Gróf Rákóczi Erzsébet asszony őnagysága lovaitul való elbúcsúzása

   Szememet hízlaló, szívem vigasztaló,
   Éltem hosszabbító, jó kedvem újító,
   Kedves, szép lovaim, gyönyörű magzatim!
   Búm elfelejtőim, én  időtöltőim,
   Istennek ajánllak, s ahhoz hív szolgámnak:
   Gondja legyen rátok, s légyen jó tartástok!
   Abrak ti anyátok, szolgám lesz atyátok.
   Engedje Istenem viszontag szemlélnem
   Ti ékességteket s víg termeteteket,
   Számosban találjak én nagy örömömre,
   Frissen láthassalak én dicsőségemre.
   Isten hozzátok, édes gyermekeim!

Forrása: Magyar nőköltők a XVI. századtól a XIX. századig, kiad. S. Sárdi Margit, Bp., Unikornis Kiadó, 1997, 15.