Kiemelt kérdések

1. Mennyiben tekinthető intézményesült diszciplinának az Internet-tudomány?
2. Melyek a szakterület fejlődésének főbb korszakai?
3. Melyek az Internet-tudomány alapvető kutatási területei?
4. Milyen fejlemények jelezhetők előre az Internet-tudomány terén?

Kulcsfogalmak

• diszciplinarizálódás
• online-kutatás
• online társadalomtudomány
• Internet-kutatás
• az Internet társadalomtudománya

Az Internet-tudomány (internet science) olyan interdiszciplináris kérdés, amely felől az Internet-kutatásnak mint empirikus területnek egyszersmind kutatási tárgya és kutatási eszköze is az Internet.

Az Internet-tudomány diszciplinává válása újkeletű, ezredfordulós jelenség. Maga a diszciplinarizálódás, mint folyamat klasszikus jegyeket mutat, hiszen ezen a területen is meghatározó a szakmai kommunikáció alapvető formáinak (előadások, közlemények, szakcikkek, kötetek) és fórumainak (folyóiratok, konferenciák, kutatóintézetek) kiépülése, a szakmai fórumokon zajló, egyre intenzívebbé váló gondolatcsere és tudásmegosztás normáinak kialakulása, és a szakmai profilok (kutatási irányok, témakörök) kirajzolódása. Létrejött az Internet-kutatók nemzetközi szervezte, az AoIR (Association of Internet Researchers), s egyre növekvő számban működnek kutatási feladatokat ellátó szakmai tömörülések.

A legmagasabb tudományos standardok alapján működő, lektorált szakfolyóiratok között a következőket említjük meg: Information, Communitacion & Society, New Media and Society, Convergence, Terminal, Cyber-Geography Research Bulletin. A periodikák közülkizárólag a Web-en létezik például a C-theory, a Netfuture és a TechKnowLogia.

A területen való internetes tájékozódáshoz a www.netzwissenschaft.de oldalait ajánljuk.

Az Internet-tudomány eddigi termésének nagyságrendi, mennyiségi becslésekor Z. Karvalics László 2004. évi tanulmányára hivatkozunk. A tanulmány mintegy félszáz lektorált folyóirat létét regisztrálja, és összesen mintegy félezer (az eltelt időben nyilván gyarapodó) kötetről tud, ezen belül 50-60 alapmunkát tart számon, és két tucatnyira becsüli a leggyakrabban hivatkozott „klasszikus” munkák számát. Az Internet- szakirodalom. referencia-láncba szerveződése a tudományos diskurzus eleme, ugyanakkor fejleménye is.

Az Internet mint társadalmi jelenség 1994 óta, tehát bő egy évtizede tárgya kutatásoknak. A kezdeti formálódó hálózati kultúra szinte minden elemének újdonságértéke volt, s az újszerűségből fakadóan a legtöbb kutatás hasonló dramaturgia szerint zajlott. A kutatási folyamatban megjelentek a leírás, a fogalmi megragadás, azonosítás, elkülönítés, tipizálás, típusba sorolás és diskurzusképzés fázisai, s részben az egységes metodikának köszönhetően viszonylag hamar létrejöttek az Internet-kutatás referenciái.

A szakterület kutatási irányzatai, témakörei

A kutatási irányok és témakörök kérdésében Karvalics László felosztását ismertetjük [Karvalics, 2004]. Ez a felosztás a szerző szándéka szerint a mára kialakult fogalmi zavarban a jelenleg ismert kutatási témáknak és programoknak és az Internettel összefüggő társadalomtudományi megközelítéseknek egymástól világosan elhatárolható rendszerezését adja. A szerző törekvése ugyanakkor, hogy az elhatárolás mellett az egyes területek közti érintkezési pontok is felmutathatóvá váljanak.

Internet és társadalomtudomány – kutatási területek [Karvalics, 2004] nyomán:

• online kutatás (online research)
• online társadalomtudomány (online social science)
• Internet-kutatás (Internet research)
• az Internet társadalomtudománya (social science of the Internet

A rendszerezés, ill. a fenti négy kutatási irány összehasonlításának szempontjai [Karvalics, 2004] nyomán:

• Mely tudományok jelentik az adott terület forrásvidékét?
• Melyek az egyes területek tipikusnak mondható kutatási témái?
• A kutatási eredmények közlésének melyek a tipikus műfajai?
• A kutatási tevékenység során elvégzett tudással kapcsolatos műveleteknek melyek a jellemző vonásai

Az online-kutatási irány jellemzése [Karvalics, 2004] összehasonlítási szempontjai szerint

Az online kutatás diszciplináris bázisa alapvetően módszertani jellegű. Az online kutatás „anyatudománya” a kutatásmódszertan ennek is leginkább a közvélemény-kutatásokkal rokonítható ága erős matematikai alapokkal és kvantitatív (mennyiségi) metodikai dominanciával.

Tipikus online kutatási feladatnak tekinthető online módszerek fejlesztése és tesztelése, értékelése, a releváns, új szempontok és háttérváltozók megtalálása, kidolgozása.

Az online kutatási eredmények közlésének tipikus formái módszertani leírások, mérési eredmények közzététele és ajánlások megfogalmazása.

Műveleti szempontból az online kutatások erősen technológiaközeliek, és az adatbázis-kezelés terén igényelnek kiemelt képességeket és nagyfokú jártasságot.

Az online társadalomtudomány mint kutatási irány jellemzése [Karvalics, 2004] összehasonlítási szempontjai szerint

Ennek a kutatási iránynak a megjelenése elsősorban a számítástechnikához, ezen belül számítógépes információfeldolgozáshoz valamint az információmenedzsmenthez és a tudományszervezéshez kötődik. Ebben a felfogásban az Internet elsősorban mint ismeretszervező és kooperációs felület jelenik meg.

Az irányzat meghatározó kutatási témái az adatbázisok, tudástárak, archívumok, és a forrásközlés praxisorientált kérdései.

A kutatási eredmények közlésének jellemző műfaja az ismertetés és az ajánlás, például az ún. legjobb gyakorlatok ismertetése.

A tudással kapcsolatban végzendő kutatói műveletek sorában a kommunikáció, a kooperáció, a tudásmegosztás műveleteit és készségeit emeljük ki. A kognitív műveletek között a tipizálás és a modellezés jelentőségére utalunk.

Az Internet-kutatás jellemzése [Karvalics, 2004] összehasonlítási szempontjai szerint

Az Internet-kutatás diszciplináris bázisa meglehetősen sokrétű, ám alapvetően társadalomtudományi jellegű. A felsorolás a teljesség igénye nélkül: kultúraelméletek, szociológia, pszichológia, média-és kommunikációelmélet, nyelvészet, műfajelmélet.

Az Internet-kutatás meghatározó témái: a hálózat fogalma, a hálózati kultúra formái és megnyilvánulási módjai, a hálózat nyelve, a felhasználói közösségek szociológiája és pszichológiája, a felhasználói szokások és felhasználási statisztikák elemzése.

Az Internet-kutatás eredményeinek közzététele jellemzően a tanulmányok és elemző adatközlések műfajában történik. Az esettanulmány és a riport is alkalmas kifejezésforma lehet.

A kutatói tevékenység műveletei gyakran idősoros elemzések, helyzet- és állapotleírások kivitelezésébe illeszkednek. Az Internet-kutatótól elvárt kvalitások közül a trendérzékenységet emeljük ki.

Az Internet társadalomtudománya-típusú kutatási terület jellemzői [Karvalics, 2004] összehasonlítási szempontjai szerint

Ennek a területnek a kutatása diszciplináris eredetét tekintve olyan klasszikus tudományokból táplálkozik, mint a filozófia és a társadalombölcselet. Kiegészítheti a kutató fegyvertárát az antropológia és a szociológia, a gazdaságtudomány és a politikatudomány. A felsorolás természetesen itt sem teljes, de belátható, hogy mivel a vizsgált jelenség maga is sokdimenziós, számos aspektusa csak a tudományos megközelítés széles spektrumában tárható fel. Az Internet társadalomtudományának fontos jellemzője, hogy egy-egy probléma megoldásához több társadalomtudomány fogalmi-módszertani apparátusát használja fel, s hasonlóképpen, az egyes társadalomtudományi diszciplínák számos Internet-jelenséget vonnak be saját vizsgálódási körükbe.

A jellemző kutatási témák közül az Internet közösségi viszonyokat átalakító hatásának vizsgálatát emeljük ki. A digitális megosztottság ennek a kutatási iránynak egyik meghatározó témája. Fontos kérdés a digitális tartalmak hatása a kultúra elsajátítására és létrehozására valamint a médiaszférára.

A kutatási kimenet jellemző műfajai ezen a kutatási területen a diszciplináris bázis által is jelzett átfogó igényből következően nagyívű elemző munkák, monográfiák, tanulmánykötetek vagy eredeti koncepciókat kifejtő esszék.

A tudással kapcsolatos kutatói műveletek, „tudásműveletek” sorában a szintetizálást,a kontextusteremtést, paradigma-azonosítást emeljük ki. Az elengedhetetlen kutatói kvalitások között a történeti szemlélet és a rendszerszemlélet érvényesítésének képességét valamint az integratív és szintetizáló képességek meglétét hangsúlyozzuk.

A fentiekben Karvalics László nyomán a statikusnak semmiképpen nem nevezhető, formálódó Internet-tudományon belül négy kutatási irányzatot hasonlítottunk össze egy egységes szempontsor alapján. A felsorolásban a kutatási irányok jellemzései a technológiaközeli, konkrét és praxisorientált pólustól az elméleti jellegű, közvetetten technológiaigényes, átfogó igényű pólus mentén látszanak elrendeződni.

Előrejelezhető trendek az Internet társadalomtudományában.

A várható fejlemények közül hármat említ Karvalics László tanulmánya [Karvalics, 2004]:

• a vizsgált jelenségek kiterjedésének növekedését,
• az antropológia felértékelődését,
• a politikai kontextus megerősödését.

A vizsgált jelenségek kiterjedésének várható növekedését az indokolja, hogy a mára egymilliárdnyira duzzadt felhasználói réteg számára a hálózaton hozzáférhető tartalom mennyisége is exponenciálisan növekszik. Az összekapcsolt gépek technikai hátteréből egyre nagyobb méretű hálózati közösségek jönnek létre, s ennek megfelelően a kutatók is egyre kiterjedtebb formációkat vizsgálnak. Felértékelődnek a globális szintű kutatások a nemzetek, társadalmi rétegek, és szubkultúrák kutatáshoz képest.

Az antropológiai megközelítés várható térnyerését az indokolja, hogy a megközelítőleg teljes körűvé váló kiépítettség és használat mellett a hálózati kultúra lesz a mindennapi élet „alapszövete”. A tárgyak, szokások és hagyományok radikális átalakulása magával hozza a társadalomelméleti reflexió antropológiai kísérleteit és törekvéseit.

A politikai kontextus pedig azáltal válik a jelenleginél erőteljesebb meghatározóvá, hogy az hálózottság elkezdte átformálni a társadalmi együttélés, a hatalom, az állam és a polgárok közt fennálló viszony és a gazdasági tranzakciók kereteit. Ez elektronikus kormányzás, az elektronikus ügyintézés gyakorlata jelzik ezt.

Az Internet-kutatás korszakolásában egyelőre három szakasz elkülönítése látszik célszerűnek.

Egy lehetséges felosztás szerint az első periódus a tömeges elterjedést megelőző, kezdeti időszakra esne, vagyis a kilencvenes évek közepétől nagyjából a kilencvenes évek végéig tartana. Míg az első korszakra a mitikus és utópisztikus hangoltság volna jellemző a hozzáférés privilegizálása mellett, addig a második korszakot a tömegességgel párosuló hétköznapisággal, realisztikus, ill. racionális gondolkodásmóddal jellemezhető felhasználói mentalitással és a kutatásban a szociológiai szempontok előtérbe kerülésével. lehetne azonosítani. A harmadik szakasz sajátosságát az jelentené, hogy már nem az Internet maga, hanem az általa indukált társadalmi folyamatok kerülnek a figyelem és a vizsgálódások fókuszába. Ebben a szakaszban a korábban felhalmozott ismeretek birtokában, az átfogó kérdések és a nagy összefüggések jelentenek újabb kutatási inspirációt. Az ezredforduló után kiadott antológiák tematikájában tetten érhető ez a változás az online közösségek, a digitális identitás és testképek valamint a kibertér és más témák tükrében.

Forrás

• Z. Karvalics László (2004): Internet és társadalomtudomány: a kutatás helyzete.= Információs Társadalom, 3. évf. 3-4. sz. 190-206.

Kiegészítés

Kérdések, feladatok

1. Hogyan sorolná be a következő kutatási leírásokat? Az ismertetett irányzatok közül melyikhez tartozik? Egyhez vagy többhöz, esetleg mindegyikhez?

2. Mennyiben látja érvényre jutni a kutatási irányok jellemzésében azt a kutatói szándékot, hogy a jellemzések ne csak az elhatárolás, hanem a kutatási területek közti kapcsolatképzés funkcióját is betöltsék?

3. Gyűjtsön minél több kiber (cyber) előtagú kifejezést a találatok forrásainak pontos megjelölésével és a jelentések megadásával!

4. Eddigi olvasmányai és saját fantáziája segítségével alkosson új „kiber” előtagú kifejezéseket! A jelentés megvilágítására helyezze új szavait egy rövid, legalább egymondatnyi szöveg kontextusába!