Az alábbi feliratnak ugyanaz volt a szerepe, mint az elõzõnek. A „kulcs” igéjük is megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a lenti szöveg a korabeli kiejtésnek megfelelõen E–nal írja az AI kettõshangzót. Melyik ez az ige? Továbbá, ezúttal két személyt is megismerhetünk a szövegbõl: hogy hívják õket? Milyen rokoni kapcsolatban állnak egymással? Írja át a szöveget saját betûivel! Tagolja szavak és mondatok szerint! Mely betûket ír másként a felirat? A 7. sorban két aláhúzott betût lát, ezek számokat jelölnek: a M 40-et, az A 1-et. Mire vonatkoznak a számok? A 8. sorban egy alulírt ióta „hiányzik” (ezt sem ejtették!), a sor utolsó betûjét pedig véletlenül a következõ sor elejére is kiírták.

A hibásan írt igével itt is találkozhatunk. Pedig ez a szöveg már a betûk formáját és megmunkálását tekintve is sokkal igényesebb az elõzõ kettõnél, még központozással is igyekszik megkönnyíteni az olvasó dolgát. Milyen írásjeleket használ, és milyen funkcióval?

Az utolsó két sor szintén egy olyan formulát alkalmaz, amelyik már az elõzõ feliratban is szerepelt; mi a formula lényege?

Az utolsó elõtti sor egy tulajdonnevet tartalmaz; milyen kultúrkörbõl származik a fogalom?

Írja át ezt a szöveget is saját betûivel és központozásával!

Jól ismert igénknek ezúttal már az elsõ szótagját sem a klasszikus helyesírási szabályoknak megfelelõen, hanem kiejtés szerint írták. Milyen hangnak ejtették azt a kettõshangzót, amelyet az elõzõ feliratokon még szabályosan kettõshangzónak írtak?

Az írásképen feltûnõ még, hogy a betûk közül kettõ is a kisbetûs változatokra hasonlít; melyik ez a kettõ? 

Ezen a feliraton is olvashatunk számot kifejezõ betûket, de ezúttal nem a betûk alá, hanem föléjük húzott vonallal hívják ra föl a figyelmet. Az elsõ betû 80-at, a második 5-öt jelöl; melyik két betûrõl van szó?

A feliraton egyetlen ember neve olvasható. Hogy hívják? Hogyan azonosítja a szöveg az illetõt közelebbrõl?