Gyakorlatok

 

1. Töltse ki a hiányzó alakokkal!

 

praes. imp.	futurum	aoristos	praes. perf.	praes. perf. m-p	aoristos p	adiect. verb.
qÚw						qutšoj
nik£w						nikhtÒj, -teÒj
krÚptw						kruptÒj
pr£ttw						praktÒj
pe…qw						peistÒj, peistšon
shma…nw						shmantÒj
stšllw						staltšoj
lamb£nw						lhptÒj
g…gnomai						genhtÒj
Ðr£w						ÐratÒj, ÑptÒj
fšrw						o„stÒj

 

2. Mit jelent?

 

maqhtšoj, blhtÒj, ™ratÒj, cristÒj, nikhtšon, pemptšoj, taktÒj, filhtšon, ÐratÒn, lektÒn

 

3. Tegye a pluralis megfelelõ esetébe a következõ jelzõs fõneveket!

t¾n ™r£smion kÒrhn

tÕn ¢norqwqšnta ¥nqrwpon

tù dic»lJ skšlei

tÁj pagk£lhj gunaikÒj

Ð pemfqe…j ¥ggeloj

¹ kal¾ boàj

tÍ ™rînti paid…

 

4. Tegye át aktívból passzívba, vagy fordítva!

¥gw                                ________________

™poi»san                         ________________

™paideÚqhj                      ________________

bebl»kamen                     ________________

pepo…htai                        ________________

™kl»qh                            ________________

nenik»kate                      ________________

           

5. Gyorsteszt

(1) Melyik a helyes kiegészítés? ¹ “Hra ˜èra ... tÕn D…a.

a) ™rîn  b) ™rînta  c) ™rînti  d) ™rîntoj

 

                        (2) Melyik participium különbözik a többitõl? 

a) paqoàsa    b) ¢potekoàsa  c) oâsa   d) zhlotup»sasa

 

                        (3) Melyik szóhoz nem illeszthetõ a kal» jelzõ?

a) A‡guptoj  b) ÐdÒj  c) pa‹j  d) pšlagoj

 

                        (4) Válassza ki a kakukktojást!

a)  ˜èra   b) kšleue  c) bad…ze  d) sièpa

 

                        (5) Melyik igealak nem praesens?

a) kr…nei   b) kekeleÚkasin  c) shmane‹  d) metabšblhke

 

                        (6) Melyik igealak nem plur. 3. sz.?

a) econ   b) ¢ggeloàsin  c) ™po…hsa  d) ™kl»qhsan

 

7. A görögök más-más nevet adtak a különbözõ irányból fújó szeleknek. Az alábbi szövegeben a négy fõ égtáj felõl fújók szerepelnek. Nézzen utána, melyik melyik égtájhoz kapcsolódik!

 

            sÝn d' eÙrÒj te nÒtoj t' œpeson zšfurÒj te dusa»j

          kaˆ boršhj a„qrhgenšthj, mšga kàma kul…ndwn.             (Odüsszeia 5. 295-296)

 

É: ______________, D: _____________, K: ______________, Ny: _______________

 

a„qrhgenšthj, šj  aithérból („derült égbõl”) született

dusa»j, šj  heves, tomboló

œpeson → p…ptw

kàma, atoj, tÕ  hullám

kul…ndw  hengerget, gördít

p…ptw, œpeson (aor.)  esik, zúdul

 

8. Fordítsa le a következõ szövegrészleteket, és válaszoljon a kérdésekre!

 

kaˆ e„sˆ ... oƒ ¢pÕ taÚthj tÁj cèrhj pnšontej, Ð te nÒtoj kaˆ Ð l…y,  ¢nšmwn pollÕn tîn

p£ntwn Øetiètatoi.  (Hérodotosz 2. 25)

 

Ð mn g¦r nÒtoj eÙd…an poie‹, Ð d boršaj ceimîna. (Arisztotelész, Meteorologica 347b)

 

eÙroj: oátoj g¦r ¢p' ¢natolÁj ceimerinÁj pne‹, geitniîn tù nÒtJ diÕ kaˆ poll£kij eÙrÒ-notoi lšgontai pne‹n.  (Arisztotelész, Meteorologica 363b)

 

Milyen idõjárást hoz magával a Notosz, és milyet a Boreasz?

Milyennek ismerhetjük meg a Zephüroszt?

Mi az Eurosz másik neve?

 

¢natol», Áj, ¹  napkelte, kelet

geitni£w  szomszédos vkivel

eÙd…a, aj, ¹  enyhe, szép idõ

l…y, libÒj, Ð  (délnyugati szél)

pnšw  fúj

poll£kij  sokszor, gyakran

 

pollÕn = polÚ

Øštioj, a, on  esõt hozó, csapadékos

ceimerinÒj, », Òn  téli

ceimèn, înoj, Ð  viharos idõ, tél

cèrh = cèra, aj, ¹  hely, vidék, terület

 

 

9. Szövegértés.  Olvassa el az alábbi A‡swpoj mesét, majd válassza ki a szövegnek megfelelõ tartalmú állítást!

 

NAUAGOS

'An¾r ploÚsioj 'Aqhna‹oj meq' ˜tšrwn tinîn œplei. kaˆ d¾ ceimînoj sfodroà genomšnou

kaˆ tÁj nhÕj katadÚshj oƒ mn loipoˆ p£ntej dien»conto, Ð d 'Aqhna‹oj par' ›kasta

t¾n 'Aqhn©n ™pikaloÚmenoj mur…a ™phggšlleto. EŒj dš tij tîn nauagîn paranhcÒmenoj

œfh prÕj aÙtÒn· sÝn 'Aqhn´ kaˆ ce‹ra k…nei.”

    

dian»comai - elúszik

›kastoj, h, on – mindegyik

™paggšllw - bejelent; M. felajánl, ígér vmit

™pikalšw - odahív, segítségül hív (istent)

›teroj, a, on - más, másik 

katadÚw – alámerít, elsüllyeszt; A. intr. alámerül, elsüllyed (ao. part. nõnem: katadàsa)

kinšw - mozgásba hoz, mozgat

loipÒj, », Òn - meghagyott, megmaradt; oƒ loipo… a többiek

mur…oj, a, on - igen v. végtelenül sok

nauagÒj, Òn - hajótörést szenvedett, hajótörött

¹ naàj, nhÒj – hajó

par£ - +acc. felül, kívül, inkább mint

paranhcÒmai - M. úszik vmi mellett

ploÚsioj, a, on – vagyonos, gazdag, jómódú

sfodrÒj, (£), Òn - heves, erõteljes

sÚn - +dat. vkivel együtt; vki segítségével/ vezetésével

Ð ceimèn, înoj - tél; viharos idõ, vihar

 

(1) Melyik állítás igaz?

a) A társak magára hagyták az athénit.

b) A hajót elsüllyesztette a vihar.

c) Az athéni nem tudott úszni.

d) Athéné meghallgatta a fohászokat.

(2) Melyik nyelvtani elem nem található a szövegben?

a) határozószó

b) praeteritum imperfectum

c) genitivus partitivus

d) imperativus

 

10. Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz  címû drámájában Ió is színre lép. A Kaukázusban szenvedõ titán mondja el neki, milyen szenvedéseken kell még keresztülmennie. Az alábbiakban ebbõl a szakaszból idézünk néhány részletet (703-706, 732-735, 840-841).

 

●         t¦ loip¦ nàn ¢koÚsaq', oŒa cr¾ p£qh

          tlÁnai prÕj “Hraj t»nde t¾n ne£nida.

          sÚ t', 'In£ceion spšrma, toÝj ™moÝj lÒgouj

          qumù b£l', æj ¥n tšrmat' ™km£qVj Ðdoà.

           

●         œstai d qnhto‹j e„saeˆ lÒgoj mšgaj

          tÁj sÁj pore…aj, BÒsporoj d' ™pènumoj

          kekl»setai. lipoàsa d' EÙrèphj pšdon

          ½peiron ¼xeij 'Asi£da.

 

●                                                pÒntioj mucÒj

          .                   .. 'IÒnioj kekl»setai,

      tÁj sÁj pore…aj mnÁma to‹j p©sin broto‹j.

 

'Asi£j, adoj  ázsiai

brotÒj, on   halandó

e„sae…  örökre

™kmanq£nw  alaposan megtud

™pènumoj, on  névként adott, elnevezett

¼kw, ¼xw (fut) + acc.   érkezik vhova

½peiroj, ou, ¹  szárazföld

'IÒnioj, a, on  ión

kekl»setai  „lesz elnevezve”, „fogják hívni” (kalšw – ból)

t¦ loip£  a maradék, „ezután”

mnÁma, atoj, tÒ  emlékjel

mucÒj, oà, Ð  zug, szeglet, öböl

ne©nij, idoj, ¹  fiatal leány

p£qoj, ouj, tÒ  szenvedés

pšdon, ou, tÒ  föld, táj, vidék 

pÒntioj, a, on  tengeri

pore…a, aj, ¹  járás, utazás

spšrma, atoj, tÒ  mag, sarj, utód

tšrma, atoj, tÒ  vége, határa vminek

tlÁnai (aor. inf.)  tûr, elvisel

æj ¥n ™km£qVj  „hogy megtudd”

 

●         Boszporusz, Ión tenger, árgus szemek: hogyan kapcsolódik Ió történetéhez?

●         Milyen mítoszokban fordul elõ a tehén vagy a bika valamilyen formában?

●         Milyen egyiptomi istenalakokkal azonosították Iót, Hermészt, Epaphoszt?

.

 

11. Mirõl kaphatták nevüket a következõ földrajzi nevek? Hol találhatók?

A„gÕj potamo…

Qessalon…kh

Kunoskšfalai

KunÒsoura

EÙbo…a

MegalÒpolij

Ne£polij

Delfo…

`ErmoÚpolij