Az rtf-változat letölthető innen

Az alapnyelv szókészleti csoportjai

Forrás: BG: 59−62.

Az alapnyelvre kb. 1200 tőszó vezethető vissza a finnugor nyelvek alapján. Hajdú Péter a glottokronológiai módszer segítségével úgy becsülte, hogy az alapnyelvben körülbelül kétszer ennyi tőszó létezhetett. Beleszámítva az összetételeket és a képzett alakokat is, az alapnyelv 20-25000 szóból állhatott.

A magyar nyelvben mintegy 650−700 finnugor eredetű tőszó található. Egy közepes szótár szóanyagának kb. 60%-a finnugor eredetű (uráli, finnugor vagy ugor kori). Még jobb az arány, ha irodalmi szövegből veszünk mintát: egy magyar regényben a szavak kb. 80%-a finnugor eredetű tőszóból, illetve azok származékaiból áll, ami azt jelenti, hogy nyelvünk határozottan megőrizte finnugor jellegét.

Az alapszókincset hagyományosan a szavak jelentése szerint csoportosítják. A szókészleti csoportok tájékoztatnak a finnugor ősnépesség életmódjáról is.

Az alapnyelvi szókészlet csoportjai pár kiragadott példával:

A társadalmi szervezet szavai:

· had (o. cont)

· szer

A rokonsági terminológia szavai:

· apa (fi. isä ’apa’)

· eme ’állat nősténye’ (fi. emä ’anya’)

· meny (v. miń)

· fiú

A hiedelemvilág szavai:

· lélek (v. lili)

· hagy, hagymáz (v. kul’, cul’ ’ördög, manó’)

A vadászat szavai:

· ideg ’íjhúr’ (v. jantew)

· nyíl

· lő (v. lig-)

· nyúl (z1rj. n’imal)

A halászat szavai:

· háló (fi. kalin)

· folyó (fi. joki)

· hal (fi. kala)

· nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón)

A gyűjtögető életmód szavai:

· méz (fi. mesi)

· bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’)

· nyj. mony ’tojás’ (osztj. mon)

A lakás és ruházkodás szavai:

· ház (fi. kota)

· fél ’ajtófélfa’ (mord. päl ’sövénykaró’)

· (ruha)ujj (zürj. soj)

· ágy

· fon

· köt

· varr

A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai:

· fúró (fi. pura)

· bőr (osztj. pәr)

· kő

· vas (fi. vaski ’réz’)

· arany

A táplálkozás szavai:

· fazék (fi. pata)

· fő, főz

· nyj. köved ’abárolódik, párolódik’

· lé (vog. läm)

· vaj (vog. woj)

· háj

Az égitestek és a természeti jelenségek szavai:

· hó ’hold’ (fi. kuu)

· húgy ’csillag’

· felhő (fi. pilvi)

· jég (fi. jää)

Az idő- és térbeli tájékozódás szavai:

· év (cser. ij)

· al- ’alsó’ (mord. al)

· tél

· tavasz

· hol- ’reggel’

A környezet és a növényvilág szavai:

· víz (fi. vete-)

· fa (cser. pu)

· vad ’erdő’ (osztj. wont)

· fenyő

· szil(fa)

A testrészek nevei:

· fő ’fej’ (fi. pää)

· szív (vog. sim)

· száj

· kéz (fi. käte-)

Számlálás:

· egy (fi. yhte)

· kettő (fi. kahte-)

· három (fi. kolme)

· olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’)

Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai:

· ad (zürj. ud ’megitat’)

· val-, vol- (létige)

· lesz, lev- (létige)

· él (fi. elä)

· eszik, ev- (mord. seve)

· tesz, tev-

· megy, men-

A magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az alapnyelvi népesség halászó-vadászó-gyüjtögető életmódot folytatott. Ez a középső kőkor (mezolit) társadalmi szintjének felel meg. Ugyanakkor néhány szó − fazék, vaj, köles − már a kerámiakészítésre, állattenyésztésre, földművelésre, tehát inkább újkőkori (neolit) társadalmi-gazdasági szintre utalhat. A finnugor szavakból levonható társadalom- és gazdaságtörténeti következtetéseknél azonban mindig mérlegelni kell, hogy az adott szó hány etimológiával bír a mai finnugor nyelvekben, s ezáltal mely korszakra (ugor, finn-permi, finnugor, uráli) vetíthető vissza használata. A köles szóból például veszélyes visszakövetkeztetni a finnugor kori földművelésre, mert a magyaron kívül csak a vogul nyelvből ismert, tehát az ugor kornál feltehetőleg nem régebbi.