Kezdőlap | Tartalomjegyzék | Faludi Ferenc |  

Szerencse

A szerencse változásin
  Tanult elme nem indul,
Ide s oda rándulásin
  Nem sértődik, nem mozdul.
    Csak úgy nézi csúf játékát,
      Mint a forgó karikát,
    Csak úgy nézi csúf játékát
      Mint a forgó karikát.

Ma hiteget, hízelkedik,
  Szárnyán visel, fenn hordoz;
Holnap megint mérgeskedik,
  Bosszúságot, gondot hoz.
    Rád szegezi kész táborát
      S meg felszedi sátorát,
    Rád szegezi kész táborát
      S meg felszedi sátorát.

Ma felbillent első fokra,
  Ápolgat és mosolog,
Kebelébe ragad csókra,
  Már megbánta, tébolog.
    Nálad tölti ebéd korát,
      Másutt eszik vacsorát,
    Nálad tölti ebéd korát,
      Másutt eszik vacsorát.

Csak árulás bíztatása,
  Tárházokkal ha imád;
Öröm-üröm ajánlása:
  Visszarántja, amit ád.
    Szerencsére csak úgy tekints:
      Ajándékja álomkincs
    Szerencsére csak úgy tekints:
      Ajándékja álomkincs.

Kopasz, béna és vak jószág,
  Agyarkodó, fondorló;
Felkendőzött, aggott óság,
  Nyughatatlan kóborló.
    A szerencsét jól megismérd,
      S amint szolgált, úgy dicsírd –
    A szerencsét jól megismérd,
      S amint szolgált, úgy dicsírd.

 

Forrás: Faludi Ferenc, Fortuna szekerén okosan ülj, kiad. Vargha Balázs, 57-58.