AZ ALANY

A mondarészek jelölései:

ALANY (kék)

ÁLLÍTMÁNY (piros)

JELZŐ (égszínkék)

TÁRGY (rózsaszín)

HATÁROZÓ (barna)

Az alany (meghatározásáról  l.: Kugler MGr. 2000: 405) elemzését az alábbi szempontok alapján végezzük:

1. szófaja

2. szerkezete

3. fajtái

4. bővítményei

I. Mintaelemzések

1. Az alany szófaja

a) főnév, főnévi névmások (Az alany szerepét a főnév minden jelentéscsoportja és – a kölcsönös névmás kivételével – valamennyi főnévi névmás betöltheti.)

Pl.: A Duna csak folyt. (József Attila)

Az igei állítmány alanya tulajdonnév (egyszerű, határozott alany).

Ki látott engem? (Ady Endre)

Az igei állítmány alanya főnévi kérdő névmás (egyszerű, határozott alany).

Magam megyek el.

A magam egyszerű, határozott alany szófaja nyomatékosított személyes névmás (csak alakilag visszaható!) ( Visszaható névmás)

A rakodópart alsó kövén ültem. (József Attila)

A mondatban az igei állítmány személyragja reprezentálja az egyes szám 1. személyű, határozott alanyt (implicit alany). (Az egyes szám első és második személy pragmatikai meghatározottságú, az alany kihagyása nem eredményez hiányos mondatot. Vö.: Kugler MGr. 2000: 411). ( Személyes névmások)

Négyen voltunk az előadáson.

A mondat többes első személyű, határozott alanyára az igei személyrag utal. Az alany mindig alanyesetben áll (Ø esetragos), a négyen – morfológiai kötöttsége miatt – a mondat számállapot-határozója.

Hová mész, István?

A mondatban szintén az igei személyrag reprezentálja az egyes szám második személyű, határozott alanyt. Az István megszólítás, a mondat szervetlen eleme.

b) főnévi igenév (Szófajtan: a főnévi igenév)

Csak így lehet célt érni magyarral el. (József Attila)

A kell, lehet, illik, sikerül, van, nincs igék, valamint névszói-igei (névszói) állítmányok mellett (pl.: szép, nehéz, tilos, helyes volt, szükséges lenne stb.) az alany szerepében főnévi igenév áll. A mondatban személyrag nélküli alakban fordul elő, általános érvényű cselekvéshordozóra utal.

Lelkeimmel pörölnöm kéne. (József Attila)

A feltételes módú igei állítmány (kéne) mellett a főnévi igenév személyragos (egyes szám első személyű) alakja (pörölnöm) szerepel a mondat grammatikai alanyaként. (A mondat logikai alanya, cselekvéshordozója a nekem lenne. Grammatikailag a mondat részeshatározója. (). A logikai és a grammatikai alany nem mindig esik egybe, a nyelvtani alany meghatározásakor így nem a jelentésből, hanem a szintaktikai szerkezetből, az alany alakjából és szófajából indulunk ki.)

Szabad-e szívből szeretnem?

A főnévi igenév lehet a melléknévi lexikai szófajú szabad alanyi vonzata is. Állítmányi szerepben (az állítmány igei természetének megfelelően) a szabad felvehet igei toldalékokat is (szabadjon, szabadna); eltolódik az ige irányába. (Vö.: G. Varga Györgyi 1974: 70–71.)

c) főnévi értékben más szófajú szó (vö.: az alany grammatikai szófaja: főnév) ( Grammatikai szófaj)

Az 1 ilyenformán mindig 1 marad. (József Attila)

A számnév eredeti, lexikai szófajában jelzői funkciójú. Ahhoz, hogy betölthesse az alany szerepét, főnevesülnie kell. A mondatban az 1 jelzett szó nélkül és határozott névelővel szerepel, ez egyértelművé teszi a főnévi értékű használatot. A mondat egyszerű, határozott alanya tehát a határozott névelős főnévi értékű tőszámnév (az 1). ( Szófajváltás)

Hát nem segít a jaj s az allelúja. (József Attila)

Az indulatszó mint mondatszó a szerkesztett mondatnak szintaktikailag szervetlen eleme szokott lenni. Ebben a mondatban viszont az indulatszók aktuális szófajváltással főnévi értékűek, (a jaj, az allelúja), a határozott névelő jelöli a szófajváltást.

Annyi kell nekem is.

A mondat alanya a kell igei állítmány mellett az annyi: aktuális szófaja, alkalmi szófajváltással főnév illetve főnévi névmás. Lexikai szófaja számnévi mutató névmás.

( Aktuális, lexikai szófaj)

2. Az alany szerkezete

a) egyszerű alany

Kékek az alkonyi dombok,-elülnek a szürke galambok. (Babits Mihály)

A két tagmondat alanya egy-egy főnév, szerkezetileg mindkettő egyszerű, határozott alany.

b) halmozott alany

A dudva, a muhar, a gaz lehúz, altat, befed. (Ady Endre)

Az igei állítmányokhoz több főnévvel kifejezett alany (a dudva, a muhar, a gaz) kapcsolódik. A mondatnak tehát halmozott alanya van (mindhárom határozott alany)

Kakuk Marcinak apja is, anyja is ivott. (Tersánszky Józsi Jenő)

Az igei állítmány mellett összefoglaló kapcsolatos mellérendelő szószerkezetet alkotó halmozott alany áll (határozott alanyok).

S elég lett volna ujonnan nekem csak legeltetni, itatni szemem. (Illyés Gyula)

A névszói-igei állítmány mellett főnévi igenévvel kifejezett halmozott alanyok állnak.

c) összetett alany

Jó lenne sokáig diák lenni/maradni.

A névszói-igei állítmány (jó lenne) mellett összetett alany szerepel, amely Ø ragos főnévből (diák) és lenni/maradni segédigenévből áll. [Összetett alany elsősorban értékelő-modális tartalmú állítmány mellett lehet: vö.: Kugler MGr. 2000: 407. pl.: Nehéz (szép, hasznos stb.) fiatal maradni. Ritkábban a kell, lehet, szabad, illik állítmányok mellett is megjelenhet: pl.: Nem szabad ideges lenni.] Hibalehetőség: a Jó lenne diáknak lenni. mondatban a diáknak esetragos főnév morfológiai kötöttségénél fogva állapothatározó. Ennek a mondatnak az alanya a lenni főnévi igenév.) ( Morfológiai típusú szószerkezetek, szintaktikai típusú szószerkezetek)

d) szerkezetszintű alany

A fiatalok beköltöztek a nagyapjuk építette házba.

A mondat igei állítmánya (beköltöztek) mellett határozott alany áll: a fiatalok. Alanyi szerepű a birtokos személyjeles nagyapjuk főnév is, de nem a mondat alanya, hanem a nagyapjuk építette szószerkezet bővítménye: alárendelt alanyként a minőségjelzői szerepű igei-igenévi (építette) alakkal kifejezett cselekvés végzőjét nevezi meg. Ezt szemlélteti a szerkezeti ábra is:

( Alanyos szintagma)

3. Az alany fajtái

a) határozott alany

Meghatározása nem egyértelmű. Hagyományosan határozott minden olyan alany, amely nem határozatlan vagy általános, amelyet meg tudunk nevezni. Ebben az értelemben az alany határozottsága független attól, hogy az determinált-e, specifikussá tett-e. Problémát jelent azonban, hogy így az alany határozottsága – határozatlansága mást fed, mint a tárgyé. ( Tárgy) A MGr. elfogadva a fenti, hagyományos értelmezést is, egyértelműbbnek tartaná a határozottság, ill. határozatlanság szemantikai kategóriájának egységes alkalmazását: vö.: Kugler MGr. 2000: 410–411. Elemzéseinkben a hagyományos értelemben minősítjük az alany fajtáit.

Roskad a kásás hó, -cseperészget a bádogeresz már. (József Attila)

A két tagmondat igei állítmánya mellett főnevek (a hó, a bádogeresz) tölti be az alany szerepét. Ezek határozott alanyok.

Kertész leszek, fát nevelek. (József Attila)

Az alany kihagyása esetén az első és második személyű igei személyrag is határozott alanyra utal (implicit alany). Összefügg ez azzal, hogy az első és a második személy pragmatikai reprezentációjú. ( Első és második személyű személyes névmás)

b) határozatlan alany

Valaki hiányzik a táncból.

Valami bűzlik Dániában. (Shakespeare)

A fenti mondatokban a beszélő nem tudja, vagy nem akarja megnevezni az alanyt. Ezek az alanyok határozatlanok. A határozatlan alany tipikus kifejezője a határozatlan névmás. A határozatlan alany csak harmadik személyű lehet.

Megint jőnek, kopogtatnak. (Petőfi Sándor)

A többes szám harmadik személyű igei állítmányok személyragja határozatlan alanyra utal. A harmadik személy csak grammatikailag reprezentálható, így – ha a szövegelőzményben nem neveztük meg a cselekvőt és az nem általános érvényű – az igei személyrag csak határozatlan alanyt jelölhet.

c) általános alany

Mindenki magából indul ki. Mindenki a maga lovát dicséri.

Általános alanyról akkor beszélünk, ha az állítmányban kifejezett azonosítás vagy minősítés bárkire vagy bármire vonatkozhat, ill. az igei állítmánnyal jelölt eseményhez bármilyen cselekvéshordozó kapcsolható.

A fenti mondatokban főnévi általános névmás (mindenki) áll az alany szerepében, általános alanyt fejez ki.

Vigyázzunk az egészségünkre!

A többes szám első személyű igei állítmány olyan felszólítást fejez ki, amely bárkire vonatkozhat. Az alany tehát általános. A többes szám első személyű igei személyragon kívül általános alanyra utalhat még az egyes szám második személyű (Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!), a többes szám második személyű (Nem hallottátok Dózsa György hírét?) és a többes szám harmadik személyű igei személyrag is (Azt mondják, hogy hosszú tél lesz.).

Erdőtűz idején nem kíméli magát az ember. (Lengyel József)

Az alany szerepében álló ember főnév bármely cselekvéshordozóra vonatkozhat, ezért általános alanyt fejez ki. (Hasonlóan a világ, a nép általános jelentésű főnevek is.)

d) lappangó-tapadásos alany

Többre nem telik.

Lappangó alanyú mondat. Jellemzője, hogy a nyelvet beszélő közösség tagjai azonos főfogalom alá tartozó elemmel egészíthetik ki (anyagi javak, pénz). Szerkezete szerint nem tekintjük hiányos mondatnak. (A mondat szerkezete)

Délre jár.

Tapadásos alanyú a mondat. A nyelvközösség tagjai azonos elemmel egészíthetik ki (az idő). Nem hiányos szerkezetű.

(Alkonyodik.)

(Alanytalan mondat. Az igei állítmány Ø valenciájú. Nem kíván semmilyen kiegészítést.) (  A mondat szerkezete)

4. Az alany bővítményei

a) Az alany szófaja főnév → bővítménye jelző.

A vidám gyerekek az udvaron játszanak.

A határozott, egyszerű alany (a gyerekek) szerepében álló többes számú főnév előtt melléknévi szófajú minőségjelző áll.

A gyerekek labdája kigurult az úttestre. ^*

A határozott, egyszerű alany egyes szám harmadik személyű birtokos személyjeles főnév (labdája), az előtte álló Ø viszonyragos többes számú főnév (gyerekek) az alany birtokos jelzője.

Két gyerek hiányzott ma az óráról.

Az alany (gyerek) előtt álló számnév (két) mennyiségjelző.

b) Az alany szófaja főnévi igenév → tárgy és határozó kapcsolódik hozzá bővítményként.

Nem jó a leányt egymagára hagyni. (Jókai Mór)

A névszói állítmány mellett főnévi igenév az egyszerű alany, amelyet tárgy és határozó bővít, mert a főnévi igenév igei tulajdonsága, hogy tárgy és határozó kapcsolódhat hozzá. ( Szófajtan: főnévi igenév)

Nem kell az embernek Istennel kikezdeni. (Németh László)

A kell igei állítmányhoz főnévi igenévvel kifejezett grammatikai alany (kikezdeni) kapcsolódik, amelyet aszemantikus határozó bővít (Istennel). A részeshatározó (az embernek) az állítmány bővítménye; ez olyan részeshatározó, mely tulajdonképpen a mondat logikai alanya, cselekvéshordozója. ( Részeshatározó)

* Ha a névelő (a, az, egy) az egész szószerkezetre vonatkozik példamondatainkban a névelő hovatartozását nem jelöljük.