Medián: statisztikai érték, amely a gyakorisági eloszlást két olyan részre osztja, amely részekbe az értékek 50-50 százaléka t

Fogalmak

Medián: statisztikai érték, amely a gyakorisági eloszlást két olyan részre osztja, amely részekbe az értékek 50-50 százaléka tartozik. A medián középérték. További középértékek még az átlag és a módusz.

Pszichogén: a különböző, egyéni lelki folyamatokat meghatározó pszichés és genetikai hatások.

Szubkultúra: általában nagyobb, átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz, társadalmi közeghez, térhez, réteghez köthető kulturális világ. Másodlagos értelemben magukat e saját szimbólum-, norma- és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat, kulturális-társadalmi formációkat nevezi a szakirodalom szubkultúrának. Ilyen például az egyetemisták szubkultúrája, a rock szubkultúra, techno szubkultúra. Bár főleg a szubkultúra-kutatások kezdeti szakaszában a kifejezést sokszor alkalmazták deviánsnak tekintett csoportokra, önmagában ma már a szakirodalom nagy részében nincs a szónak devianciára utaló vagy megbélyegző, negatív felhangja, konnotációja.

PISA-vizsgálatok: az OECD (Organisation for Economic Co-opration and Development) által koordinált PISA (Programme for International Student Assesment) - vizsgálatra először 2000-ben került sor. Elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben résztvevő 32 országban a 15 éves tanulók mennyire felkészültek arra, hogy megállják a helyüket a mindennapi életben. A felmérés az olvasás-szövegértési, matematikai és természettudományi tudás, azon belül is elsősorban a képességek felmérésére irányult (Vári, 2003). Az OECD – PISA vizsgálatot hazánkban a Kiss Árpád Országos Közoktatási Intézmény Értékelési Központja koordinálta és végezte. A vizsgálat 3 évenként ciklikusan ismétlődik, s a felmérések során más-más területek kerülnek előtérbe. (Az első, 2000 tavaszán lezajlott vizsgálat fókuszában az olvasásmegértés állt, a 2003 évi felmérés a matematikát, a 2006-os ciklus pedig a természettudományt helyezi majd középpontba). A vizsgálat olyan megbízható mutatókat kívánt nyerni, melyek a nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan a résztvevő országok mindegyikére érvényesek.

OECD: Organisation for Economic Co-operation and Developement, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

Esélyegyenlőségi Kormányhivatal: a kormány 2004. január 1-jével létrehozta az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt, melynek feladata az egyes szaktárcák irányítása alá tartozó, az esélyteremtést segítő programok céljainak és működésének, illetve a források felhasználásának összehangolása, a szaktárcák közötti együttműködés, a közösen irányított és finanszírozott programok kidolgozásának ösztönzése. A Kormányhivatal célul tűzte ki a hátrányos helyzetű és a társadalomból kirekesztett csoportok esélyegyenlőségének elősegítését, a hátrányos helyzetben élők kirekesztettségének csökkentését, az okok feltárását követően átfogó stratégiai tervek kidolgozását, a már kialakult konfliktushelyzetek megoldásában való részvételt, valamint a társadalmi szolidaritás erősítését, a civil társadalommal való kapcsolattartás feladatainak ellátását.

Alternatív programok és iskolák: az alternatív iskolák olyan civil kezdeményezésre létrejövő intézmények, melyek differenciált igényeket elégítenek ki, s a nem alternatív iskolákhoz képest kínálnak speciális tananyagot, oktatási formát, eljárásokat, módszereket, eszközöket, s mindezek tanulók általi differenciált választhatóságát. Alternatív iskolák, például, a Waldorf, a Montessori, a Jéna Plan iskolák.

Gettó-effektus: a zártságból fakadó személyiségtorzító (értelmi, érzelmi) hatás. Az azonos okok miatt egy elzárt élettérben (nevelőotthonban, speciális intézményben) élőket érinti.

Stigmatizáció: megbélyegzés olyan formája, amely az egyént, egy bizonyos tulajdonsága miatt előítéletes módon kirekeszti (például, bőrszín, fogyatékosság, valamely vallási vagy etnikai kisebbséghez tartozás) a közösségből.

Izolációs hatás: abban az esetben, ha az egyén valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig a többségtől elzárva, ingerszegény környezetben él (például, nevelőotthonban, kórházban, börtönben), fokozottan átéli elkülönítettségét, másságát. Mindehhez társul a speciális helyzetből adódó ingerszegénység, mely egyaránt hathat az egyén kognitív és emocionális életére.

Diszlexia: egyes tudományos nézetek szerint a diszlexia kialakulását fejlődési rendellenesség miatti idegrendszeri károsodás okozza (öröklöttség elve), mások szerint kisgyermekkori betegségek (szerzett károsodás) következményének, megint mások iskolai eredetűnek tartják; az utóbbiak például, a rossz olvasástanítási módszert okolják.

Viselkedésszabályozási képességek: a különböző helyzetekhez kapcsolódó, elfogadott viselkedésformák értelmi-érzelmi és kivitelezési szabályozásának képessége.

IQ Intelligencia hányados/quociens: az IQ, vagyis intelligencia hányados a gondolkodás és feladatmegoldó képesség egy általános mérőszáma. Az IQ pontszáma azt mutatja meg, hogy valaki milyen képességekkel rendelkezik az életkorának megfelelő emberek többségéhez viszonyítva. Például a 100-as pontszám azt jelenti, hogy a személynek a korosztályához képest átlagos az intelligenciája. A normális, átlagos IQ a 95-105 tartományban van. A mért értéket sok tényező befolyásolhatja, például fáradtság, betegség, érzelmi befolyásoltság. Az IQ az intelligenciát méri, ezért alkalmatlan más tehetségek (zenei, szociális, pszichomotoros), vagy egyéb képességek mérésére. Fontos! Mint minden mérés, így az IQ mérése is attól a mérőeszköztől függ, amelyet alkalmaznak. Egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy a mérőeszköz kulturálisan meghatározott, tehát bizonyos társadalmi csoportok számára diszkrimatív lehet. Tanulók megismeréséhez az IQ fontos adat, de nem lehet az egyetlen, s csak az előzőekben tett megállapítás mellett értelmezendő.

Operacionalizálás: célok elérését szolgáló lépések meghatározása, a feladat végrehajtásának kisebb egységekre, elemekre való lebontása.

UNICEF: az UNICEF, az ENSZ Közgyűlésének megbízásából alapítása, 1946 óta a gyermekek jogainak védelmében tevékenykedik; közreműködik a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésében, valamint a képességeik kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében. Évente 1,5 milliárd dollárt költ gyermekvédelmi programjainak finanszírozására. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete, mely a világ 160 országában van jelen programjaival. Mindenhol, ahol háborúk, természeti katasztrófák, éhség vagy járványok fenyegetik a gyerekeket, ahol nincs egészséges ivóvíz és hiányoznak a tanulás legelemibb feltételei, ahol a gyerekek emberhez méltatlan körülmények között élnek. Az UNICEF programjaival egy jobb jövő lehetőségét teremti meg a világ több millió kisgyermeke számára.

(www.unicef.hu) (Letöltés: 2006. április 21.)

ILO: az ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosodott szervezete, amely küzd a társadalmi igazságosságért és az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért. 1919-ben jött létre, az egyetlen jelentősebb szervezet, amely túlélte a Versailles-i békeszerződést követően létrejött Népszövetséget, és amely 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete lett. (www.nilo.hu) (Utolsó letöltés: 2006. április 21.)

WHO: az ENSZ 192 tagországot tömörítő Egészségügyi Világszervezete, a WHO (Word Health Organisation) valóban hatalmas apparátussal és költségvetéssel dolgozik, közben életek millióit menti meg és sok tízmilliók életminőségének javításához járul hozzá. Tevékenysége a sokat kárhoztatott globalizáció egyik nyilvánvalóan pozitív jelensége. Négy fő feladata közül az első kettő elméletinek tűnik: a világ legjobb szakemberei egészségügyi útmutatásokat adnak, egészségügyi normákat (protokollokat, irányelveket) dolgoznak ki. Ténylegesen ezek bevezetésével statisztikailag igazolt módon csökkent a fejlődő országokban a morbiditás és mortalitás (a megbetegedések és a halálozás aránya), azaz javult a gyógyítás minősége. A másik két fő feladat – a nemzetek egészségügyi politikájának támogatása és részvétel a szakmai eljárások ésszerű felhasználásában – könnyebben megérthető, tán mérhető is. Például a WHO szakemberei hajtották végre az AFRICA 2000 programot, mellyel az egész kontinensen hatalmas ivóvízkészleteket mentettek meg, tisztító berendezéseket fejlesztettek ki, s így nagy járványok kitörését akadályozták meg. A WHO szervezte és koordinálta a feketehimlő teljes felszámolását, de tevékenységének köszönhetően küszöbön áll a gyermekbénulás és a fonalférgesség teljes eltűnése is. 1995-ben a WHO szakemberei fékezték meg az egész világot fenyegető kongói ebola-járványt.

(http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/WHO.htm) (Letöltés: 2006. április 21.)

UNI: az Európai Unió és az ACP (fejlődő) országok közötti partneri kapcsolat rendszere a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsítása érdekében (a Cotonou-i Egyezmény alapján).