3.      Az alany fajtái

a)   határozott alany

Meghatározása nem egyértelmű. Hagyományosan határozott minden olyan alany, amely nem határozatlan vagy általános, amelyet meg tudunk nevezni. Ebben az értelemben az alany határozottsága független attól, hogy az determinált-e, specifikussá tett-e. Problémát jelent azonban, hogy így az alany határozottsága – határozatlansága mást fed, mint a tárgyé. ( tárgy) A MGr. elfogadva a fenti, hagyományos értelmezést is, egyértelműbbnek tartaná a határozottság, ill. határozatlanság szemantikai kategóriájának egységes alkalmazását: vö.: MGr.: 410–411. Elemzéseinkben a hagyományos értelemben minősítjük az alany fajtáit.

Roskad a kásás hó, -cseperészget a bádogeresz már. (József Attila)

A két tagmondat igei állítmánya mellett főnevek (a hó, a bádogeresz) tölti be az alany szerepét. Ezek határozott alanyok.

Kertész leszek, fát nevelek. (József Attila)

Az alany kihagyása esetén az első és második személyű igei személyrag is határozott alanyra utal (implicit alany). Összefügg ez azzal, hogy az első és a második személy pragmatikai reprezentációjú. ( első és második személyű személyes névmás)

b)   határozatlan alany

Valaki hiányzik a táncból.

Valami bűzlik Dániában. (Shakespeare)

A fenti mondatokban a beszélő nem tudja, vagy nem akarja megnevezni az alanyt. Ezek az alanyok határozatlanok. A határozatlan alany tipikus kifejezője a határozatlan névmás. A határozatlan alany csak harmadik személyű lehet.

Megint jőnek, kopogtatnak. (Petőfi Sándor)

A többes szám harmadik személyű igei állítmányok személyragja határozatlan alanyra utal. A harmadik személy csak grammatikailag reprezentálható, így – ha a szövegelőzményben nem neveztük meg a cselekvőt és az nem általános érvényű – az igei személyrag csak határozatlan alanyt jelölhet.   

c)    általános alany

Mindenki magából indul ki.      Mindenki a maga lovát dicséri.

Általános alanyról akkor beszélünk, ha az állítmányban kifejezett azonosítás vagy minősítés bárkire vagy bármire vonatkozhat, ill. az igei állítmánnyal jelölt eseményhez bármilyen cselekvéshordozó kapcsolható.

A fenti mondatokban főnévi általános névmás (mindenki) áll az alany szerepében, általános alanyt fejez ki.

Vigyázzunk az egészségünkre!

A többes szám első személyű igei állítmány olyan felszólítást fejez ki, amely bárkire vonatkozhat. Az alany tehát általános. A többes szám első személyű igei személyragon kívül általános alanyra utalhat még az egyes szám második személyű (Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!), a többes szám második személyű (Nem hallottátok Dózsa György hírét?) és a többes szám harmadik személyű igei személyrag is (Azt mondják, hogy hosszú tél lesz.).

Erdőtűz idején nem kíméli magát az ember. (Lengyel József)

Az alany szerepében álló ember főnév bármely cselekvéshordozóra vonatkozhat, ezért általános alanyt fejez ki. (Hasonlóan a világ, a nép általános jelentésű főnevek is.)

d) lappangó-tapadásos alany

Többre nem telik.

Lappangó alanyú mondat. Jellemzője, hogy a nyelvet beszélő közösség tagjai azonos főfogalom alá tartozó elemmel egészíthetik ki (anyagi javak, pénz). Szerkezete szerint nem tekintjük hiányos mondatnak. ( a mondat szerkezete)

Délre jár.

Tapadásos alanyú a mondat. A nyelvközösség tagjai azonos elemmel egészíthetik ki (az idő). Nem hiányos szerkezetű.

(Alkonyodik.)

(Alanytalan mondat. Az igei állítmány Ø valenciájú. Nem kíván semmilyen kiegészítést.) (  a mondat szerkezete)