I.            Mintaelemzések

holnap utaznak                                     időhatározós alárendelő szintagma

 

se jó, se rossz                                        összefoglaló kapcsolatos mellérendelő szintagma

 

el fogok menni                                      morfológiai természetű szókapcsolat

[Egy alapszófajhoz tartozó fogalomszó és egy toldalékmorféma funkciójú viszonyszó (szóalak-teremtő segédige) kapcsolata. A mondat szintjére kerülve együtt töltik be az igei állítmány szerepét.] A jövő idő jelének (-nd) kihalásával a jövő időt analitikus igealakkal tudjuk kifejezni.

 

                                                                  el akarok menni   tárgyas alárendelő szintagma

                                                                  [A szószerkezet alaptagja tranzitív ige (akar), megkívánja a főnévi igenévvel kifejezett tárgy jelenlétét.]

 

     el kell menni                                          alany-állítmány kapcsolata (a kell intranzitív ige)

[Az alany-állítmány kapcsolatának megítélése nem egyértelmű: a MMNy.-ben hozzárendelő szószerkezet, a MGr. szerint alárendelő szószerkezetet alkot (vö.: Keszler MGr. 2000: 351). Elekfi László (MNy. 2002: 14) és Laczkó Krisztina (Nyr. 2001: 407–17) szerint különbséget kell tenni a kislány alszik = alárendelő viszony és a kislány kedves = hozzárendelő (logikai meghatározottságú) kapcsolat között. (Vö.: még Huszár Ágnes 1979).] 

 

     könyvet vagy füzetet                              megengedő választó mellérendelő szintagma

 

     könyvet írva                                          tárgyas alárendelő szintagma

 

     szép volna                                             morfológiai természetű szókapcsolat

(Egy Ø ragos névszó + egy mondatrészteremtő segédszó kapcsolata, mondatba kerülve névszói-igei állítmány lesz: a volna toldalékmorféma-értékű, a feltéte­les mód jelölésével „igésíti” a névszót.)

 

     szerettem volna                                     morfológiai természetű szókapcsolat

[Múlt idejű igelak (alapszófaj) + szóalakteremtő segédige kapcsolata, igei állítmány lesz a mondat­ban. Szükségszerű az analitikus szerkesztés­mód, hiszen testes idő­jel és módjel nem állhat együtt egyszerű igealakon.]

 

     kinn volna                                             helyhatározós alárendelő szintagma

[Két alapszófajú fogalomszó: határozószó + léte­zést jelentő ige szintaktikai kapcsolata. A határo­zó­szó (ugyanígy a határozói igenév) önmagában tölt be határozói szerepet.]

 

     kedves, tehát szeretetreméltó                 következtető mellérendelő szintagma (ok-okozati viszony)

 

     tanár lenni                                            morfológiai természetű szókapcsolat

                                                                  [Egy Ø ragos névszó + a lenni segédigenév kapcsolata. A mondatba kerülve összetett alany (Nehéz tanár lenni.) vagy összetett tárgy (Szeretnék tanár lenni.) lesz.] ( Alany, Tárgy)

 

     tanárnak lenni                                       állapothatározós alárendelő szintagma

(A „lenni” főnévi igenévi alaptag megkívánja a

-nak raggal kifejezett állapothatározó jelenlétét.)

 

     egyedül lenni                                         állapothatározós alárendelő szintagma

[Két alapszófajba tartozó lexéma (határozószó + főnévi igenév) grammatikai kapcsolata.]

 

     boldogan élő                                         állapothatározós alárendelő szintagma

 

     édesanyámmal és édesapámmal           egyszerű kapcsolatos mellérendelő szintagma

    utaztam                                                 (A mellérendelő szintagma tagjai azonos mondat-részek: itt társhatározók.)

 

     nem lehetett volna szorgalmasabb        morfológiai természetű szókapcsolat (a tagadószó nem grammatikai szókapcsolatot hoz létre)

                                                                  [fokozott melléknév (de: Ø esetragos) + a lehetett mondatrészteremtő segédige + a volna szóalak-teremtő segédige]

 

 

     nem lehetett volna Budapesten             helyhatározós alárendelő szintagma      

                                                                  [ragos tulajdonnév (a rag kijelöli a helyhatározói esetet) + a létige múlt idejű formája a volna szóalakteremtő segédigével]

 

SZINTAGMACSOPORTOK (szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor)

 

megnézve a híres rendező készítette filmet

                 megnézve                                 

                     ↑

                 filmet                                        

                     ↑                                           

                 készítette

                    ↑

                 rendező

                    ↑

                 híres

                

Szintagmalánc: végig alárendelő jellegű, valamely alaptag bővítménye alaptagja lesz a következő bővítménynek, ezért hierarchikusan épül fel.

 

          A szintagmaláncból a „rendező készítette” alanyos szószerkezet. Jellemzője: a Ø viszonyragos főnévi vagy főnévi értékű alany nem azonos a mondat alanyával, és nem azonos szinten van vele. Alaptagja csak igei-igenév (a befejezett melléknévi igenév személyragozott alakja) vagy határozói igenév lehet. Szerkezetszintű alany.

 

bátran vállalni a nehézségeket

 

                           vállalni                               

                

bátran                a nehézségeket                  

Szintagmabokor: valamely közös alaptaghoz két vagy több bővítmény kapcsolódik, ezek azonos szinten vannak, de különböző mondatrészi szerepűek. 

 

kedves és szép, tehát szeretetreméltó

(kedves—szép) →  szeretetreméltó     Szintagmasor: végig mellérendelő jellegű szin-tagmacsoport