A legfőbb állításra, a legfontosabb feladatra tekintve rendezze el gondolatait, alakítsa ki írása szerkezetét. Törekedjék arra, hogy követhető legyen a gondolatmenete. Legyen összefüggő, ugrások és lyukak ne szakítsák meg, elvarratlan szálak lehetőleg ne maradjanak benne.
A főszöveg töretlen egységét őrizze meg! A szerkesztés során kimaradnak nyersfogalmazványok, kisebb, önmagukban kerek gondolatok, amelyek a tárgyhoz tartoznak, amelyek a gondolatmenet valamiképp fontos vagy hasznos járulékai. Ezeket kiegészítő szövegrészekként (jegyzetként, exkurzusként, függelékként) csatolja a főszöveghez, ha engedik ezt az elágazást a publikálás formai megkötései.
1. olvasmány. Az olvasmányok szigorúan arra törekednek, hogy kortárs esszékből válasszanak. Ezért némiképp meglepetést kelthet, ha ez egyszer rendhagyó módon Aquinói Tamás művének részlete következik. A szerkesztés klasszikus mintáját nyújtja, tájékozódási pont. Olvassa el Summa theologiae előszavát és első három kérdésének bevezetését! (Tamás 1990 : 104. sk., 111., 117. sk. old.)
|
"Előszó Mivel az Apostol eme mondása szerint: "úgyis mint kicsinyeknek a Krisztusban tejet adtam néktek innotok, nem szilárd ételt" (1 Cor. 3,1), a katolikus igazság tanítójának nemcsak a haladókat kell tanáccsal ellátnia, de az ő dolga a kezdőket is kiművelnie, a jelen munkában ezért az a szándékunk, hogy a keresztény vallás tanításait oly módon adjuk elő, amint az a kezdők kiművelésének megfelel. Úgy találtuk ugyanis, hogy a teológushallgatókat a különböző szerzők írásaiban számos tényező hátráltathatja a tanítás elsajátításában: részint a haszontalan kérdések, artikulusok és argumentumok sokasága; részint az, hogy a kezdők számára szükséges tudnivalókat nem didaktikus rendben adják elő, hanem úgy, ahogy azt a könyvek kommentálása, vagy épp egy-egy disputa megkövetelte; részint pedig az, hogy ugyanezek gyakori ismételgetése csömört és zavart támasztott a hallgatók lelkében. Az ilyen és effajta nehézségeket elkerülni igyekezvén tehát, Isten segítségébe vetett bizalommal, megkíséreljük tehetségünkhöz mérten röviden és világosan előadni mindazt, ami a szent tanításhoz tartozik. Első kérdés a szent tanításról, hogy milyen, és mikre terjed ki. Hogy szándékunk megvalósításának meghatározott keretet adjunk, először is magát a szent tanítást kell megvizsgálnunk; tudniillik, hogy milyen és hogy mikre terjed ki. Ezzel kapcsolatban tíz kérdésünk van:
Először: eme tanítás szükségességéről. "Második kérdés Istenről, arról, hogy vajon van-e Isten. Mivel pedig eme szent tanítás elsődleges feladata, hogy Isten ismeretét nyújtsa, és nem csupán önmagában, hanem amennyiben a dolgok kezdete és célja, s kiváltképp az eszes teremtményeké, miként az a mondottakból nyilvánvaló; ezért eme tanítás kifejtésében először is Istenről értekezünk; másodszor az eszes teremtmények Isten felé történő mozgásáról, harmadszor Krisztusról, aki, mint ember, az Istenhez valómozgásunk útja. Az Istenről való elmélkedés pedig három részből fog állni. Először is ugyanis azokat a dolgokat vesszük fontolóra, amelyek az isteni esszenciához tartoznak: másodszor azokat, melyek az isteni személyek elkülönüléséhez; harmadszor azokat, amelyek a teremtményeknek Istentől való származásához tartoznak. Az isteni esszenciával kapcsolatban pedig először is meg kell vizsgálnunk, vajon van-e Isten; másodszor, hogy mi módon van, vagy inkább, hogy mi módon nincs; harmadszor meg kell vizsgálnunk azokat a dolgokat, melyek a tevékenységéhez tartoznak, tudniillik a tudásához, akaratához és hatalmához.
Az elsővel kapcsolatban három kérdésünk van. "Harmadik kérdés Isten egyszerűségéről. Miután megtudtuk valamiről, hogy van-e, azt kell megvizsgálnunk, mi módon van, hogy megtudhassuk, mi is ez a dolog. De mivel Istenről nem tudhatjuk, hogy mi ő, ezért nem azt vizsgálhatjuk, mi módon van, hanem inkább, hogy mi módon nincs. Először is tehát meg kell vizsgálnunk, hogy mi módon nincs; másodszor, hogy mi módon ismerjük meg; harmadszor, hogy mi módon nevezzük meg. Mármost úgy mutathatjuk meg Istenről, mi módon nincs, hogy tagadjuk róla azokat az attribútumokat, amelyek nem illetik meg, mint például az összetételt, a mozgást és hasonlókat. Először tehát az egyszerűségét vizsgáljuk meg, mely általtagadjuk az összetettségét. És mivel a testi dolgok körében az egyszerűek tökéletleneke, és az összetettek részei, ezért másodszor Isten tökéletességét kutatjuk; harmadszor a végtelenségét; negyedszer a változhatatlanságát; ötödször az egységét.
Az elsővel kapcsolatban nyolc kérdésünk van. |
Feladatok az 1. olvasmányhoz.
Milyen követelményeket állít a tanító jellegű művek számára az előszó? Miből szűrte le ezeket a követelményeket?
Az első három kérdés felépítésének ismeretében vizsgálja meg, hogyan, milyen eszközökkel teljesíti a munka saját követelményeit?
Készítsen ágrajzot, a műnek a három kérdés bevezetőjében leírt felépítéséről. Hogyan kapcsolódnak ehhez az egyes cikkelyek kérdései?
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy kérdések formájában fogalmazza meg mondandóját Tamás?
Olvassa az el az első kérdés kifejtésének részleteit (Tamás 1990
: 105-110. old.)! Olvassa el Arisztotelész Nikomakhoszi etikájának hatodik könyvét! Miben kapcsolódik Tamás gondolatmenete Arisztotelészéhez és miben tér el attól?
Olvassa el a harmadik kérdés kifejtését (Tamás 1990
: 118-130. old.)! A nyolc cikkely kérdéseinek mi a jelentősége ön szerint? Hogyan tenné értelmessé, hozzáférhetővé ezeket a kérdéseket napjaink olvasója számára?
2. olvasmány. Olvassa el Kis János A politika mint erkölcsi probléma kötetéből az előszó részletét (Kis 2004 )! Miután Kis előzetesen meghatározta az elválasztás tézisét, majd megmutatta, miért kell választ keresnünk a tézis kihívására, röviden áttekinti a kötet gondolatmenetét.
Feladatok a 2. olvasmányhoz.
Az Előszó ismeretében keressen saját tapasztalataiból példát a piszkos kezek dilemmájának ábrázolására!
Törekedjék kifejteni a hét fejezet és a három függelék közötti kapcsolatokat! A függelékek fogalmisága (és a fogalmiságban kifejeződő problematika) hogyan vonatkoztatható a hét fejezetben tárgyalt dilemmákra?
Olvassa el a teljes Előszót! Értelmezze a kötetet bemutató két bekezdést! Mérlegelje, az előrebocsátott gondolatmenet közelebb visz-e az előszóban kijelölt szűkebb és tágabb célokhoz?
3. olvasmány. Olvassa el Tengelyi László Kant-bevezetését (Tengelyi 1998 : 2-14. old.)!
Feladatok a 3. olvasmányhoz.
Hogyan teszi könnyen érthetővé a gondolatmenet szerkezetét a Bevezetés? Egy lehetséges válasz.)
Állítsa fel a bevezetés szerkezetét! Egy lehetséges megoldás.)
Mutassa meg, hogyan bővíti és tagolja ez a felépítés azt a fő állítást, amelyet ön a Bevezetésnek tulajdonított!
4. olvasmány. Olvassa el a Bevezetést Fehér M. István Heidegger és a szkepticizmus kötetéből (Fehér M 1998 : 11-13. old., a könnyebb feldolgozás érdekében első olvasáskor csak a kövér betűs szakaszokat, másodszorra már az egész szöveget)!
Feladatok a 4. olvasmányhoz.
Írja le, milyen mozgást végez az értelmezés? (Mi az a szó szorosabb értelmében vett értelmezői feladat, amely Fehér M. vállalkozása középpontjában áll? Honnan indul el az értelmezés? Hogyan bővíti az elemzés körét a kötet? Milyen összefüggésekben, milyen nézőszögekből, gondolati környezetekben, filozófiai problematikák vonatkozásában elemzik a Lét és idő kiválasztott szövegét az egyes fejezetek?)
A kétely, a kétségbeesés hányféle értelmét jelzi a Bevezetés? (Milyen filozófiák és irányzatok összefüggésében tárja föl ezek többféle jelentését?)
A szkepticizmus hányféle jelenését, értelmét jelzi a Bevezetés?
A hermeneutika és a szkepticizmus hányféle összekapcsolódását jelzi a Bevezetés?
5. olvasmány. Olvassa el Márton László Kiválasztottak és elvegyülők írásának első felét (Márton 1989 : 5-49. old.)!
Feladatok az 5. olvasmányhoz.
Röviden jelezze, vázolja azt az utat, amelyen Márton gondolatmenete halad! Egy lehetséges válasz.)
Az egymás után következő kérdések hogyan kapcsolódnak a korábbiakhoz, hogyan következnek belőlük?
Rajzolja meg a gondolatmenetet!
Lát-e benne szerzői szándékot, hogy nem ad áttekintést az egészről írása elején Márton? Ha igen, fogalmazza meg, mi az!
Értelmezze a Márton-írás címében szereplő "töprengés" szót? (Milyen viselkedést vár olvasójától a töprengés? Ön szerint miért nem "esszéként", vagy "tanulmányként", vagy "értekezésként" érti és kínálja magát az írás? Lát-e kapcsolatot az írás felépítése és önmeghatározása - "töprengés" - között?)
Keressen Márton-írásokat, amelyek "töprengésként" értelmezik saját magukat!