Gyakorlatok
1. Határozza meg az első oszlopban lévő szavak alakját (szám, eset), és tegye át
ugyanolyan alakba az Ñrg» és az „de£ szavakat a minta szerint!
to‹j piq»koij pluralis dativus ta‹j Ñrga‹j ta‹j „dšaij
tÕn lÒgon
toÝj ¢nqrèpouj
tù potamù
t¦ mante‹a
toà f…lou
2. Egyeztesse a jelzőt a jelzett szóval!
ta; kak.... favrmaka, hJ ajgaq.... tuvch, th'õ megivst.... ajnarcivaõ,
tou;õ oijkeiv.... fivlouõ, th/' mikr.... blavbh/, toi'õ kal.... Delfoi'õ,
tw'n sof..... lovgwn
3. Egyeztesse a főnévvel a névelőjét, majd a jelzőjét!
(¹) (kal») …… …………… tragJd…aj
(¹) (¢gaq») …… …………… tÚchn
(¹) (calep») …… .…….……. ïrai
(¹) (kak») …… .……………. ¢maq…v
(¹) (meg…sth) …… .……………. ÑrgÁj
4. Határozza meg az igealakokat, és ragozza a krÚptw igét a minta szerint!
shmaivnousin pluralis 3. kruvptousin
ejmbaivneiõ
levgete
ejstiv
ejmbaivnomen
krivnw
5. Mit jelent, mit jelenthet? Az első oszlop szavainak jelentéséből következtessen a második oszlopban lévők jelentésére!
shmaivnw to; sh'ma
oJ ajvnax ajnavssw
hJ ajnarciva ajvrcw
hJ ajmaqiva to; mavqoõ
kruvptw kruptovõ,-hv,-ovn
oijkei'oõ,-a,-on oJ oi\koõ
hJ blavbh blavptw
krivnw hJ krivsiõ
6. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő igealakkal!
@Hravkleitoõ kai; Mevnandroõ sofa; ….............................. (mondanak)
!En tw/' mouseivw/ ….................................... (elrejtem) tou;õ fivlouõ.
@O daivmwn …................................... (jelez) toi'õ ajnqrwvpoiõ.
#Anqrwpon mikro;n kovsmon …................................. (mondjuk)
Oujk …................................. (lépsz bele) tw/' aujtw/'/ potamw/'.
Tou;õ piqhvkouõ …............................. (elrejtitek) ejn tw/' manteivw/.
7. Fordítsa görögre! Mindkét lehetséges szórendet alkalmazza a minta szerint!
(a) a legerősebb gyógyszer: to; mevgiston favrmakon, to; favrmakon to; mevgiston
a saját jósda
a bölcs Hérakleitosz
a jó szerencse
a szép folyó
(b) a delphoi-i jósda: tÕ mante‹on tÕ ™n Delfo‹j, tÕ ™n Delfo‹j mante‹on
a Frígiában (élő) pásztorok:
a folyóban (élő) istent:
az Idén (legelő) nyájakat:
8. A „tanár(nak a) könyvei” háromféleképpen szerkeszthető:
(1) t¦ toà paidagwgoà bibl…a
(2) t¦ bibl…a toà paidagwgoà
(3) t¦ bibl…a t¦ toà paidagwgoà.
Alkosson birtokos szerkezetet a következő szavakból a zárójelben megadott szerkesztési módon:
uƒÒj, filÒsofoj, màqoj, qeÒj, b…oj, tragJd…a, mante‹on, éra
a filozófus meséi (3):
az isten jósdája (1):
az emberek tragédiái (2):
az élet nehéz órái (1):
a világ bölcs istenei (3):
9. Az egy sorba írt szavak közül az egyik declinatiója, szófaja, illetve esete alapján kilóg a többi közül. Melyik?
màqon, kÒsmon, crÒnon, f£rmakon
¢narc…a, bibl…a, polumaq…a, éra
bl£bh, tÚch, ¢gaq», scol»
did£skeij, krÚptousi, shma…nete, lšgein
kakÒn, mante‹on, sofÒn, nšon
10. Alkosson összeillő párokat a megadott a főnevekből és melléknevekből!
oƒ potamo… kalîn
tîn Delfîn calep£j
t¦j bl£baj deinÍ
t¦ mante‹a kalÒn
tÍ ¢maq…v mikr£
tÕn crÒnon Ðmo…oi
oƒ qeo… mšgistoi
11. Gyűjtsön olyan magyar szavakat, amelyekben az alábbi görög szavak továbbélnek!
favrmakon
lovgoõ
kruvptw
shmaivnw
kakovõ
oijkei'oõ
krivnw
fivloõ
12. Fordítási gyakorlat.
(a) Aphrodité szép. A szép Aphrodité belép a jósdába. Az anarchiánál jobb az iskola. A jó tanár szép történeteket mond. A tudatlanságnál nincs nagyobb rossz.
(b) Nem vagyunk majmok. A majmok istenek. A kis embereké a világ. A majmokhoz képest szépek vagyunk. Az istenhez képest kicsik vagyunk. Ugyanabba a világba lépünk be. A kis dolgok szépek.
(c) Ugyanazokról az istenekről és ugyanazokról az emberekről beszélek (acc.). A szó erősebb a haragnál. Ugyanabban a jósdában vagyunk. A kis dolgokban (acc.) nem a legbölcsebb isten ítélkezik. Nehéz a haragot titkolni.
(d) A véletlen se nem jó, se nem rossz dolog. Egy majomnak nem mondok szépeket. A szép és bölcs majmot embernek mondjuk. Az ember se nem majom, se nem isten. Itt az idő beszélni. Jelzek a barátomnak. A legnagyobb jósda Delphoiban van.
13. Fordítsa le az alábbi kötőszavak alkalmazásával a következő szószerkezeteket!
ka… (és); te ka… (is …is); oÜte ... oÜte (sem … sem); ¢ll£ (hanem); dš (de; második helyen)
se nem szép, se nem jó
szép is, jó is
nem szép, de jó
szép és jó
se nem beszél, se nem dönt
nem jelzek, hanem belelépek
van is, meg nincs is
nehéz, de kicsi
A majom nem a saját, hanem az isten szavait mondja.
Az ember és a majom barátok.
Sem a majom, sem az ember nem bölcs.
14. Hangsúlygyakorlatok.
(a) Írja le az alábbi mondatokat, és változtassa meg a hangsúlyt a szükséges helyeken a megadott minta szerint!
Ð + f…loj + ka… + Ð + filÒlogoj + shma…nousin. →
Ð f…loj kaˆ Ð filÒlogoj shma…nousin.
t£ + ¢gaq£ + oÙc + calep£. →
oƒ + p…qhkoi + te + ka… + oƒ + ¥nqrwpoi + to‹j + potamo‹j + oÙk + ™mba…nousin. →
¹ + Ñrg» + te + ka… + ¹ + ¢maq…a + kak£ + ™st…n. →
¹ + ¢narc…a + ™st… + meg…sth + bl£bh. →
(b).Tegye ki a megfelelő hangsúlyjeleket!
f£rmakon: farmakoij, farmaka, farmakwn
¢gaqÒj: ¢gaqJ, ¢gaqouj, ¢gaqoi
mante‹on: manteia, manteiwn, manteiou, manteioij
bl£bh: blabwn, blabhn, blabV, blabaj
f…loj filouj, filoi, filon, filwn
15. Keresztrejtvény. A megoldás (az 5. oszlopban) egy irodalmi műfaj nevét tartalmazza.
1
|
X
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X
|
2
|
X
|
X
|
X
|
|
|
|
|
|
X
|
X
|
3
|
X
|
X
|
|
|
|
|
X
|
X
|
X
|
X
|
4
|
X
|
X
|
X
|
X
|
|
|
|
|
|
|
5
|
X
|
X
|
X
|
|
|
|
|
|
X
|
X
|
6
|
X
|
X
|
|
|
|
|
|
|
X
|
X
|
7
|
|
|
|
|
|
|
X
|
X
|
X
|
X
|
8
|
X
|
X
|
X
|
X
|
|
|
|
X
|
X
|
X
|
9
|
X
|
X
|
X
|
X
|
|
|
|
|
|
|
1. oÙc `EllhnikÒj, ¢ll¦ ...
2. f£rmakon ÑrgÁj
3. Ð mšgistoj qeîn
4. oÜte lšgw, oÜte shma…nw, ¢ll¦ ...
5. sugkrÚptei o„ke…aj bl£baj
6. ... t¦ kal£
7. ¥meinon krÚptein
8. emšn te ... oÙk emen
9. oÙ kakÒn, ¢ll¦ ...
16. Illessze be az egyes mondatokba a leginkább megfelelő szót:
did£skousin, keleÚousin, krÚptousin, lamb£nousin, lšgousin, Ñnom£zousin,
shma…nousin.
Oƒ tîn barb£rwn lÒgoi oÙdn ....................................... to‹j oÙ barb£roij.
Oƒ Ñrg…loi t¾n Ñrg¾n oÙ ................................
DiÒnuson kaˆ B£kcon ..................................
Oƒ nÒmoi oÙ ................................, ¢ll¦ ...................................
Oƒ p…qhkoi oÙ ...............................
Oƒ ¢gaqoˆ ¢qlhtaˆ «qla .....................................
Ñrg…loj haragos természetű Ð nÒmoj, ou törvény
tÕ «qlon, ou versenydíj |