-ös év a vlogok, azaz a videonaplók számának rohamos terjedését is magával hozta. Az idei trendek közé sorolható, hogy világszerte nő a blog felhasználási területeinek száma, s ma már kiterjed a blogmarketingre is. Az üzleti szféra is felismerte, hogy egy-egy jótollú vállalatvezető komoly forgalmat generálva a blogjára jól kiegészíti, látogatottabbá teheti a hivatalos portált is.
A blogok első nagy hullámát a 2001. szeptember 11-i amerikai események indították a szemtanúk beszámolóival. Sajnálatos módon 2005-ben is szomorú események adtak lendületet az „amatőr újságírásnak”: a júliusi londoni metrórobbantás után ezrével érkeztek a képek és a beszámolók a szemtanúktól a BBC-hez és a többi médiához. A PoliticsOnline a felhasználók által generált tartalom évének minősítette a 2005-ös évet.
A blogok hihetetlen iramban történő növekvő új fejlesztési terepként a blogkereső rendszerek számára jelent kihívást.
Elektronikus hangtovábbítás
A szélessávú fejlődés terén a 2005-ös év talán legnagyobb arányú előretörését az internetes hangtovábbítás, azaz a Voice-over-Internet-Protocol (VoIP) mutatta.
A VoIP terjedésére utaló adat, hogy a bejelentkezett felhasználók – száma 2005 májusában haladta meg először a három milliót, és 2006 januárjában előfordult, hogy a Skype-ot egy időben használók összesen öt millióan voltak egyszerre bejelentkezve.
Vezeték nélküli technológiák
A vezeték nélküli technológiák tekintetében a legtöbb elemző 2006-tól várja az igazi áttörést. Különösen az üzleti szférában mutatkozik hatalmas igény a bármikor, bárhol elérhető internetkapcsolatok iránt. Másrészt rohamléptekben fejlődnek a különböző „gadget” eszközök, melyek alapvető attribútuma a kommunikáció akár a legkülönfélébb platformok között is. A harmadik legfontosabb indok, hogy azokban a hátrányos helyzetű, ill. vidéki térségekben is létesüljön internetkapcsolat, ahol gazdasági, technikai akadályok miatt más típusú infrastruktúra nem, vagy csak korlátozott mértékben építhető ki.
Wi-Fi
Megnőtt a Wireless Fidelity, azaz a Wi-Fi elterjedtsége, a Wi-Fi elérési helyek, azaz a hotspotok száma is nőtt a 2005-ös év során elsősorban a közösségi tereken létrehozott új eléréseknek köszönhetően. Az év slágertémája – különösen az Egyesült Államokban – a teljes várost lefedő, ingyenes Wi-Fi hálózat (Municipal Wi-Fi, Muni Wi-Fi) volt. A döntéshozók egy csoportja reklámbevételekből reméli a hálózat fenntartását, míg mások közvetlenül a költségvetésből finanszíroznák, úgy látva, hogy a vezeték nélküli összeköttetések gazdasági és egyéb előnyei kompenzálják költségeket.
Előrejelzések 2006-ra
Az előrejelzések a szélessávú felhasználás dinamikus növekedését jelzik. A sávszélesség terjedése mellett olyan önkormányzati, kormányzati internet projektek felfutása várható, amelyek során világvárosok, egész régiók ruháznak be az internet közműrendszer-szerű kiépítésébe. Az internet elérés, a telefonálás és a mobil kommunikáció egyre inkább azonos környezetben, a fogyasztóknak kedvezőbb tarifákkal válhat elérhetővé. Az online közösségek megerősödésének újabb hulláma, virtuális közösségek reneszánsza jósolható.
Források
- A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben. Information Society World Progress Report 2005. Készítette a BME - UNESCO Információs Társadalom Trendkutató Központ (ITTK) kutatócsoportja. Budapest, 2005. október - 2006. február Kutatásvezető: Pintér Róbert
- Magyar információs társadalom Éves jelentés 2005. Készítette a BME–UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) és az INFONIA Alapítvány kutatócsoportja. Kutatásvezető: Molnár Szilárd. Budapest, 2006. január-március
- A digitális jövő térképe. A magyar társadalom és az internet 2005. végén. Gyorsjelentés a World Internet Project 2005. évi magyarországi kutatási eredményeiről. Kutatásvezetők: Dessewffy Tibor és Fábián Zoltán. THAKA– ITTK–TÁRKI, 2006
Kiegészítés