szófajváltással) d)
fõnévi értékben más lexikai szófajú szó ( szófajváltással)
A võlegény nemet mondott.
Az igei alaptagot (mondott) aktuálisan fõnévi értékben szereplõ tagadószó (nemet) bõvíti tárgyként (határozatlan, eredménytárgy).
Szeretem a szépet.
Az igei alaptag (szeretem) mellett fõnévi értékû melléknév (a szépet) áll a tárgy szerepében (határozott, iránytárgy).
a)
jelölt tárgy
Divatos ruhát
vettem a bálra.
Az igei alaptag (vettem) mellett -t tárgyragos fõnévvel kifejezett tárgy (ruhát) áll. Az ilyen tárgyat jelölt tárgynak nevezzük (határozatlan, iránytárgy).
Édesanyám titeket is vár
vacsorára.
Az igei alaptagot (vár) többes szám második személyû személyes névmás tárgyragos alakja bõvíti tárgyként (titeket). Ez is jelölt, határozott, iránytárgy.
b)
jelöletlen tárgy
Csak esténként tudok
olvasni.
Az igei állítmányt (tudok) fõnévi igenévvel kifejezett tárgy bõvíti (olvasni). A fõnévi igenévi tárgy nem kap tárgyragot, mindig jelöletlen tárgy.
Tartsd meg a szavad!
Az igei alaptaghoz (tartsd meg) egyes szám második személyû birtokos személyjeles fõnévvel kifejezett tárgy (a szavad) kapcsolódik tárgyrag nélkül, ezért jelöletlen tárgy (határozott, iránytárgy).
Bizonyos morfológiai helyzetekben a
tárgy lehet jelölt és jelöletlen is: az egyes szám elsõ és
második személyû személyes és visszaható névmás: engem ~ engemet vár, magad ~
magadat szidod; az egyes szám elsõ és
második személyû birtokos személyjeles szóalakkal kifejezett tárgy: veszem a kalapom ~ kalapomat.
A kutyám kergeti a macskám.
A tárgy jelöletlensége bizonyos esetekben a magyar nyelvben is eredményezheti azt, hogy az alanyi és tárgyi mondatrészszerep megkülönböztetése csak a szórend alapján lehetséges.
Engem hívnak Fábián Pistának.
Az igei állítmányhoz (hívnak) az engem személyes névmás kapcsolódik tárgyként, jelöletlen, határozott iránytárgy.
a)
egyszerû tárgy
Milyen ajándékot
készítsek neked?
Az igei alaptaghoz (szeretnél) egy szóalakból álló tárgyragos fõnév (ajándékot) kapcsolódik tárgyként, azaz a tárgy egyszerû (határozatlan, eredménytárgy).
A verset mi író
diákot megdicsérték.
A mondatban két, tárgyragos fõnévvel kifejezett tárgy van: az egyik (diákot) az igei állítmányhoz (megdicsérték) kapcsolódik egyszerû, határozott iránytárgyként. A szerkezettag szintjén lévõ másik tárgy pedig (a verset) a folyamatos melléknévi igenévvel (író) kifejezett jelzõ vonzata (egyszerû határozott, eredménytárgy).
(szintagmalánc)
b)
összetett tárgy
Mindenki szeretne boldog
lenni/maradni.
Az igei alaptag (szeretne) vonzata összetett tárgy: a ragtalan melléknév (boldog) és a fõnévi segédigenév (lenni) morfológiai típusú szószerkezete.
( morfológiai típusú szószerkezet)
Riporter szeretnék lenni.
Az igei alaptaghoz (szeretnék) ragtalan fõnév (riporter) és fõnévi segédigenévbõl (lenni) álló összetett tárgy kapcsolódik. (Figyelem: a morfológiai típusú szószerkezet két tagja nem szükségszerûen áll egymás mellett a mondatban!)
Nem akarok húszéves elmúlni.
Az összetett tárgy segédigeneve életkor-kifejezésekben az (el)múlni szóalak is lehet. Az összetett tárgy ugyanazon igei állítmányok vonzata, mint a fõnévi igenévvel kifejezett tárgy. (Csak tranzitív igéké!)