Csáky Károly: Karácsonyi kántálás

Karácsony böjtjén, sötétedés után az Ipoly menti falvakban az iskolás gyerekek „ablakok alá” jártak kántálni. Kisebb-nagyobb csoportokban mentek, s valamennyi házhoz betértek. A szokás a második világháború után több helyen is elmaradt. Bussai adatközlőm mondta, hogy náluk ekkor már csak a cigánygyerekek jártak énekelni. Kelenyén a hatvanas években még el-elmentek a fiúgyermekek karácsony estéjén az ablakok alá, de inkább már csak a rokonokat és a szomszédokat keresték fel.
Egyes községekben hangszeres (hegedű, harmonika) kísérettel adták elő éneküket a kántálók. A szokás dramaturgiája nem volt olyan gazdag, mint például a betlehemezésé. A szokás dallam- és szöveganyaga azonban több változatban fennmaradt, s így ez napjainkban is jól gyűjthető.
Pereszlényben legtovább a szegényebb családok és a cigányok gyermekei jártak az ablakok alá. Csoportosan mentek, oldalukon vászontarisznya, kezükben csörgős bot volt. A bottal nótaszóra csörögtek, s az alábbi közismert dallamú éneket adták elő:

Bãrcsåk håmår fölébrettem volnå,
Véled, påjtãs, elmëhettem volnå.
Mãr mëkcsëndül å fülembe’
Ånygyålnåk szólãså,
Most születëtt a kis Jézus
Ronygyos istallóba’.
Hållod, Miskå
Råkjãl ëggy n ågy tüzet,
Forråj nékëm
Ëggy kis édës tejet!
Mézet, våjåt, fehér cukrot
Bőven tëgyél bele, 
Elvisszük å kis Jézusnåk,
Måjd ëszik belőle.
Hållod, Åndrãs,
Fujd mëg å dudãdåt,
Úr Jézusnåk
Ugrós nótãkåt!
Åz ő ånnyãt,
Fogådott dåjkãjåt
Vígåsztåld mëg,
Vigy szűrrujbå’
Ëggy kis såjtot,
Nyåkådbå’ bãrãnkát!
(Horváth Mihályné adatközlése.)

Köztük és a lakók közt ilyen párbeszédre került sor éneklésük után:

- Hãnyån våttok? 
- Håtånn!
- No, håt åkkor ånnyifelé szålåggyåtok!

Ezután kalácsot, mákos gubát, asztalt szilvát kaptak a gyerekek, majd tovább folytatták útjukat.
Ipolynyéken a kántálók alábbi énekes szövegét jegyeztem le Siket Istvánné adatközlőnél:

Någy kårãcsony éjszåkãjãn,
Jézus születése nåpjãn,
Å kis Jézus årånyålmå,
Boldoksãgos Szűz åz ånnyå.
Jézuskãnåk nincs subãjå,
Sëm sãrkãnytyús csizmãcskãjå. 
Miből volnå subãcskãjå
Hå elveszëtt bãrãnykãjå.
Dicsér tessék å Jézus Krisztus!

(Ezt a Kiskarácsony dallamára énekelték.)
Az énekesek és a háziak közti pászbeszéd itt így hangzott:

Hãnyånn våttok?
- Tízenn!
- Åkkor ånnyifelé szålåggyåtok!
- Kicsiny å zudvår!

Az ipolynagyfalusi Mráz Györgyné az alábbi közismert dallamú énekre emlékezett:

Någykårãcsony éjszåkãjå,
Å kis Jézus nëve nåpjå,
Å kis Jézus årånyålmå,
Boldoksãgos Szűz åz ånnyå.
Jézuskãnåk nincs subãjå,
Sëm sãrkãnytyús csizmãcskãjå. 
Hogyån volnå subãcskãjå
Hå elveszëtt bãrãnykãjå.
Åndrãs påjtãs mënny előre,
Jãnos påjt ãs fordícsd össze,
Mivel Åndrãs någyon öreg,
Nyãjå utãn låssån siet.  

(Krasznica Melitta gyűjtése)
A gazdasszony és a kántáló gyerekek közt itt az alábbi párbeszéd alakult ki:

Hãnyånn våtytok?
- Négyenn!
- Ånnyifelé szålåggyåtok!
- Nëm lëhet, mër össze vågyunk kötve!

A kisebb gyerekek ebben a faluban a következő kántálóverset mondták:

Én kicsike vågyok,
Å fogåjim någyok.
Mëktöröm å diót,
Csåk sokåt åggyåtok!

Kelenyén a nagyobb kántálók a Mennyből az angyal kezdetű karácsonyi éneket dalolták a kisebbek pedig a következők:

Mikor én kis gyërmëcske vótåm,
Juhok utãn jãrtåm,
Ëty piros ålmãcskãt tålãltåm,
Åszt is åz Istenkénëk szãntåm.
Szãjjon ërre å hãzrå
Åz Isten  ãldãså,
Dicsértessék å Jézus Krisztus!

(Boldizsár Jánosné adatközlése.)
Bussán Nagy Sándornál jegyeztem le az ottaniak közismert dallamú énekének alábbi szövegét:

Å kis Jézus årånyålmå,
Szűz Mãrijå édesånyjå.
Jåj, szëginy, de f ãzik,
Könnyeitől ãzik,
Mërt nincs mëleg dunnãjjå,
Sëm ékes palotãjjå
Szükségbe’, hidëgbe’,
Mëlegíti őt å bårmok pãrãjå.

Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét?. Bratislava-Budapest : Madách K. – Szépirod. K., 1987., 47-54.