DWRIS
T
dakrÚeij, ð Qti;
QETIS
Kall
sthn, ð Dwr
, kÒrhn edon j kibwtÕn ØpÕ toà patrÕj mblhqesan,
aÙt»n te ka brfoj aÙtÁj ¢rt
tokon: kleusen d Ð pat¾r toÝj naÚtaj
¢nalabÒntaj tÕ kibètion ¢porryai ej t¾n q£lassan. ¢poletai oân ¹ ¢ql
a,
ka aÙt¾ ka tÕ brfoj.
DWRIS
T
noj neka, ð ¢delf»; ep, e ti maqej ¢kribîj.
QETIS
Apanta. Ð g¦r 'Akr
sioj Ð pat¾r aÙtÁj kall
sthn oâsan parqneuen
j calkoàn tina q£lamon mbalèn: eta, e mn ¢lhqj oÙk cw epen, fas d'
oân tÕn D
a crusÕn genÒmenon ·uÁnai di¦ toà ÑrÒfou p' aÙt»n, dexamnhn d
ke
nhn j tÕn kÒlpon katarronta tÕn qeÕn gkÚmona gensqai. toàto
asqÒmenoj Ð pat»r, ¥griÒj tij ka zhlÒtupoj grwn, ºgan£kthse ka ØpÒ tinoj
memoiceàsqai ohqej aÙt¾n mb£llei ej t¾n kibwtÕn ¥rti tetokuan.
DWRIS
`H d t
pratten, ð Qti, ÐpÒte kaq
eto;
QETIS
`Upr aØtÁj mn s
ga, ð Dwr
, ka fere t¾n katad
khn. tÕ brfoj d
parVteto m¾ ¢poqanen dakrÚousa ka tù p£ppJ deiknÚousa aÙtÒ, k£lliston
Ôn: tÕ d Øp' ¢gno
aj tîn kakîn Øpemeid
a prÕj t¾n q£lassan. pl»reij moi
aâqij o Ñfqalmo dakrÚwn mnhmoneus£sV aÙtîn.
DWRIS
K¢m dakràsai po
hsaj. ¢ll' ½dh teqn©sin;
QETIS
OÙdamîj: n»cetai g¦r ti ¹ kibwtÕj ¢mf t¾n Srifon zîntaj aÙtoÝj
ful£ttousa.
DWRIS
T
oân oÙc sózomen aÙtoÝj toj ¡lieàsi toÚtoij mbaloàsai j t¦ d
ktua
toj Serif
oij; o d ¢nasp£santej sèsousi dÁlon Óti.
QETIS
Eâ lgeij, oÛtw poi»somen: m¾ g¦r ¢polsqw m»te aÙt¾ m»te tÕ paid
on
oÛtwj ×n kalÒn.
Ñ
Igék
¢ganaktw megharagszik
asq£nomai észrevesz
¢nalabÒntaj: ¢na-lamb£nw aor part
¢nalamb£nw felemel, megfog
¢nasp£w kihúz
¢poletai: ¢pÒllumi med fut
¢polsqw: ¢pÒllumi aor imper (lásd Nyelvtan)
¢pÒllumi megöl (act), meghal (med)
¢po-rr
ptw (el)dob
dakrÚw sír, könnyezik
deiknÚousa „mutatva”
dcomai befogad, magába fogad
mblhqesan: m-b£llw pass aor part
cw + inf tud, van mit csinálnia
ºgan£kthsa: ¢ganaktw
kaq
eto: kaq-
hmi praet imp (lásd Nyelvtan)
kaq-
hmi leereszt, vízre tesz
kata-rrw lefolyik, ömlik
mnhmoneÚw rágondol, emlékezik
memoiceàsqai: moiceÚw m-p perf inf (lásd Nytan)
moiceÚw elcsábít
n»cw úszik
ohqe
j: oomai pass aor part (deponens!)
par-aitomai kikönyörög
parqeneÚw szűzként nevel
·uÁnai: ·w aor act inf: „folyni”
Øpomeidi£w szelíden mosolyog
frw elvisel, tűr; hoz, visz
Főnevek
¢gno
a, aj, ¹ tudatlanság
¢delf», Áj, ¹ nővér
¡lieÚj, wj, Ð halász
d£kruon, ou, tÒ könny
d
ktuon, ou, tÒ háló
katad
kh, hj, ¹ ellene hozott ítélet
kibwtÒj, oà, Ð láda
kÒlpoj, ou, Ð öl
naÚthj, ou, Ð hajós
ÑfqalmÒj, oà, Ð szem
paid
on, ou, tÒ gyermek
p£ppoj, ou, Ð nagypapa
Melléknevek
¥grioj, a, on vad, kegyetlen
¥qlioj, a, on szerencsétlen
¢rt
tokoj, on újszülött
dÁloj, h, on világos
pl»rhj, ej + gen teli vmvel
calkoàj, -Á, -oàn bronz
Elöljárószók
¢mf
+ acc környékén
prÒj + acc ra/re
Øpr + gen ról/ről, kapcsolatban
Határozószók, kötőszók
¥rti imént
dÁlon Óti nyílvánvalóan
m»te…m»te… se …,se …
oân biztosan; mindenesetre; ígyhát
Tulajdonnevek
'Akr
sioj, ou, Ð Akrisziosz
Dwr
j,
doj, ¹ tengeri nimfa
Srifoj, ou, ¹ Szeriphosz szigete
Ser
fioj, a, on szeriphoszi