Báthory Zsigmond

Másik Polycrates valál szerencsével,
De nem tudál élni véle s az idővel:
Addig főzéd étked hopp itt, hopp ott lével,
Két helyt halál belé, hol testtel, s hol szívvel.

Lesz vala határunk (ha tudj vele élni)
Mons Haemus – Dunántúl tudna erről szólni,
De már veled együtt azt merjük mondani,
Amit elmúlattál, nem fogjuk elérni.

De nagyobbat mondok, s ezzel rekesztem bé:
Még sok tüzes had is nem hathata úgy bé,
Mint te egy szál karddal vágtál vala jól bé;
De addig lől ki s bé, más fűte néked bé.

Forrása: RMKT XVII, 16., kiad. S. Sárdi Margit, 4. sz.