Fogalmak
Esélyegyenlőségi
Kormányhivatal
Alternatív programok
és iskolák
Viselkedésszabályozási képességek
IQ Intelligencia hányados/quociens
Medián: statisztikai érték, amely a gyakorisági eloszlást két
olyan részre osztja, amely részekbe az értékek 50-50 százaléka tartozik. A
medián középérték. További középértékek még az átlag és a módusz.
Pszichogén: a különböző, egyéni lelki folyamatokat meghatározó
pszichés és genetikai hatások.
Szubkultúra: általában nagyobb, átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz, társadalmi közeghez, térhez, réteghez köthető kulturális világ. Másodlagos értelemben magukat e saját szimbólum-, norma- és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat, kulturális-társadalmi formációkat nevezi a szakirodalom szubkultúrának. Ilyen például az egyetemisták szubkultúrája, a rock szubkultúra, techno szubkultúra. Bár főleg a szubkultúra-kutatások kezdeti szakaszában a kifejezést sokszor alkalmazták deviánsnak tekintett csoportokra, önmagában ma már a szakirodalom nagy részében nincs a szónak devianciára utaló vagy megbélyegző, negatív felhangja, konnotációja.
PISA-vizsgálatok: az OECD (Organisation for Economic Co-opration
and Development) által koordinált PISA (Programme for International Student
Assesment) - vizsgálatra először
2000-ben került sor. Elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben
résztvevő 32 országban a 15 éves tanulók mennyire felkészültek arra, hogy
megállják a helyüket a mindennapi életben. A felmérés az olvasás-szövegértési,
matematikai és természettudományi tudás, azon belül is elsősorban a képességek
felmérésére irányult (Vári, 2003). Az OECD – PISA vizsgálatot hazánkban
a Kiss Árpád Országos Közoktatási
Intézmény Értékelési Központja koordinálta és végezte. A vizsgálat 3
évenként ciklikusan ismétlődik, s a felmérések során más-más területek kerülnek
előtérbe. (Az első, 2000 tavaszán lezajlott vizsgálat fókuszában az
olvasásmegértés állt, a 2003 évi felmérés a matematikát, a 2006-os ciklus pedig
a természettudományt helyezi majd középpontba). A vizsgálat olyan megbízható
mutatókat kívánt nyerni, melyek a nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan
a résztvevő országok mindegyikére érvényesek.
OECD: Organisation for Economic Co-operation and Developement, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Esélyegyenlőségi Kormányhivatal: a kormány 2004. január
1-jével létrehozta az Esélyegyenlőségi
Kormányhivatalt, melynek feladata az egyes szaktárcák irányítása alá
tartozó, az esélyteremtést segítő programok céljainak és működésének, illetve a
források felhasználásának összehangolása, a szaktárcák közötti együttműködés, a
közösen irányított és finanszírozott programok kidolgozásának ösztönzése. A
Kormányhivatal célul tűzte ki a hátrányos helyzetű és a társadalomból
kirekesztett csoportok esélyegyenlőségének elősegítését, a hátrányos helyzetben
élők kirekesztettségének csökkentését, az okok feltárását követően átfogó
stratégiai tervek kidolgozását, a már kialakult konfliktushelyzetek
megoldásában való részvételt, valamint a társadalmi szolidaritás erősítését, a
civil társadalommal való kapcsolattartás feladatainak ellátását.
Alternatív programok és iskolák: az alternatív iskolák olyan
civil kezdeményezésre létrejövő intézmények, melyek differenciált igényeket
elégítenek ki, s a nem alternatív iskolákhoz képest kínálnak speciális
tananyagot, oktatási formát, eljárásokat, módszereket, eszközöket, s mindezek
tanulók általi differenciált választhatóságát. Alternatív iskolák, például, a
Waldorf, a Montessori, a Jéna Plan iskolák.
Gettó-effektus: a zártságból fakadó személyiségtorzító
(értelmi, érzelmi) hatás. Az azonos okok miatt egy elzárt élettérben
(nevelőotthonban, speciális intézményben) élőket érinti.
Stigmatizáció: megbélyegzés
olyan formája, amely az egyént, egy bizonyos tulajdonsága miatt előítéletes
módon kirekeszti (például, bőrszín, fogyatékosság, valamely vallási vagy
etnikai kisebbséghez tartozás) a közösségből.
Izolációs hatás: abban az esetben, ha az egyén valamilyen
oknál fogva huzamosabb ideig a többségtől elzárva, ingerszegény környezetben él
(például, nevelőotthonban, kórházban, börtönben), fokozottan átéli
elkülönítettségét, másságát. Mindehhez társul a speciális helyzetből adódó
ingerszegénység, mely egyaránt hathat az egyén kognitív és emocionális életére.
Diszlexia:
egyes tudományos nézetek szerint a diszlexia kialakulását fejlődési
rendellenesség miatti idegrendszeri károsodás okozza (öröklöttség elve), mások
szerint kisgyermekkori betegségek (szerzett károsodás) következményének, megint
mások iskolai eredetűnek tartják; az utóbbiak például, a rossz olvasástanítási
módszert okolják.
Viselkedésszabályozási képességek: a
különböző helyzetekhez kapcsolódó, elfogadott viselkedésformák értelmi-érzelmi
és kivitelezési szabályozásának képessége.
IQ
Intelligencia hányados/quociens: az IQ, vagyis intelligencia
hányados a gondolkodás és feladatmegoldó képesség egy általános mérőszáma. Az IQ
pontszáma azt mutatja meg, hogy valaki milyen képességekkel rendelkezik az
életkorának megfelelő emberek többségéhez viszonyítva. Például a 100-as
pontszám azt jelenti, hogy a személynek a korosztályához képest átlagos az
intelligenciája. A normális, átlagos IQ a 95-105 tartományban van. A mért
értéket sok tényező befolyásolhatja, például fáradtság, betegség, érzelmi
befolyásoltság. Az IQ az intelligenciát méri, ezért alkalmatlan más tehetségek
(zenei, szociális, pszichomotoros), vagy egyéb képességek mérésére. Fontos!
Mint minden mérés, így az IQ mérése is attól a mérőeszköztől függ, amelyet
alkalmaznak. Egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy a mérőeszköz kulturálisan
meghatározott, tehát bizonyos társadalmi csoportok számára diszkrimatív lehet.
Tanulók megismeréséhez az IQ fontos adat, de nem lehet az egyetlen, s csak az
előzőekben tett megállapítás mellett értelmezendő.
Operacionalizálás: célok elérését szolgáló lépések
meghatározása, a feladat végrehajtásának kisebb egységekre, elemekre való
lebontása.
UNICEF: az UNICEF, az ENSZ Közgyűlésének megbízásából
alapítása, 1946 óta a gyermekek jogainak védelmében tevékenykedik; közreműködik
a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésében, valamint a képességeik
kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében. Évente 1,5 milliárd
dollárt költ gyermekvédelmi programjainak finanszírozására. Az UNICEF a világ
legnagyobb gyermekvédelmi szervezete, mely a világ 160 országában van jelen
programjaival. Mindenhol, ahol háborúk, természeti katasztrófák, éhség vagy
járványok fenyegetik a gyerekeket, ahol nincs egészséges ivóvíz és hiányoznak a
tanulás legelemibb feltételei, ahol a gyerekek emberhez méltatlan körülmények
között élnek. Az UNICEF programjaival egy jobb jövő lehetőségét teremti meg a
világ több millió kisgyermeke számára.
(www.unicef.hu) (Letöltés: 2006. április 21.)
ILO: az ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ
szakosodott szervezete, amely küzd a társadalmi igazságosságért és az általánosan
elismert emberi és munkaügyi jogokért. 1919-ben jött létre, az egyetlen
jelentősebb szervezet, amely túlélte a Versailles-i békeszerződést követően
létrejött Népszövetséget, és amely 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete
lett. (www.nilo.hu) (Utolsó letöltés: 2006.
április 21.)
WHO: az ENSZ 192 tagországot tömörítő Egészségügyi
Világszervezete, a WHO (Word Health Organisation) valóban hatalmas
apparátussal és költségvetéssel dolgozik, közben életek millióit menti meg és
sok tízmilliók életminőségének javításához járul hozzá. Tevékenysége a
sokat kárhoztatott globalizáció egyik nyilvánvalóan pozitív jelensége.
Négy fő feladata közül az első kettő elméletinek tűnik: a világ legjobb
szakemberei egészségügyi útmutatásokat adnak, egészségügyi normákat
(protokollokat, irányelveket) dolgoznak ki. Ténylegesen ezek bevezetésével
statisztikailag igazolt módon csökkent a fejlődő országokban a morbiditás és
mortalitás (a megbetegedések és a halálozás aránya), azaz javult a gyógyítás
minősége. A másik két fő feladat – a nemzetek egészségügyi politikájának
támogatása és részvétel a szakmai eljárások ésszerű felhasználásában –
könnyebben megérthető, tán mérhető is. Például a WHO szakemberei hajtották
végre az AFRICA 2000 programot, mellyel az egész kontinensen hatalmas
ivóvízkészleteket mentettek meg, tisztító berendezéseket fejlesztettek ki, s
így nagy járványok kitörését akadályozták meg. A WHO szervezte és koordinálta a
feketehimlő teljes felszámolását, de tevékenységének köszönhetően küszöbön áll
a gyermekbénulás és a fonalférgesség teljes eltűnése is. 1995-ben a WHO
szakemberei fékezték meg az egész világot fenyegető kongói ebola-járványt.
(http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/WHO.htm)
(Letöltés: 2006. április 21.)
UNI: az Európai Unió és az ACP (fejlődő) országok közötti partneri
kapcsolat rendszere a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsítása érdekében (a
Cotonou-i Egyezmény alapján).