Nyelvtan

Igeragozás

(1) praeteritum imperfectum medio-passivum

jelen			múlt					jövő
pr. imp. activum √	pr. imp. medio-passivum √		praet. imp. activum √		praet. imp. medio-passivum			–
–			aoristos act. √	aor. med.			aor. pass.	futurum act. √	futurum med. √	futurum pass.
praesens perf. act.		praesens perf. med.-pass.	praeteritum perf. act.			praeteritum perf. pass.		futurum perfectum

képzés: augmentum + imperfectum-tő + végződések

imperfectum-tő: ™laun-

	singularis	pluralis
1. személy	ºlaun-Òmhn	ºlaun-Òmeqa
2. személy	ºlaÚn-ou	ºlaÚn-esqe
3. személy	ºlaÚn-eto	ºlaÚn-onto

(2) o–tövű összevont igék praesens imperfectum activuma

imperfectum-tő: tekno-

	singularis	pluralis
1. személy	teknÒ-w > teknî	teknÒ-omen > teknoàmen
2. személy	teknÒ-eij > tekno‹j	teknÒ-ete > teknoàte
3. személy	teknÒ-ei > tekno‹	teknÒ-ousi(n) > teknoàsi(n)

(3) az erős aoristos főnévi és melléknévi igeneve activumban

(a) infinitivus

képzés: igető + -e‹n

aoristos-tő: ™lq- ® ™lqe‹n

maq- ® maqe‹n

Erős aoristos infinitivus az 5. olvasmányban szereplő „de‹n is.

(b) participium

képzés: igető + -èn -oàsa -Òn

aoristos-tő: ™lq- ® ™lqèn, ™lqoàsa, ™lqÒn (™lqÒntoj)

maq- ® maqèn, maqoàsa, maqÒn (maqÒntoj)

Participiumos szerkezetek

(1) genitivus absolutus

'ApÒllwn Ãke crhsmJdoÚshj Qšmidoj ~ Óte Qšmij ™crhsmódei

Apollón Themisz jóslatadásaikor érkezett ~ Ap. akkor érkezett, amikor Th. adott jóslatokat

Magyarázat: A genitivusban álló participium és a hozzátartozó névszó között olyan kapcsolat van, amilyen állítmány és alany között szokott lenni. Innen kapta nevét is: a két szó a mondat állítmányától „független” (= absolutus) szószerkezetet alkot. Fordításkor szintén célszerű alárendelt mondattá alakítani; a participiumból lesz az állítmány, a névszóból az alany.

A szerkezet különféle határozó szerepét töltheti be a mondatban, másképpen fogalmazva: különféle mellékmondattá alakítható. Lehet időhatározó:

P£ridoj nšmontoj t¦ bo…dia `ErmÁj parÁlqen ™p t¾n ”Idhn.

Amikor Parisz legeltette a borjakat, Hermész megérkezett az Idára.

Lehet okhatározó:

Tîn qeîn Ðmo…wj kalîn oÙsîn, calep¾ ¹ kr…sij ™st….

Mivel az istenők egyformán szépek, nehéz a döntés.

Lehet módhatározó:

P£rij tîn Car…twn paragignomšnwn t¾n `Elšnhn game‹.

Parisz a Khariszok segítségével veszi feleségül Helenét (úgy, hogy a Khariszok segítenek neki).

Kifejezhet feltételességet:

OÙdn ¢dÚnatÒn ™sti qeoà qšlontoj.

Semmi sem lehetetlen, ha egy isten akarja.

És kifejezhet megengedést is:

Q»ran ¢sk»sw patrÕj kwlÚontoj.

Vadászni fogok, hiába / bár tiltja az apám.

Mindig a szövegösszefüggés dönti el, milyen értelmű az igeneves szerkezet és a mondat között a kapcsolat; időnként többértelműség is előfordul.

(2) participium coniunctum

”Artemij t¾n q»ran ¢skoàsa parqšnoj œmeinen.

A vadászatban lelvén örömét, Artemisz szűz maradt. Vagy:

Artemisz a vadászattal töltötte idejét, és szűz maradt.

Egy participium gyakran kapcsolódik a mondat valamelyik névszói részéhez (vagyis nemben, számban és esetben megegyezik vele). Ha ilyenkor nem jelzői szórend van köztük, akkor a két szó – a genitivus absolutushoz hasonló – mondatértékű szószerkezetet alkot, és valamilyen határozót fejez ki. A kapcsolódás alapján az ilyen szerkezetet participium coniunctumnak nevezzük. A kapcsolódás lehet például időhatározói és/vagy okhatározói:

Lhtë d sunelqoàsa Di kat¦ t¾n gÁn ¤pasan Øf' “Hraj ºlaÚneto.

Miután/mivel Létó együtt hált Zeusszal, Héra az egész földön kergette őt.

Megjegyzés: az aoristos alapvetően előidejűséget, az imperfectum egyidejűséget fejez ki. Ez a szabály a genitivus absolutusra is érvényes.

Szintén időhatározói az olvasmány következő két mondata:

TÕn Ôfin ¢nelën 'ApÒllwn paralamb£nei tÕ mante‹on.

Miután Apollón megölte a kígyót, átvette a jósdát. Vagy:

Apollón megölte a kígyót, majd átvette a jósdát.

'ApÒllwn t¾n mantik¾n maqën par¦ PanÕj Âken e„j DelfoÚj.

Apollón kitanulta a jóslás mesterségét Pántól, aztán elment Delphoiba.

Megengedést és ellentétet fejez ki a következő példa:

'Anegk£zeij me tÕn despÒthn tÕn ™mÕn ¢pokte…nein oÙk ™qšlonta.

Arra kényszerítesz, hogy megöljem az uramat, miközben / holott én nem akarom.

Névszóragozás

(1) egyszótagú eu-tövűek

névszóragozás

I. deklináció (a-tövűek) II. deklináció (o-t.) III. deklináció

mássalhangzó-t. i-t. és u-tövűek. kettőshangzó-t.

egyszótagú eu-tövűek

tő: Zeu-, Di(#)-

nominativus	Ð ZeÚj
accusativus	tÕn D…a
genitivus	toà DiÒj
dativus	tù Di…
vocativus	ð Zeà

A szótő eredeti véghangzója, a # mgh-k között kiesett (D…#a → D…a), msh előtt és szóvégen pedig kettőshangzóvá vonódott össze a megelőző mgh-val (Zš#j → ZeÚj). A szókezdő msh-k közül a di- (dj) az eredeti, ebből fejlődött ki a z a dj → z hangváltozási törvénynek megfelelően. Nagyon kevés névszó tartozik ide.

(2) Rendhagyó alakok: polÚj, poll», polÚ ’sok’

tő: polu-, pollo-, illetve polla- ’sok’

	singularis			pluralis
	masculinum	femininum	neutrum	masculinum	femininum	neutrum
nominativus	polÚj	poll»	polÚ	pollo…	polla…	poll£
accusativus	polÚn	poll»n	polÚ	polloÚj	poll£j	poll£
genitivus	polloà	pollÁj	polloà	pollîn	pollîn	pollîn
dativus	pollù	pollÍ	pollù	pollo‹j	polla‹j	pollo‹j

A polu-tő csak a hím- és semlegesnem sing nom-ban és acc-ban használatos, a ragozás egyébként a háromvégűek szokványos sémáját követi a pollo- és polla- tőből.

(3) Rendhagyó alakok: -in / -ida

Az -ij végű T-tővű névszók, ha nem végélesek, S/acc-ban az -ida végződés helyett a rövidebb -in mellékalakot használják:

”Artemin, Qšmin, P£rin (lásd a 4. olvasmányt)

—

A zenei hangsúly

A harmadéles névszók hangsúlyozása

Ha a szó harmadéles, a végződés pedig rövid:

”Artemid- + -oj,

Ônomat- + -oj,

akkor az ékezet ugrik egyet a szó vége felé, de megmarad harmadélesnek:

® 'Artšmidoj,

® ÑnÒmatoj.

Ha viszont a végződés hosszú: -wn,

akkor az ékezet kettő ugrik előre, és a szó másodéles lesz:

® 'Artšmidwn,

® Ñnom£twn.