betű                  név                                                                                hang

A       a        ALFA                    ¥lfa            alpha             ă v. ā (rövid v. hosszú „á”)

B        b        BHTA                     bÁta             béta              b

G        g        GAMMA                 g£mma          gamma           g

D        d        DELTA                   dšlta           delta             d

E        e        E YILON                Ÿ yilÒn         epszilon         e (valójában rövid „é”)

Z        z        ZHTA                     zÁta             zéta              dz (zd)

H       h        HTA                       Ãta              éta                é (valójában hosszú „e”: ē)

Q       q        QHTA                    qÁta             théta             th

I         i         IWTA                      „îta             ióta               i vagy í

K       k        KAPPA                 k£ppa                   kappa            k

L       l        LAMBDA                l£mbda        lambda           l

M       m        MU                        mà                mű                m

N       n        NU                        nà                nű                n

X        x        XI                          x‹                 xí                 x (ksz)

O       o        O MIKRON              × mikrÒn       omikron         o

P       p        PI                         p‹                pí                 p

R        r        RW                         ·î                ró                 r

S        s, j     SIGMA                   s…gma*            szigma             sz

T        t        TAU                       taà              tau                t

U       u        U YILON                ß yilÒn        üpszilon         ü vagy ű

F       f        FI                         f‹                phí                f (valójában „ph”)

C       c        CI                          c‹                khí                kh

Y       y       YI                         y‹                pszí               psz

W       w        W MEGA                 ð mšga         ómega           ó

* Csak írásban van különbség a két kis szigma között. Szóvégén a j: màqoj,

  minden más helyzetben a s (esetleg c) használatos: scol», gumn£sion.

Egyéb hangok:

- hehezet (= szóeleji „h” hang)

gyenge hehezet (= nem ejtjük a h-t): ¥rwma (ejtsd): aróma

erős hehezet (= ejtjük a h-t): éra (ejtsd): hóra

Magánhangzóval és kettőshangzóval kezdődő szavak mindig kapnak hehezetjelet, vagy erőset vagy gyengét.

A szókezdő r mindig erősen hehezetes: ·eàma (de nem ejtjük a h-t),

a szó belsejében szereplő kettős r-t pedig kétféleképpen írhatjuk: PÚ¸·oj vagy PÚrroj.

- kettőshangzók:

két hangra: vagy i-re, vagy u-re (ilyenkor ejtsd u!) végződnek.

E hat kettőshangzón kívül még két ritkán előforduló létezik: az ui (üi) és az hu (éu). Példák:

AI      ai       AIQHR                             a„q»r                     = (ejtsd) aithér

AU     au      AUTOMATON         aÙtÒmaton              = automaton

EI       ei       EIKWN                   e„kèn                     = eikón

EU      eu      EURWPH                EÙrèph                  = európé

Hu      hu      HURHKA                hÛrhka                  = héuréka

OI      oi       OIKONOMIA           o„konom…a               = ojkonomia

Ou      ou      OURANIA               OÙran…a                 = urania

UI      ui       UIOS                     uƒÒj                       = hüjosz

- nem ejtendő hang:

az úgynevezett „alulírt ióta”, melyet egykor ejtettek, de később nem. A helyesírásban mégis megőrizték, mert megkönnyíti a szövegértést.

Kisbetűk esetében a betű alá szokás írni: v, V, J, például tragJd…a, prosJd…a,

nagybetűk esetében viszont a betű után: Ai, Hi, Wi, például `/Aidhj, 'Wide‹on.

- két kiveszett hangról a ragozás miatt fontos tudni:

a digammáról: # (ejtése: „v”; elnevezését pedig onnan kapta, hogy két kicsit jobbra dűlő gamma áll egymáson) és a „j” hangról.

A mgh-k hosszúsága

csak rövid:    e, o

csak hosszú: h, w

rövid és hosszú is: a, i, u.