A TÁRGY

 

A mondarészek jelölései: 

ALANY (kék)

ÁLLÍTMÁNY (piros)

JELZŐ (égszínkék)

TÁRGY (rózsaszín)

HATÁROZÓ (barna) 

 

 

            A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. . Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai:

 

1.      szófaja

2.      alakja

3.      szerkezeti felépítése

4.      fajtái

5.      bővítményei

 

I. Mintaelemzések

  1. A tárgy szófaja

a)     főnév

A színész szerepet tanul.

 

A tanul igei állítmány a határozott névelős főnévvel kifejezett alany (a színész) olyan cselekvését fejezi ki, amely főnévvel megnevezett tárgyra (szerepet) irányul (határozatlan, iránytárgy).

 

 

Adyt olvasok. Adyt olvasom.

 

A tulajdonnévvel kifejezett határozott, iránytárgy az első mondatban részelő értékű (Ady néhány versét…), a másodikban pedig Ady teljes életművére vonatkozik. Az igei állítmány ennek megfelelően lesz általános, ill. határozott ragozású. 

 

b)     főnévi névmás

A fiúk egymást kergetik az udvaron.

 

Az igei állítmányban (kergetik) megnevezett cselekvés a kölcsönös névmással (egymást) kifejezett tárgyra irányul (határozott, iránytárgy).

 

 

Minket nem értesítettél.

 

Az igei alaptagot (értesítettél) a személyes névmás többes szám első személyű alakja (minket) bővíti a tárgy funkciójában (határozott, iránytárgy).

 

            Olyat szeretnék én is.

            A szeretnék igei állítmány határozatlan tárgyi bővítménye főnévi értékben álló névmás (lexikai szófaja melléknévi mutató névmás).

 

c) főnévi igenév ( Szófajtan: főnévi igenév)

Nem akarok vitatkozni.

Az akarok tranzitív igei állítmány mellett főnévi igenév szerepel tárgyként (hasonlóan a tud, szeret, kér, bír, mer, kezd stb. igék vonzataként is).

d)   főnévi értékben más lexikai szófajú szó ( szófajváltással) 

A vőlegény nemet mondott.

 

Az igei alaptagot (mondott) aktuálisan főnévi értékben szereplő tagadószó (nemet) bővíti tárgyként (határozatlan, eredménytárgy).

 

 

Szeretem a szépet.      

 

Az igei alaptag (szeretem) mellett főnévi értékű melléknév (a szépet) áll a tárgy szerepében (határozott, iránytárgy).

 

 

  1. A tárgy alakja

a)   jelölt tárgy

Divatos ruhát vettem a bálra.

 

Az igei alaptag (vettem) mellett -t tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy (ruhát) áll. Az ilyen tárgyat jelölt tárgynak nevezzük (határozatlan, iránytárgy).

 

 

Édesanyám titeket is vár vacsorára.

 

Az igei alaptagot (vár) többes szám második személyű személyes névmás tárgyragos alakja bővíti tárgyként (titeket). Ez is jelölt, határozott, iránytárgy.

 

b)   jelöletlen tárgy

Csak esténként tudok olvasni.

 

Az igei állítmányt (tudok) főnévi igenévvel kifejezett tárgy bővíti (olvasni). A főnévi igenévi tárgy nem kap tárgyragot, mindig jelöletlen tárgy.

 

 

Tartsd meg a szavad!

 

Az igei alaptaghoz (tartsd meg) egyes szám második személyű birtokos személyjeles főnévvel kifejezett tárgy (a szavad) kapcsolódik tárgyrag nélkül, ezért jelöletlen tárgy (határozott, iránytárgy).

            Bizonyos morfológiai helyzetekben a tárgy lehet jelölt és jelöletlen is: az egyes szám első és második személyű személyes és visszaható névmás: engem ~ engemet vár, magad ~ magadat szidod; az egyes szám első és második személyű birtokos személyjeles szóalakkal kifejezett tárgy: veszem a kalapom ~ kalapomat.

 

 

A kutyám kergeti a macskám.

 

A tárgy jelöletlensége bizonyos esetekben a magyar nyelvben is eredményezheti azt, hogy az alanyi és tárgyi mondatrészszerep megkülönböztetése csak a szórend alapján lehetséges.

 

 

Engem hívnak Fábián Pistának.

 

Az igei állítmányhoz (hívnak) az engem személyes névmás kapcsolódik tárgyként, jelöletlen, határozott iránytárgy.

 

  1. A tárgy szerkezeti felépítése

a)   egyszerű tárgy

Milyen ajándékot készítsek neked?

 

Az igei alaptaghoz (szeretnél) egy szóalakból álló tárgyragos főnév (ajándékot) kapcsolódik tárgyként, azaz a tárgy egyszerű (határozatlan, eredménytárgy). 

 

 

      A verset mi író diákot megdicsérték.

 

A mondatban két, tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy van: az egyik (diákot) az igei állítmányhoz (megdicsérték) kapcsolódik egyszerű, határozott iránytárgyként. A szerkezettag szintjén lévő másik tárgy pedig (a verset) a folyamatos melléknévi igenévvel (író) kifejezett jelző vonzata (egyszerű határozott, eredménytárgy).

(Szintagmalánc)

 

b)   összetett tárgy

Mindenki szeretne boldog lenni/maradni.

 

Az igei alaptag (szeretne) vonzata összetett tárgy: a ragtalan melléknév (boldog) és a főnévi segédigenév (lenni) morfológiai típusú szószerkezete.   

                                                                    ( Morfológiai típusú szószerkezet)

 

 

Riporter szeretnék lenni.

 

Az igei alaptaghoz (szeretnék) ragtalan főnév (riporter) és főnévi segédigenévből (lenni) álló összetett tárgy kapcsolódik. (Figyelem: a morfológiai típusú szószerkezet két tagja nem szükségszerűen áll egymás mellett a mondatban!)

 

 

Nem akarok húszéves elmúlni.  

 

Az összetett tárgy segédigeneve életkor-kifejezésekben az (el)múlni szóalak is lehet. Az összetett tárgy ugyanazon igei állítmányok vonzata, mint a főnévi igenévvel kifejezett tárgy. (Csak tranzitív igéké!)

c)    halmozott tárgy

Kiflit és zsemlét vettem a boltban.

 

Az igei alaptagot két, egymással mellérendelő viszonyban álló tárgyragos főnévvel kifejezett, azaz halmozott tárgy bővíti (határozatlan, iránytárgyak).

 

            Szeretnék tanár lenni és maradni.

 

Az igei alaptaghoz (szeretnék) olyan összetett tárgy kapcsolódik amelyben a ragtalan főnév (tanár) mellett a főnévi segédigenév (lenni és maradni) halmozódik.

 

d)   többszörös (szerkezetes) tárgy

Valamikor én is próbáltam verset írni.

 

Az igei alaptagnak (próbáltam) főnévi igenévvel kifejezett tárgya van. Ehhez a tárgyhoz (írni) tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy kapcsolódik. A mondatban tehát két tárgyas szintagma van: próbáltam írni és a verset írni, amelyek többszörös tárgyat alkotnak (határozatlan, eredménytárgyak). A többszörös tárgy a mondat több szintjét átfogja, szintagmaláncot alkot.    ( Szintagmalánc)

 

 

  1. A tárgy fajtái

A logikai határozottság szerint      

A)   határozott tárgy

Határozott a tárgy, ha jelentéstartalma a kommunikáció résztvevői számára egyértelműen világos denotátumra vonatkozik; a tárgy egyénített, egyedített, specifikussá tett (↔ az alany határozottsága).          ( Határozott alany)

 

a)   az első és a második személyű tárgy

 

Engem is meghívtak az esküvőre.

 

Az igei alaptaghoz (meghívtak) egyes szám első személyű személyes névmás (engem) kapcsolódik jelöletlen, határozott iránytárgyként. Az első és második személyű személyes névmással kifejezett tárgy mindig határozott, hiszen az első és a második személy pragmatikai meghatározottságú, mindig egyértelmű a beszédhelyzetben, grammatikailag nem helyettesíthető.      ( Személyes névmások) Emiatt nem is szükséges a határozottságbeli egyeztetés (↔ a határozott tárgy egyéb eseteivel); az igei alaptag alanyi ragozású(!).

 

 

Téged keresnek szemeim. (Petőfi Sándor)

 

Az igei alaptaghoz (keresnek) az egyes szám második személyű személyes névmás kapcsolódik jelöletlen iránytárgyként (téged). Határozott tárgy.     

b)   a harmadik személyű határozott tárgy (meghatározott szófaji, morfológiai, ill. szintaktikai jellemzői vannak: vö.: Balogh MGr. 2000: 139)

 

 

Régóta ismerem Pétert.

 

Az igei állítmányhoz (ismerem) tulajdonnév tárgyragos alakja (Pétert) kapcsolódik tárgyként (határozott, iránytárgy). A tulajdonnév mindig határozott (identifikál), így a tulajdonnévvel kifejezett tárgy is határozott tárgy lesz, ennek következménye, hogy az igei alaptag határozott ragozású (határozottságbeli egyeztetés). 

 

 

Tanuld meg a verset!

 

Az igei állítmányhoz (tanuld meg) határozott névelős főnévvel (a verset) kifejezett határozott 3. személyű iránytárgy kapcsolódik. (A határozott névelő funkciója az egyedítés.) Az igei alaptag határozott ragozású.

 

 

Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet. (Ady Endre)

 

Az igei állítmányt (fogom meg) birtokos személyjeles főnév (a kezedet) bővíti határozott 3. személyű iránytárgyként; a birtokos személyjel reprezentálja a birtokost. Az igei alaptag határozott ragozású.

 

 

Szeretem b édesanyám levelét olvasni.

 

Az igei alaptaghoz (szeretem) közvetlenül főnévi igenév kapcsolódik tárgyként. Az igenévnek birtokos személyjeles főnévvel kifejezett 3. személyű határozott iránytárgya van. A szerkezettag szintjén lévő határozott tárgy irányítja az mondatszinten lévő igei állítmány ragozását, tehát az állítmányi szerepben álló igei határozott ragozású.

 

 

Bármelyik példát megoldjuk.

 

Az igei alaptaghoz (megoldjuk) tárgyragos főnév (példát) kapcsolódik iránytárgyként, amelynek általános névmással kifejezett kijelölő jelzője van. A tárgy ezért határozott 3. személyű, az ige pedig határozott ragozású.

 

 

            A határozott tárgy egyéb kifejezőiről l. Balogh MGr. 2000: 416–417.

 

B)   határozatlan tárgy (nem egyénített, nem egyedített, nem specifikussá tett tárgy)(Figyelem! A határozatlanság fogalma mást jelent a tárgy esetében, mint az alanynál.)

 

A nagymama minden este főz vacsorát.

 

Az igei alaptaghoz (főz) névelőtlen tárgyragos főnév (vacsorát) kapcsolódik határozatlan 3. személyű eredménytárgyként, az igei alaptag általános ragozású.

A kiállításon mindent megnézek.

 

A mondat igei állítmányát (megnézek) főnévi értékű számnévi általános névmással kifejezett tárgy (mindent) bővíti, amely határozatlan 3. személyű  iránytárgy. Az igei alaptag általános ragozású.

 

 

A kiállításon minden képet megnézek.

 

Az igei állítmányhoz (megnézek) olyan tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy (képet) kapcsolódik, amelynek számnévi általános névmással kifejezett jelzője van (minden), így határozatlan a 3. személyű tárgy, az igei alaptag pedig általános ragozású.

 

 

Mit keresel?

 

A főnévi kérdő névmással kifejezett tárgy határozatlan, harmadik személyű iránytárgy.

 

 

mi Milyen könyvet keresel?

 

Határozatlan lesz a tárgy akkor is, ha a jelzője kérdő névmás. [A kérdő névmáson kívül a vonatkozó, a határozatlan és az általános (a mind és a valamennyi kivételével) ugyanígy viselkedik: vö.: Balogh MGr. 2000: 417.]

 

 

Este filmet akarok nézni.

 

Az igei alaptaghoz (akarok) a főnévi igenév (nézni) kapcsolódik tárgyként. A főnévi igenévi alaptagnak (nézni) tárgyragos főnévvel kifejezett határozatlan 3. személyű tárgya van (határozatlan iránytárgy). A mondatban tehát többszörös tárgy van. A főnévi igenévvel kifejezett tárgy határozottsága, ill. határozatlansága attól függ, hogy van-e további tárgyi bővítménye, és az határozatlan-e vagy határozott: MGr.: 416–417. (Szeretek olvasni. Szeretek könyvet olvasni. Szeretem Márai könyvét olvasni.)  

 

            A határozatlan tárgy egyéb lehetőségeiről l. még Balogh MGr. 2000: 417.

 

Jelentéstani szempontból

a)   iránytárgy

Az újságot mi  olvasó diák a barátom.

 

Az alany (diák) minőségjelzőjét kifejező folyamatos melléknévi igenevet (olvasó) ragos főnévvel kifejezett tárgy (újságot) bővíti, amely azt a dolgot nevezi meg, amely a melléknévi igenévi alaptagban megnevezett cselekvés előtt is létezett, és amelyre a cselekvés irányul. A tárgy (újságot) tehát iránytárgy. (Határozott, egyszerű tárgy.)

 

A Tiszát töltésekkel vették körül.

 

Az igei alaptaghoz (vették körül) tárgyragos főnévvel (Tiszát) kifejezett határozott 3. személyű tárgy kapcsolódik, amely azt a dolgot nevezi meg, amelyre az alaptagban megnevezett cselekvés irányul. A tárgy (Tiszát) iránytárgy, határozott tárgy.

 

 

b)   eredménytárgy

A gyerekek a szakkörön repülőgépet építettek.

 

Az igei alaptag (építettek) tárgyragos főnévvel kifejezett határozatlan 3. személyű tárgya (repülőgépet) azt a dolgot nevezi meg, amely az igei alaptagban megnevezett cselekvés eredményeképpen jön létre (repülőgép). A tárgy tehát eredménytárgy, határozatlan tárgy.

 

 

Holnapra fogalmazást kell írni.

 

A főnévi igenévvel jelölt alanyhoz (írni) tárgyragos főnévvel kifejezett határozatlan tárgy kapcsolódik, amely az igenévi alaptagban megnevezett cselekvés eredményeként jön létre (fogalmazás). A tárgy tehát eredménytárgy, határozatlan tárgy.

 

 

c)    a határozói értékű tárgy

Szüleim me húsz évet éltek a fővárosban.

 

A más esetekben tárgyatlan igei alaptaghoz (éltek) tárgyragos főnév (évet) kapcsolódik tárgyként. Alakilag tárgy, funkciója, jelentése alapján azonban időhatározónak felel meg: Húsz évig éltek. Az ilyen tárgy: időhatározói értékű tárgy.

 

 

Hármat rikkant a rigó.

 

Az igei alaptag tárgya főnévi értékben használt tárgyragos számnév (hármat), tényleges jelentése: háromszor = számhatározói értékű tárgy.

 

 

Járom az utam.

 

A más esetekben tárgyatlan igei alaptaghoz kapcsolódó birtokos személyjeles főnévvel kifejezett jelöletlen tárgy helyhatározói körülményre utal. A tárgy tehát helyhatározói értékű.

 

 

Egy kicsit megfáztam a vonaton.

 

A tárgyatlan igei alaptagot (megfáztam) főnévi értékben használt tárgyragos melléknév bővíti tárgyként, jelentése: kissé. A tárgy fokhatározói értékű tárgy.

 

  1. A tárgy bővítményei

a)      A tárgy szófaja főnév → a bővítménye jelző.

Tegnap vettem egy mi új cipőt.

 

Az igei alaptagot (vettem) ragos főnévvel kifejezett határozatlan iránytárgy (cipőt) bővíti, amelyhez egy melléknév (új) kapcsolódik minőségjelzőként.

 

 

      Elolvastam a b barátnőm levelét.

 

Az igei állítmánynak (elolvastam) birtokos személyjeles főnévvel kifejezett határozott 3. személyű iránytárgya (levelét) van, amelyhez birtokos jelző kapcsolódik.

 

 

      Várom Pétert, é a barátomat.

 

Az igei állítmányhoz (várom) tárgyragos személynévvel kifejezett határozott 3. személyű iránytárgy (Pétert) kapcsolódik, amelynek értelmező jelzője van: a barátomat. 

 

 

Elküldesz engem, é a barátodat?

 

Az igei állítmánynak (elküldesz) egyes szám első személyű személyes névmással kifejezett határozott iránytárgya (engem) van, amelyhez értelmező (a barátodat) kapcsolódik.

 

b)      A tárgy szófaja főnévi igenév → bővítménye tárgy, határozó.

 

Szeretném elmesélni a film tartalmát.

 

Az igei alaptaghoz (szeretném) főnévi igenévi tárgy (elmesélni) kapcsolódik, amelynek birtokos személyjeles főnévvel kifejezett határozott 3. személyű tárgya (tartalmát) van (l.: többszörös tárgy).

 

 

Sok gyerek szeret m hangosan tanulni.

 

Az igei alaptaghoz (szeret) kapcsolódó főnévi igenévvel kifejezett határozatlan tárgynak (tanulni) ragos melléknévvel kifejezett módhatározója (hangosan) van.

 

 

Tudok áll vígan nevetni. (Kölcsey Ferenc)

 

Az igei alaptaghoz (tudok) főnévi igenévi határozatlan tárgy (nevetni) kapcsolódik, amelynek ragos melléknévvel kifejezett állapothatározója (vígan) van.