Cupido

Rusticus. Poeta

Rusticus: Ki légyen Cupido, eddig nem tudhattam,
Noha őfelőle már sokat hallottam,
Kárhozzák, dicsírik; ki nagy ember lehet!
Széles e világon mert nagy csudákat tett.

Poeta: Ne mondd nagy embernek: gyermek, picin falat,
Nincs nálánál latrabb a kerék ég alatt,
Szárnyas, íves, fáklás, mind a két szemén vak,
Ruhátlan, bújdosó, káras tüzeket rak!

Rusticus: Ha ily, rossz anyja volt, mostohán nevelte,
A tüzet kezébül hogy el nem emelte,
Nem gyermeknek való a fegyver és a tűz,
S minthogy ruhátlan jár, ritka dolog, ha szűz.

Poeta: Amíg a fickónak szárnyát ki nem tépik,
Sokfelé elrepdez, mindenütt bélépik,
Fecskefészkeket rak, aprósodik a ház,
A patvar irtsa ki! – egy szó annyi mint száz.

Forrás: Faludi Ferenc, Fortuna szekerén okosan ülj, kiad. Vargha Balázs, 74.