Válogatás az Avesztából
Simon Zsolt
Az Aveszta ha nem is teljes, de legalább folyamatos szövegként maradt ránk, a hagyományozódásáról szóló legfontosabb munka Hoffmann – Narten 1989. Az alapvető kiadása Geldner 1886-1896, aki azóta elveszett kéziratokat is fel tudott dolgozni, s a szöveg túlnyomó többsége szerepel benne (a töredékesen fennmaradt szövegek felsorolásához, kiadásaikkal együtt ld. Kellens 1987: 40). A teljes szöveg megtalálható német nyelven F. Wolff (1910, a Gāθāk nélkül) és Chr. Bartholomae (1905, a Gāθāk) fordításában. Időközben az Aveszta egyes részeinek természetesen új kritikai kiadásai, ill. fordításai készültek. Az Aveszta szövege elektronikus formában is hozzáférhető a TITUS adatbázisában,[1] a Yasnák külön elemzésben is.[2]
A fordítás alapja Wolff munkája, amelyhez figyelembe vettem az újabb kiadásokat is, ha voltak (a Mihr Yašthoz ld. Geshevitch 1959). Az Aveszta szövegének értelmezése közmondásosan problematikus, különösen igaz ez a Gāθākra (ez indokolja kimaradásukat). Olykor a szöveg nyelvtanilag sem érthető mindmáig, ilyenkor az eredeti szöveg szerepel a fordításban. A fontosabb terminus technicusokat is meghagytam eredetiben, nem kívánván az Olvasót befolyásolni az értelmezésben. A nevek és e technicusok tudományos átírásban szerepelnek, kivéve Ahura Mazdát, mely már így gyökeresedett meg a magyar szakirodalomban.
Hivatkozások
Bartholomae, Christian (1905): Die Gatha’s des Awesta. Zarathushtra’s Verspredigten. Strassburg, Trübner.
Geldner, Karl F. (1889-1896): The Avesta. The Sacred Books of the Parsis. Stuttgart, Kohlhammer.
Gershevitch, Ilya (1959): The Avestan Hymn to Mithra. With An Introduction, Translation and Commentary. Cambridge, CUP.
Hoffmann, Karl – Narten, Johanna (1989): Der Sasanidische Archetypus. Wiesbaden, Reichert.
Kellens, Jean (1987): Avesta. Encyclopaedia Iranica 2: 35-44.
Wolff, Fritz (1910): Avesta. Die heiligen Bücher der Parsen. Strassburg, Trübner.
I. A Yasna avagy Az áldozat
1-8. Yasna: Előszámolja az áldozathoz meghívott isteneket, a nekik bemutatott italáldozatot és a barәsmant, majd a további felajánlásokat.
9-11. Yasna / Hōm Yašt: Himnusz a haomához
9. Yasna
1. A haoma elkészítésekor a haoma Zaraθuštrához lépett, aki a tüzet épp a megfelelő állapotába helyezte és a Gāθākat olvasta fel. Zaraθuštra kérdést intézett hozzá:
„Ki vagy Te, ó hódolatra méltó, az egész anyagi világ legszebbje, akit most megláttam?”
2. Felelt nekem ő, az igazságos haoma, a halál elhárítója:
„Én, ó Zaraθuštra, én vagyok az igazságos haoma, a halál elhárítója! Hozz elő engem, ó Spitama, préselj ki engem, hogy megigyanak; dicsőíts engem magasztalással, ahogy engem a Saošyantok dicsőítenek.”
3. Így szólott erre Zaraθuštra:
„Hódolat a haomának! Ki volt az első ember, ó haoma, aki Téged kipréselt az anyagi világnak, miféle sors jutott neki osztályrészül, mire jutott?”
4. Felelt nekem ő, az igazságos haoma, a halál elhárítója:
„Vīuuaŋhan volt az első ember, aki engem kipréselt az anyagi világnak; ez a sors jutott neki osztályrészül, erre jutott:
Fia született neki, Yima, a ragyogó, a gazdag nyájakkal bíró, a született emberek legfenségesebbje, a Nap-tekintetű;
Birodalmában halhatatlanná tette mind az állatokat, mind az embereket, ki nem száradóvá mind a vizeket, mind a növényeket, kiapadhatatlanná az ételeket.
5. A vitéz Yima uralma alatt nem volt fagy, se hőség, sem az öregség, sem halál, sem a daēvák-teremtett irigység. Külsőre tizenötévesen járt-kelt apja és fia, ameddig csak a gazdag nyájakat birtokló Yima,Vīuuaŋhan fia, az uralmat bírta”
6. „Ki volt a második ember, ó haoma, aki Téged kipréselt az anyagi világnak, miféle sors jutott neki osztályrészül, mire jutott?”
7. Felelt nekem ő, az igazságos haoma, a halál elhárítója:
„Āθβiia volt a második ember, aki engem kipréselt az anyagi világnak, ez a sors jutott neki osztályrészül, erre jutott:
Fia született neki, Θraētaona, hatalmas nemes nemzetségből,
8. aki legyőzte Ai Dahākát, a hárompofájú, háromfejű, hatszemű, az ezernyi érzékű, a roppant erős hazugság-daēvát, csapást az élőknek, őt, a messze legerősebb hazugság-daēvát, akit Aŋra Mainiiu az anyagi világ ellen alkotott, hogy Aša világát tönkretegye.”
9. Ki volt a harmadik ember, ó haoma, aki Téged kipréselt az anyagi világnak, miféle sors jutott neki osztályrészül, mire jutott?”
10. Felelt nekem ő, az igazságos haoma, a halál elhárítója:
„Θrita, Sāma leghatalmasabb sarja volt a harmadik ember, aki engem kipréselt az anyagi világnak; ez a sors jutott neki osztályrészül, erre jutott:
Két fia született, Uruuāxšaiia és Kәrәsāspa; bíró az első, törvényalkotó; a másik erős, göndörfürtű, hajítóbuzogányt tartó (hős),
11. aki a szarvas, a paripákat felfaló, az embereket felfaló, mérgező sápatag Szörnyeteget legyőzte, akin a sárgás méreg ölnyi magasan folyt, akin Kәrәsāspa vas (üstben) délidőben húsételt főzött. S ennek a bitangnak forró lett s izzadni kezdett. Eliramodott az üst alól, s felborította a forró vizet: rémülten futott a hősi lelkű Kәrәsāspa elől.”
12. „Ki volt a negyedik ember, ó haoma, aki Téged kipréselt az anyagi világnak, miféle sors jutott neki osztályrészül, mire jutott?”
13. Felelt nekem ő, az igazságos haoma, a halál elhárítója:
„Pourušāspa volt a negyedik ember, aki kipréselt engem az anyagi világnak, ez a sors jutott neki osztályrészül, erre jutott:
Te születtél neki, Te bizony, ó Zaraθuštra, Pourušāspa házából, a daēvák ellensége, Ahura tanának kedvelője.
14. Híres vagy Airiiana Vaējahban, ó Zaraθuštra, Te adtad elő először négyszer, a szünetek betartásával az Ahuna Vairiia (imát).
15. Te Zaraθuštra, Te érted el, hogy a daēvák mind elbújtak a földben, kik annakelőtt emberi alakban a földön fel s alá járkáltak.
Te, aki a legerősebb, aki a leghősiesebb, aki a legtevékenyebb, aki a leggyorsabb, aki a leggyőzedelmesebb lettél mindkét szellem teremtésében.”
16. Így szólott erre Zaraθuštra:
„Hódolat a haomának! A jó haoma, a jólalkotott, a helyesen megalkotott haoma, a jó, a gyógyító, a szépen formált, a jótevő, a győzedelmes, az aranyszínű, a hajlékony hajtású, ha megisszák, kiváltképp kedvező, s a léleknek legtáplálóbb.
17. Magamhoz hívom bódító mámorod, ó aranyszínű, az erőt, a győzedelmességet, az egészséget, a jólétet, a sikert, a növekedést, az egész testre kiterjedő erőt, a mindenoldalú tudást:
hogy szabadon mozoghassak, hogy az ellenségeket felülmúljam, hogy a gonoszságot legyőzzem;
18. hogy minden ellenség támadását felülmúljam, a daēvákét és az emberekét; a varázslókét és a boszorkányokét; kávi és karapáni zsarnokokét és kétlábú bitangokét; kétlábú hamis prófétákét és négylábú farkasokét és a széles fronton csalókán vonuló ellenséges seregét.
19. Első kegyként ezt kérem Tőled, halálelhárító haoma: az aša-hívők fényes, minden gyönyört kínáló létét;
második kegyként ezt kérem tőled, halálelhárító haoma: egészséget ennek a testnek;
harmadik kegyként ezt kérem Tőled, halálelhárító haoma: az életerő hosszú éltét;
20. negyedik kegyként ezt kérem Tőled, halálelhárító haoma: hatékonyan, erősen, elégedetten álljak helyt, az ellenségeket felülmúlva, a gonoszat legyőzve,
ötödik kegyként ezt kérem Tőled, halálelhárító haoma: győzedelmesen, a csatát megnyerve álljak helyt, az ellenségeket felülmúlva, a gonoszat legyőzve,
21. hatodik kegyként ezt kérem Tőled, halálelhárító haoma: vegyük elébb észre a tolvajt, elébb a rablót, elébb a farkast; senki se vegyen minket elébb észre, mindet szeretnénk előbb észre venni.
22. A haoma azoknak, akik a kocsiversenyen fogatot indítanak, erőt és erélyt ad;
a haoma a terhes nőknek pompás fiakat és igazságos sarjakat ad;
a haoma azoknak, akik szívesen vetik alá magukat az iratok tanulmányozásának, tudást és bölcsességet ad;
23. a haoma azon lányoknak, ki régóta eladósorban vannak, férjet és gondoskodót ad – amennyiben megkérik őt, a megértőt.
24. A haoma elűzte őt, Kәrәsānaiit uralmából, mivel úgy megnőtt uralmában, hogy kijelentette:
„Nem tartózkodhat az országomban egy pap sem, hogy a tanait terjessze, mert minden növekedést megszakít, minden növekedést elpusztít.”
25. Üdv Néked, ki saját erődből független vagy, ó haoma!
Üdv Néked, aki járatos vagy számos igaz mondásban!
Üdv Néked, kinek nincs szüksége arra, hogy az igaz szó után kutasson!
26. Átadta Néked Mazda a paurvanī-övet, a csillagokkal díszítettet, a szellemektől elkészítettet: a jó mazdai vallást. S ezzel felövezve vagy a hegyek csúcsán az igaz szó védője és támasztéka mindörökké.
27. Ó haoma, a ház ura, a nemzetség ura, a törzs ura, az ország ura! A tudás ura az igazságban! A testemhez hívlak erő és harckészség gyanánt és a megmenekvést hozó erősítés gyanánt.
28. Távolítsd el ellenségeink ellenségességét, el a dühödt támadást! S bárkiféle ember, aki ebben a házban, ebben a nemzetségben, ebben a törzsben, ebben az országban bűnt űz, vedd el lábaiból az erőt, tépd le füleit, pusztítsd el lelkét.
29. „Ne érj el lábaiddal semmit, ne érj el kezeiddel semmit!”
Ne szemlélje szemeivel a földet, ne szemlélje szemeivel a szarvasmarhát:
aki megerőszakolja lelkünket, aki megerőszakolja testünket.
30. A sárga, iszonyatos, mérget frecskendező Szörnyeteg ellen sújtson le fegyvered, ó aranyszínű haoma, (az aša-hívő) javára.
A hatalmassá lett, vérszomjas dühös útonállókra sújtson le fegyvered, ó aranyszínű haoma, (az aša-hívő) javára.
31. A gonosz híve ellen, a zsarnokra, aki fennen hordja az orrát, sújtson le fegyvered, ó aranyszínű haoma, (az aša-hívő) javára.
az igazság hívőivel ellenséges, az életet elpusztító áltanítóra, aki bár a vallás szavait gondolatban megtartja, cselekedeteiben nem követi, sújtson le fegyvered, ó aranyszínű haoma, (az aša-hívő) javára.
32. A varázslatot űző, kéjt okozó upašta[.bairyāi]-t hozó szajhára, kinek vágya mint egy szélben imbolygó esőfelhő ide-oda táncol, sújtson le fegyvered, ó aranyszínű haoma, (az aša-hívő) javára;
ezekre sújtson le fegyvered, ó aranyszínű haoma, (az aša-hívő) javára.
10. Yasna
1. Távozzanak innen el a gonosz szellemek és nőstényeik;
a jó Sraoša legyen itt,
a jó Aša lakjék itt,
a jó Aša időzzék itt:
ebben a házban, mely Ahurának kedves, amely az igazságtámogató haomához tartozik.
2. Mozsárod első darabját, amely a haoma-ágakat felveszi, magasztalom imával, ó megértő;
és a mozsárod felső darabját, amivel döngölök, magasztalom imával, ó megértő.
3. Magasztalom a felhőt és az esőt, amelyek megnövesztik tested a hegycsúcsokon;
magasztalom a magas hegyeket, ahol megnőttél, ó haoma.
4. Magasztalom a tágas, széles, termékeny, győzedelmes földet, megtartódat, ó igazságos haoma;
magasztalom a föld mezőségeit, ahol Te, a vitéz, jóillatúan felnősz, Mazda szép növénye;
ó haoma, nőjj a hegyen és tenyéssz mindenfelé – s bizony az igazságosság forrása vagy Te.
5. Növekedj az imámtól: minden gyökeredben, minden sarjadékodban és minden ágadban.
6. Amint a haoma megnő, ha magasztalják, úgy válik az ember, ki őt magasztalja, győzedelmessé.
Még a legszerényebb haoma-préselés is,
még a legszerényebb haoma-magasztalás is,
még a legszerényebb haoma-élvezet is elég arra, hogy ezer daēvát megöljön.
7. Eltűnik a házból a fertőzés, alig kifejlődve, hozzáteszi, hozzáénekli az ember a gyógyító haoma szembeötlő gyógyszerét és szentségét.
8. Minden más bódító italt a véres lándzsájú Fosztogatás kísér, de őt, a haoma bódító italát a víg Aša kíséri. Fürgén hat a haoma-bódulat. Amelyik halandó a haomát, mint egy fiatal fiút dícsőíti: annak kész a haoma testét meggyógyítani.
9. Ó haoma, adj nekem a gyógyszereidből, melyekkel gyógyítasz;
ó haoma, adj nekem a győztes tulajdonságaidból, melyekkel a támadókat felülmúlod.
Mint barát és dícsőítő állok rendelkezésedre; a barátot, mely dícséretet zeng, a teremtő Ahura Mazda még az Aša Vahištánál is többre tartja.
10. Téged, a Teremtő által megalkotott hőst, a jótevő isten formált meg;
Téged, a Teremtő által megalkotott hőst, a jótevő isten helyezett a Haraitī-hegységre.
11. Onnan vittek el Téged a bőkezű madarak különféle irányokba: az Iškata Upāiri.saēna-hegyekhez, a Starō.sāra-hegycsúcsokhoz, el a meredek sziklafaltól, a lankás domboldalakhoz, mindenfelé, el a fehéren ragyogó hegyekhez.
12. Azóta nősz ezeken a hegyeken, sokarcú, tejben gazdag aranyszínű haoma; orvosságaid Vohu Manah gyönyöreivel vannak összekötve.
Így fordítsd el a támadását annak, ki engem átkoz;
tedd semmivé támadásait, aki velem szemben átkozodásba kezd.
13. Hódolat a haomának, mert a szegény lelkét ugyanúgy büszkévé teszi, amint a leggazdagabbét;
Hódolat a haomának, mert a szegény lelkét ugyanúgy büszkévé teszi, amint a leggazdagabbét, amikor végezetül eléri kívánságait;
Te, te teszed emberben gazdaggá, szentségessé és megértővé azt, aki Belőled, ó aranyszínű, tejjel elkevert haoma, a részét őszintén elfogadja.
14. Ne mozogjanak tetszés szerint ide-oda, mint a bikás zászló, amikor Téged élveznek; egyenesen előre menjenek, akik érted lelkesednek: hévvel álljanak szolgálatodra. Neked áldozom, ó igazságos, igazság-támogató haoma, ezt a testet itt, amely nekem szépen nőttnek tűnik.
15. Elutasítom a meddőségét a bitang asszonynak, kinek tekintete tisztátalan, aki a papot és a haomát becsapni szándékozik, aki maga fog becsapatni; aki arra adja magát, hogy a haoma részét elfogyassza, nem teszi őt papok anyjává, sem hős fiak anyjává.
16. Öthöz tartozom, öthöz nem tartozom:
a jó gondolathoz tartozom, a rossz gondolathoz nem tartozom;
a jó szóhoz tartozom, a rossz szóhoz nem tartozom;
a jó tetthez tartozom, a rossz tetthez nem tartozom;
az engedelmességhez tartozom, az engedelmetlenséghez nem tartozom;
a tiszteletre méltó Ašához tartozom, az elvetemülthöz nem tartozom:
s pedig addig, amíg végezetül a két lélek közötti döntő csata sorra nem kerül.
17. Így szólott Zaraθuštra:
„Hódolat a Mazda-teremtette haomának, jó a Mazda-teremtette haoma, hódolat a haomának!
Minden haomát magasztalok, legyen bár a hegyek csúcsain, legyen bár a folyók völgyeiben; legyenek bár fogságban, az asszonyok béklyóiban.
Ezüsttálból futtatom aranyszínűbe, hogy semmi se csurogjék ki belőled, az oly hatalmasból és pompásból a földre!”
18. Ezek a Gāθāk, ó haoma, ezek a himnuszaid, ezek a mondásaid; ezek a jólmondott imák a tieid, az egészséget hozók, a győztesek, az ellenség ellen hatók, a gyógyítók!
19. ImWsә tūmčit māvōya.
Előre menjenek azok, akik Tőled lelkesednek:
ragyogóan menjenek előre, akik Tőled lelkesednek;
fürgébben mennek azok, akik megrészegednek (Tőled).
Magasztalja a győztes a jót e gāθai szóval:
Hódolat a Tehénnek! Hódolat a Tehénnek!
A bölcs mondást a Tehénnek! Győzelmet a Tehénnek!
Táplálkozást a Tehénből, ruhát a Tehénből!
A földművelést a Tehénnek! Hadd legyen kövér a táplálékunkra!
21. Az aranyszínű, magasra nőtt haomának hódolunk,
az életet támogató haomának, a frāšmának hódolunk,
a halál-elhárító haomának hódolunk,
minden haomának hódolunk;
a jutalomnak és az aša-hívő Zaraθuštra Spitamának hódolunk.
(a 27. Yasna, 15 ismétlése).
11. Yasna
1. Három aša-hívő szól átkozódva: a tehén, a ló és a haoma.
A tehén átkozza a papot:
„Légy gyermektelen és rossz hírű, ha engem megfőzve nem osztasz szét, hanem asszonyod, fiad vagy saját bendőd számára hízlalsz fel”
2. A ló átkozza a lovast:
„Ne szerszámozz fel több paripát, ne ülj fel több paripára, ne zabolázz meg több paripát, ha nem kérsz engem erőm megmutatására a férfiakban gazdag nemzetségek ünnepi gyűlésén.”
3. A haoma átkozza az ivót:
„Légy gyermektelen és rossz hírű, ha engem a kipréseltet visszatartasz, mint egy halálos bűnű tolvajt, bizony nem vagyok én halálos bűn, én, az igazságos, halál-elhárító haoma.
4. Nekem, a haomának jelölte ki és adta az aša-tisztelő Ahura Mazda mint áldozati részt mindkét pofát a nyelvvel és a bal szemet.
5. Aki tőlem ezeket a részeket elviszi, ellopja vagy elveszi, amelyet az aša-tisztelő Ahura Mazda nekem jelölt ki, mindkét pofát a nyelvvel és a bal szemet:
6. nem fog a házában pap születni, sem harcos, sem állattenyésztő paraszt, hanem házában Dahākák és Mūrakák és mindenféle Varšna fog megszületni.”
7. Gyorsan add át a hős haomának a részét, levágva a húsból, hogy ne béklyózzon meg téged a haoma, amint a bitangot megbéklyózta meg, őt, a tūri Fraŋrasiiant, a vasba vertet, itt, a föld középső harmadán.
8. Így szólott Zaraθuštra:
„Hódolat a Mazda-teremtette haomának, jó a Mazda-teremtette haoma, hódolat a haomának!”
9. Yō nō aēuuō at tē uiiē θrāiiōisiiāi tūrahe †mәndāidiiāi xšvīdәm haptādiiāi nava dasme yōi v/ yaēθma.
10. Neked ajánlom fel, ó igazságos, igazságot támogató haoma ezt a testet itt, amely oly szépen nőtt, a fürge haomának, a bódító lelkesültségért, az üdvért, az igazság birtokáért.
(11-19. A továbbiakban Aša dícséretéről zeng).
12. Yasna / A zoroasztriánus hitvallás
1. Átkozom a daēvákat.
Mint Mazda-hívő, mint Zaraθuštra követője akarom a hit fogadalmát letenni, mint a daēváknak ellensége, Ahura tanának kedvelője, az Amәša Spәnták magasztalója, az Amәša Spәntákhoz imádkozó.
Minden jót a jó, kincsben gazdag Ahura Mazdának tulajdonítok, és a legjobbakat az igazság-tisztelő hatalmasnak, aki a tehenet, aki az igazság kertjét, aki a fényt, aki a gondolatot birtokolja, teljenek meg fénnyel tágas terei.
2. A szentséges jó Ārmata mellett döntök én, legyen az enyém.
Megtagadom a tehén elrablását,
megtagadom a Mazda-hívek károsítását és elpusztítását.
3. Meg akarom őrizni a mozgás szabadságát és a lakhatási szabadságát azoknak, kik ezen a földön szarvasmarhával bírnak. Ašának italáldozatokkal hódolva fogadom:
„Mostantól nem leszek bűnös sem a Mazda-közösség károsításában, sem elpusztításában, mégha testem és életem kockáztatom sem.
4. Felmondom a közösséget
fel, a szörnyű káros törvénytelen rosszat alkotó daēvákkal, a létezők leghazugabbjaival, a létezők legbűzöseibbjeivel, a létezők legkárosabbjaival;
fel a daēvákkal, a daēvák társaival, a varázslókkal, a varázslók társaival;
fel azokkal, akik a létezők között kárt tesznek:
fel gondolatban, fel szavakban, fel tettekben, fel a kinyilatkoztatásban.
felmondom a közösséget mindenféle ellenséges lelkületű gonoszság-hívővel.
5. Úgy, ahogy Ahura Mazda Zaraθuštrát tanította minden beszélgetésükkor, minden találkozásukkor, melyeken Mazda és Zaraθuštra társalogtak;
6. Úgy, amiként Zaraθuštra is felmondta a közösséget a daēvákkal, minden megbeszélésükkor, minden találkozásukkor, melyeken Mazda és Zaraθuštra társalogtak;
így mondom fel én is, a Mazda-hívő, Zaraθuštra követője, a közösséget a daēvákkal, amiképpen az aša-hívő Zaraθuštra felmondta velük.
7. Amilyen hitű a víz, amilyen hitűek a növények, amilyen hitű a jótevő Tehén;
amilyen hitű Ahura Mazda, aki a tehenet, aki az aša-hívű embert teremtette,
amilyen hitű Zaraθuštra volt, amilyen hitű Kávi Vīstāspa, amelyen hitűek ketten, Frašaoštra (és) Jāmāspa;
amilyen hitű minden, a kötelességét teljeseítő aša-szentségű Saošyant:
e hit és tan szerint Mazda-hívő vagyok.”
8. Mint Mazda-hívő, mint Zaraθuštra-követője akarom megvallani a hitem, ünnepélyesen a hithez kötöm magam, melyet megismertem.
Esküszöm a jól gondolt gondolatra,
esküszöm a jól mondott szóra,
esküszöm a jól tett cselekedetre.
9. Esküszöm a mazdai vallásra, amely azt eredményezi, hogy a támadás megáll, a fegyvereket lerakják, amely a nemzetségek házasodását kínálja, az aša-szentségű vallás, amely mind között, melyet adnak és adni fognak a legnagyobb és legjobb és legszebb: ő, az ahurai, a zaraθuštrai.
Ahura Mazdának tulajdonítok minden jót.
Ez az ünnepélyes fogadalma a mazdai vallásnak.
13-18. Yasna: Invokációk.
19-21. Yasna / Bagān Yašt: a 27. Yasna három imájának kommentára.
22-26. Yasna: Invokációk.
27. Yasna: Három ima (Yaθā ahū vairiiō, másképp Ahuna vairiia; ASem vohū; Ye>he hāt=m), kommentárukhoz ld. a 19-21. Yasnát.
28-53. Yasna / A Gāθāk: Az egyedüli, bizonyosan versben íródott része az Avesztának (alapja a szótagok száma). Nyelve is eltérő: az ún. gátha- vagy óavesztai nyelven íródott, szemben a többi rész ún. újavesztaijával.
54. Yasna: A 27. Yasna egyik imájának (ā airii/ma išiiō) megismétlése.
55. Yasna: Magasztalja a Gāθākat és a Staota Yesniiát.
56. Yasna: Az istenekhez fordul figyelemért.
57. Yasna / Srōš Yašt: Himnusz Sraošához.
58. Yasna: Magasztalja az imát (nemah).
59. Yasna: Megismétli a 17. és 26. Yasna némely invokációját.
60. Yasna: Az igazságosság lakának áldásai.
61. Yasna: Magasztalja az Ahuna vairiia, az ASem vohū, a Ye>he hāt=m és az Āfrīnagān dahmān démonűző erejét.
62. Yasna: A tűz magasztalása (Ātaxš Niyāyišn).
63-69. Yasna: A vizek rítusának (Āb Zōhr) imái.
70-72. Yasna: Invokációk.
II. A Visprad avagy (Az ima) Minden pártfogó(hoz)
Huszonnégy fejezete (kardag) a Yasnát egészíti ki invokációkkal és a pártfogókhoz való fordulással.
III. A Korda Avesta avagy A Kis Aveszta
A hivők (és nem a papok) mindennapi imádságainak gyűjteménye.
1. Öt bevezető fejezet, idézetek a Yasna különböző fejezeteiből.
2. Öt Niyāyišn (‘Magasztalás’): a Naphoz, Miθrához, a Holdhoz, a vizekhez és a tűzhöz, valójában a megfelelő Yaštokból kivonatolt szövegeiből áll össze.
3. Öt Gāh (‘napszakasz’), a felettük őrködő géniuszoknak címezve (reggel, dél, délután, éj).
4. Négy Āfrīnagān (‘áldás’): a halott dicsőségére; az évet lezáró öt epagomenális napra; az évszakok hat ünnepére és a nyár kezdetére vagy végére.
IV. A Sīrōza avagy A Harminc Nap
1. A Kis Sīrōza
1. A fenséges és méltóságteljes Ahura Mazdáé, (és) az Amәša Spәntáké.
2. Vohu Manahé, a győzedelmes békéé, aki elnéz más teremtmények feje felett; a veleszületett, Mazda-teremtette bölcsességé, a tanult Mazda-teremtette bölcsességé.
3. A legszebb Aša Vahištáé, a hatalmas Mazda-teremtette Airiiaman-išiia(-imáé), a jó, messzetekintő, Mazda-teremtette igazságos Saokāé.
4. Xšaθra Vairiiáé, a tüzes fémfolyamé, a könyörületességé, aki gondoskodik a szegények felől.
5. A jó, szentséges Ārmataé, a jó, messzetekintő, Mazda-teremtette igazságos Rātāé.
6. Ratu Haurvatāté, a Yāiriiā Hušitayé, az évé, az igazság Ratujáé.
7. Ratu Amәrәtatāté, mindkettőé: a kövér nyájé (és) a hasznot hozó búzamezőé; a hatalmas Mazda-teremtette Gaokәrәnáé; a széles mezőkkel bíró Miθráé, és a jó legelőt kínáló Rāmané; Aša Vahištáé és Ātaré, Ahura Mazda (fiáé); a nagy istené, Napāt Ap=mé és a Mazda-teremtette vízé; az aša-hívők fravašijaié és a hős fiak seregét birtokló asszonyoké és Yāiriiā Hušitayé és a jólépített, szépennőtt Amáé és az Ahura-teremtette Vәrәθraγnáé és a győzedelmes Uparatāté; a jámbor, a jutalomra szert tevő, a győzedelmes, vagyont és javakat támogató Sraošáé; a legigazságosabb Rašnué és a vagyont és javakat támogató, vagyont és javakat növelő Arštāté.
8. A fenséges és méltóságteljes Ahura Mazdáé, (és) az Amәša Spәntáké.
9. Ātaré, Ahura Mazda fiáé, a ragyogásé, a Mazda-teremtette haszoné, a Mazda-teremtette áryák xvarәnahjáé és a Mazda-teremtette kávi xvarәnahé; Ātaré, Ahura Mazda fiáé, Kávi Haosravahé, a Haosravah-tóé, a Mazda-teremtette Asnvant-hegyé, a Mazda-teremtette Čaēčasta-tóé és a Mazda-teremtette kávi xvarәnahé; Ātaré, Ahura Mazda fiáé, a Mazda-teremtette Raēvant-hegyé; Ātaré, Ahura Mazda fiáé – ó Ātar, szentséges hős a háborúban, ó fenséges yazata, orvosságokban gazdag yazata –; Ātaré, Ahura Mazda fiáé, együtt minden tűzé; a gazdagság unokájáé, Yazata Nairiiō.saŋháé.
10. A jó, Mazda-teremtette vízé, a makulátlan igazsággal teljes Arәdvī-vízé, minden Mazda-teremtette vízé és minden Mazda-teremtette növényé.
11. A halhatatlan, gazdag, gyors lovakkal bíró Napé.
12. A Holdé, melyből a Tehén ered, és az egyszerteremtett (Ős)tehéné és a sokfajtájú állatvilágé.
13. A hatalmas, ragyogó Tištriia-csillagé, a hatalmas, Mazda-teremtette frāpa-? Satavaēsáé; a Mazda-teremtette csillagoké, akik a víz magját, a föld magját, a növények magját tartalmazzák; a Mazda-teremtette Vanant-csillagé; azoké a csillagoké, akik heten vannak, a Mazda-teremtette ragyogó gyógyítók.
14. G/uš Tašané, G/uš Urvané, a hatalmas Mazda-teremtette igazságos Drvāspāé.
15. A fenséges és méltóságteljes Teremtőé, Ahura Mazdáé, (és) az Amәša Spәntáké.
16. A széles mezőkkel bíró, ezerfülű, tízezerszemű Miθráé, a nevén szólított yazatáé, (és) a jó legelőt kínáló Rāmané.
17. Az igazságos, hős Sraošáé, a megtestesült szent szó, az erős lándzsás ahuraié.
18. Az igazságos Rašnué, a birtokot és javat támogató, a birtokot és jaavt növelő Arštāté, (és) az igaz, a birtokot és javat támogató szóé.
19. Az aša-hívők erős, győzedelmes fravašijaié.
20. A jól megépített, szépen megnőtt Amáé, az Ahura-teremtette Vәrәθraγnáé és a győzedelmes Uparatāté.
21. A jó legelőket kínáló Rāmané, (és) a fölényesen, a más teremtmények felett elnéző Vaiiué – annak hódolunk Nálad, ó Vaiiu, ami Benned a szentséges lélektől származott – a nem elmúló Θuuāšáé, a végtelen Zrvané, az örök Zrvané.
22. A jó gondolatú Vātáé, a nyugatié, a keletié, a délié, az északié és a férfias vitézségé.
23. A fenséges és méltóságteljes Teremtőé, Ahura Mazdáé (és) az Amәša Spәntáké.
24. A Mazda-teremtette legigazságosabb Čistāé, (és) a jó mazdai Daēnāé.
25. A jó Ašáé, a jó Čistáé, a jó Әrәtáé, a jó Rasšstāté, a ragyogásé (és) a Mazda-teremtette haszoné; a gyors kocsin utazó Pārәndáé, a Mazda-teremtette irániak xvarәnahjáé, a Mazda-teremtette kávi xvarәnahjáé, és a Mazda-teremtette megközelíthetetlen xvarәnahé, és Zaraθuštra Mazda-teremtette xvarәnahjáé.
26. A birtokot és javakat támogató Arštāté; a Mazda-teremtette, az Aša élvezetét őrző Uši.darәna-hegyé.
27. A magas, hatalmas Égé, az Aša-hívők legjobbjáé, a fényesé, a minden szépséget kínálóé.
28. A Földé, a jótevő yazatáé – ezek a helyek ezek a lakhelyek – a Mazda-teremtette, az Aša élvezetét őrző Uši.darәna-hegyé és minden, Aša élvezetét őrző, sok élvezetet őrző Mazda-teremtette hegyé és a Mazda-teremtette kávi xvarәnahé és a Mazda-teremtette megközelíthetetlen xvarәnahé.
29. A szent, aša-szentségű, törekvő Mšθráé; a daēvák ellen irányuló törvényé, a Zaraθuštrától származó törvényé; a hosszú hagyományé; a jó Mazda-hité; a szentséges szóban való hité, szentséges szó ismeretéé; a veleszületett Mazda-teremtette bölcsességé, a tanult Mazda-teremtette bölcsességé.
30. Az el nem pusztuló, kezdet nélküli fényes téré, a dícséret fényes házáé, a jólét el nem múló helyéé, a Mazda-teremtette Činvat-hídé; a magas istené, Napāt Apšmé és a Mazda-teremtette vízé; az aša-támogató haomáé; a dahmaszerű jó Āfritáé; az erős Dāmōiš Upamanáé; minden aša-szentségű szellemi (és) anyagi yazatáé; az aša-hívők erős, győzedelmes fravasijaié; az első tanító fravasijáé; a legközelebbi rokon fravasijáé és a nevén nevezett yazatáé.
2. A Nagy Sīrōza
Ugyanaz mint az előző, kiegészülve a ‘hódolunk’ fomulával.
V. A Yaštok
Huszonegy, eltérő terjedelmű himnusz a legfőbb istenekhez.
1-4. Yašt: Közepes szövegek inkoherens nyelven.
5. Yašt: Arәduuī Sūrā Anāhitā, a vizek istennőjének himnusza.
6. Yašt: Himnusz a Naphoz.
7. Yašt: Himnusz a Holdhoz.
8. Yašt: Himnusz Tištriiához, az esőt irányító csillaghoz (vö. Panaino 1990).
9. Yašt: Himnusz Druuāspāhoz.
10. Yašt: Himnusz Miθrához.
I.
1. Így szólott Ahura Mazda Spitama Zaraθuštrához:
„Amidőn megteremtettem a széles mezőkkel bíró Miθrát, ó Spitama, a tiszteletreméltóhoz és a hódolatraméltóhoz hasonlónak teremtettem meg őt: hozzám, Ahura Mazdához.
2. Elpusztítja az egész országot a Miθrát becsapó bitang, ó Spitama, akárcsak száz tudatlan, akárcsak az Aša-hívők gyilkosa.
Ne tördd meg a szerződést, ó Spitama, sem azt, amit egy hazugság-hívővel, sem azt, amit egy Aša-hívő hittársaddal kötöttél; mert mindkettőre érvényes a szerződés, a hazugság-hívőre is és az Aša-hívőre is.
3. Gyors lovak tulajdonát adja ő, a széles mezőkkel bíró Miθra, (azoknak) akik Miθrát nem csapják be;
a legegyenesebb utat adja Ātar, Mazda Ahura (fia), (azoknak) akik Miθrát nem csapják be;
derekas ivadékokat adnak az Aša-hívők jó, hatalmas, szentséges fravašijai, (azoknak) akik Miθrát nem csapják be.
4. Pompája és xvarәnahja miatt akarok hallható imával és italáldozatokkal hódolni neki, a széles mezőkkel bíró Miθrának,
a széles mezőkkel bíró Miθrának hódolunk, aki az iráni földeknek a békés lakhelyet, a jó lakhelyet őrzi.
5. Jöjjön hozzánk segítségül,
jöjjön hozzánk szabadságként,
jöjjön hozzánk támogatásul,
jöjjön hozzánk könyörületként,
jöjjön hozzánk gyógyulásként,
jöjjön hozzánk győzelemként,
jöjjön hozzánk boldogságként,
jöjjön hozzánk, hogy bírjuk az igazságot:
az erős, a győzedelmes, a hódolandó, a magasztalandó, a mindig csalhatatlan, az egész anyagi világnak, Miθra, ő, a széles mezőkkel bíró.
6. Neki, az erőteljes yazatának, a hatalmasnak, a teremtmények között a legerősebbnek: Miθrának akarok hódolni italáldozatokkal;
elé akarok lépni tisztelettel és hódolattal, neki akarok hódolni hallható imával és italáldozatokkal, a széles mezőkkel bíró Miθrának;
a széles mezőkkel bíró Miθrának hódolunk haoma-tartalmú tejjel, barәsman-ágakkal, a nyelv tudásával, gondolattal, szóval és munkával, italáldozatokkal és helyesen kiejtett beszéddel.
Hódolunk azon férfiaknak és nőknek, kikről Ahura Mazda tudja, hogy a legjobbak az Aša szerint.
II.
7. Miθrának hódolunk, (aki) széles mezőkkel bír, (aki) a helyes beszédet ismeri, az ékesszóló, ezerfülű, megtermett, tízezerszemű nagyságnak a széles vártán, a hatalmas, soha nem alvó ébernek;
8. akihez az országok urai imádkoznak, (amikor) háborúba vonulnak a vérszomjas ellenséges sereg ellen, az egymással harcoló két ország között csatasorba álló (ellenség) ellen.
9. Aki elsőként fog közülük imádkozni hozzá hívő lelkülettel, annak oldalára áll a széles mezőkkel bíró Miθra, együtt a győzedelmes széllel, együtt Dāmōiš Upamanával. – (A 4-6. vers ismétlése).
III.
10. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
11. akihez a harcosok lóháton imádkoznak, erőt a fogathoz, egészséget a testüknek kérvén, hogy az ellenséget messzíről kikémleljék, az ellent elhárítsák, az ellenséges gyűlölködő ellenfelet egy csapással legyőzzék. – (A 4-6. vers ismétlése).
IV.
12. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
13. aki az első szellemi yazataként közeledik a Harāhoz, a halhatatlan, gyors paripákat birtokló Nap előtt;
aki elsőként mássza meg az aranydíszes szép csúcsokat; ahonnan a felettéb hatalmas szemléli az egész iráni lakhelyet;
14. ahol a vitéz hatalmasok számos támadást rendelnek el;
ahol a magas hegyek, a legelőben gazdagok a vízben gazdagok gondoskodnak a jószágról;
ahol a széles víztükrű mély tavak vannak;
ahol a hajózható széles vizek hullámverése mossa a paruti Iškatāt, a haraēvi Marγut, a szogd Gavát és Xvāirizamot.
15. Arezahī (és) Savahī felett,
Fradaδafšū (és) Vīdaδafšu felett,
Vouru.bareštī (és) Vouru.jareštī felett,
s a Xvaniraθa, a ragyogó, a szarvasmarhák által lakott helyei felett,
néz a hatalmas Miθra;
16. aki, a szellemi yazata, minden földrészhez elutazik, xvarәnahot ajándékozva (nekik);
aki, a szellemi yazata, minden földrészhez elutazik, xvarәnahot ajándékozva (nekik).
Azoknak hozza el a győzelmet, akik tájékozottak az Ašát illetően, akik neki italáldozattal hódolnak. – (A 4-6. vers ismétlése).
V.
17. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki senki által be nem csapott,:
sem a ház ura által, sem a nemzetség ura által, sem a törzs ura által, sem az ország ura által.
18. Ha becsapja őt
a ház ura, vagy a nemzetség ura, vagy a törzs ura, vagy az ország ura,
felbőszül Miθra, megsértődik, elpusztítja a házat és nemzetséget és törzset és országot
és a házak urait és a nemzetségek urait és a törzsek urait és az országok urait és az országok vezetőit.
19. A felbőszült, megsértett Miθra megnézi, hol áll a Miθra-becsapó, s nem téved:
20. És a Miθra-becsapó lovai levetik terhüket;
futva sem haladnak előre;
lovagolva sem haladnak előre;
utazva sem haladnak előre.
Visszafelé repül a lándzsa, melyet Miθra ellensége hajít, a gonosz ráolvasásokkat, miket Miθra ellensége elkövet.
21. Mégha jól hajítva dobja is el, mégha el is éri a testet, mégsem okoz semmi sérülést, a gonosz ráolvasásokkal, miket Miθra ellensége elkövet;
a szél eltéríti a lándzsát, mit Miθra ellensége vet, a gonosz ráolvasásokkal, miket Miθra ellensége elkövet. – (A 4-6. vers ismétlése).
VI.
22. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
aki, ha nem csapják be, kisegíti az embert a szükségből, a kisegíti az embert a veszélyből.
23. A szükségből segíts ki minket, a szükségből, ó, be nem csapott Miθra! Te, te hozod a Miθra-becsapó emberekre saját testük félelmét,
elveszed a karjukból az erőt felbőszülve, ki képes vagy rá,
el a lábukból az erőt,
el a szemükből a látást,
el a fülükből a hallást.
24. Nem találják el a jó hegyes lándzsával, nem találják az előre repülő nyíllal azt, kinek Miθra gondoskodóan a segítségére siet, ő, kinek tízezer kéme van, a hatalmas mindenttudó. – (A 4-6. vers ismétlése).
VII.
25. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
a titokkal teljes hatalmas istennek, a hasznot hozónak, az ékesszólónak, aki az imát megtölti, a nagy vagyonosnak, kinek testével a szent szó össze van kötve, az erős karú hőssel;
26. aki a daēvákat lesújtja;
aki felettébb rossz a bűnűzőkkel;
aki bosszút áll a Miθrát becsapóakon;
aki a boszorkányok elnyomója,
aki, ha nem csapják be, az országot hatalmas erőhöz segíti,
aki, ha nem csapják be, az országot hatalmas győzelemhez segíti;
27. aki a legyegyenesebb (utat) elveszi az ellenséges országtól, aki (az ország) xvarәnahját elpusztítja, a győzelmet elveszi, aki mögöttük a védtelent elkergeti, tízezer csapást oszt, ő, akinek tízezer kéme van, a hatalmas mindenttudó csalhatatlan. – (A 4-6. vers ismétlése).
VIII.
28. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki a magasra épített ház oszlopait támasztja, aki az cölöpöket erőssé teszi;
és aki őrzi a háznak a nyájat és az embereket, amelyben elégedetté teszik;
a többi házat elpusztítja, melyekben megsértik.
29. Te gonosz és nagyon jó vagy az országokkal szemben, ó, Miθra;
Te gonosz és nagyon jó vagy az emberekkel szemben, ó, Miθra;
Te, ó Miθra, rendelkezel az országok békéje és háborúja felett.
30. Te, te intézed, hogy derekas asszonyok lakják a tágas házakat, rendes szekerekkel ellátva, széles vánkosokkal, kiterített párnákkal díszítve:
az aša-hívő háza, aki Téged néven nevezve imájában, megfelelő módon, italáldozatot hozva, kér.
31. Az imával, mely megnevez, megfelelő módon és italáldozatokkal akarok előtted hódolni, ó hatalmas Miθra;
Az imával, mely megnevez, megfelelő módon, és italáldozatokkal akarok előtted hódolni, ó leghatalmasabb Miθra;
Az imával, mely megnevez, megfelelő módon, és italáldozatokkal akarok előtted hódolni, ó csalhatatlan Miθra!
32. Hallgass az imánkra, legyen Neked imánk tetszetős, ó Miθra, teljesítsd imánkat;
állj az italáldozataink mellé, állj e megszenteltek mellé, gyűjtsd őket össze bűnszámlálásra, helyezd el őket a dícséret házában.
33. Ajándékozd nekünk azt a sikert, amiért Téged kérünk, ó hatalmas: vagyon, erő és győzelem, üdv és az igazság birtoklása, jó hír és lelki nyugalom, a szentség ismerete és tudása, az Ahura-teremtette győzelem és a győzedelmes fölény, melyek az Aša legjobbjai és a szent szó megtudása;
34. hogy jó lélekkel és tettrekész lélekkel boldogan és bizakodóan legyőzhessünk minden ellenséget;
hogy jó lélekkel és tettrekész lélekkel boldogan és bizakodóan legyőzhessünk minden gonosz lelkületűt;
hogy jó lélekkel és tettrekész lélekkel boldogan és bizakodóan legyőzhessünk és felülmúljunk minden ellenséget:
a daēvákat és az embereket, avarázslókat és boszorkányokat, a kávi és karapáni zsarnokokat. – (A 4-6. vers ismétlése).
IX.
35. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
az arәnat.čaēšanak, aki sereget szerez, ezernyi kézséggel bír, az uralkodónak, a hatalmasnak, a mindenttudónak;
36. aki a csatát megindítja,
aki helyt áll a csatában,
aki helyt állva a csatában megtöri a csatasorokat:
zűrzavarba kerül a csatába kivonult csatasor minden szárnya; megremeg a vérszomjas sereg közepe.
37. Ő, ki képes rá, visz romlást és félelmet rájuk;
elhajítja az emberek fejét, kik Miθrát becsapják;
elrepülnek az emberek fejei, kik Miθrát becsapják.
38. Az irtózatos lakhelyek elpusztulnak, a lakhatatlan házak, hol a Miθra-csalók laknak és a gonoszság követői, az igaz Aša-hívők gyilkosai.
A legelőkhöz szokott szarvasmarhát szörnyű fogságba hurcolják, amidőn rejtekhelyeikből a Miθrát becsapóak a kocsijukhoz ráncigálják. Ott állnak a tehenek, könnyeket hullajtanak, melyek pofájukon futnak alá.
39. Sastollal ékesített nyilaik is elvétik a célt, melyek az ín által jól megfeszített íjból szállnak,
mindaddig, míg a széles mezőkkel bíró Miθra dühe kiengeszteletlen marad, s nem üdvözlik.
Jól hegyesített, hosszú nyelű éles lándzsáik is elvétik a célt, melyet karjuk dobott,
mindaddig, míg a széles mezőkkel bíró Miθra dühe kiengeszteletlen marad, s nem üdvözlik.
Parittyáik is elvétik a célt, melyek karjuk hajított,
mindaddig, míg a széles mezőkkel bíró Miθra dühe kiengeszteletlen marad, s nem üdvözlik.
40. Jól élesített tőreik is elvétik a célt, melyek az emberek fejére sújtanak le,
mindaddig, míg a széles mezőkkel bíró Miθra dühe kiengeszteletlen marad, s nem üdvözlik.
Jól hajított buzogányaik is elvétik a célt, melyek az emberek fejére sújtanak le,
mindaddig, míg a széles mezőkkel bíró Miθra dühe kiengeszteletlen marad, s nem üdvözlik.
41. Miθra ideűzi őket, Rašnu odaűzi őket, az aša-hívő Sraoša vadászik rájuk minden oldalról, az oltalmazó yazaták elhagyják őket. Ezeknek a csatasoroknak a pusztulás jutalmát adja,
mindaddig, míg a széles mezőkkel bíró Miθra dühe kiengeszteletlen marad, s nem üdvözlik.
42. Így szólnak a széles mezőkekel bíró Miθrához:
„Ó, Te széles mezőkkel bíró Miθra! Akik elvezetik, ó Miθra, gyors paripáink; akik megsemmisítik, ó Miθra, erős seregünket kardjaikkal”
43. Erre ő, a tágas mezőkkel bíró Miθra földre kényszeríti őket:
Százat sújt le ötven csapással,
Ezret sújt le száz csapással,
Tízezret sújt le ezer csapással,
Százezret sújt le tízezer csapással;
mert ő, a széles mezőkkel bíró Miθra felbőszült és kiengeszteletlen – (A 4-6. vers ismétlése).
X.
44. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
kinek lakhelye oly széles mint a Föld, anyagból épült, tágas, nincs kitéve szükségnek, ragyogó és messze széles hajlék;
45. kinek nyolc segítője minden hegyen, minden vártán mint Miθra kéme ül, kémlelve, ki csapja be Miθrát, arra különösen figyelve, arra különösen megjegyezve, ki először csapta be Miθrát;
és védelmezve annak az útját, kik Miθra becsapóit megtámadják, és a hazugság követőit, az igaz Aša-hitűek gyilkosait.
46. Ő, a széles mezőkkel bíró Miθra védelmezően áll, elől védelmez, hátul védelmez, mint csalhatatlan kémlelő, aki minden irányba veti pillantását, készen arra, hogy ki Miθrához fordul segítségért, arról gondoskodjon, ő, kinek tízezer kéme van, a hatalmas mindenttudó csalhatatlan. – (A 4-6. vers ismétlése).
XI.
47. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
a híresnek, mert mikor haragos, a szélespatájú paripák a vérszomjas ellenség ellen vonulnak, a csatasorba zárkózó ellen, az egymással harcoló két ország között.
48. Mikor Miθra odahajtva a vérszomjas ellenséges sereg ellen jő, a csatasorba zárkózó ellen, az egymással harcoló két ország között:
akkor megkötözi hátul a Miθrát becsapó emeberek kezét,
kivájja szemük,
süketté teszi fülük,
a lábát nem tudja az megtámasztani, ellenállást nem képes kifejteni. S ugyanígy azok az országok, ahol a széles mezőkkel bíró Miθrát elhanyagolják. – (A 4-6. vers ismétlése).
XII.
49. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
50. akinek ő, a Teremtő, Ahura Mazda lakhelyét a magasra törő ragyogó Harān alkotta meg számos szárnnyal, hol sem éj, sem sötétség, sem hideg, sem forró szél, sem sokatpusztító betegség, sem a daēva-alkotta fertőzés nincs; s köd sem emelkedik fel a Haraitī-hegységből.
51. A Nappal azonos akaratú Amәša Spәnták mind – gondos és hívő lélekkel – alkották neki, aki a Haraitī-hegyről az egész anyagi világot figyeli.
52. Ha az álnok, a gonosz megközelíti, gyors léptekkel befogja a szekeret ő, a tágas mezőkkel bíró Miθra és az aša-hívő hatalmas Sraoša és a leleményes Nairiiō.saŋha. Megöli őt, legyen bár csatasorban, legyen bár párbajban. – (A 4-6. vers ismétlése).
XIII.
53. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki imára nyújtott kézzelAhura Mazdának őszintén panaszolja a következőképpen szólva:
54. Én, én vagyok a védője minden teremtménynek, ó jólható!
Én, én vagyok az örzője minden teremtménynek, ó jólható!
Mégsem hódolnak nekem az emberek néven nevező imával, mint ahogy a többi yazatának néven nevező imával hódolnak.
55. Ha nekem az emberek néven nevező imával hódolnának, amint a többi yazatának is nevükön nevező imával hódolnak, saját napos halhatatlan életemre, megmutatkoznék az aša-hívő embereknek; odamennék”.
56. A nevedet megnevező imával, megfelelő beszéddel imádkozik hozzád az aša-hívő, italáldozatokat hozva;
A nevedet megnevező imával, megfelelő beszéddel és italáldozatokkal akarok neked hódolni, ó hatlamas Miθra; a nevedet nevező imával (a 31. vers ismétlése) és italáldozatokkal akarok hódolni (a 31. vers ismétlése).
57-59. Hallgass az imánkra, ó Miθra (a 32-34. vers ismétlése) és a karapániak. – (A 4-6. vers ismétlése).
XIV.
60. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
a jóhírnevűnek, a jótestűnek, a jóhírűnek, aki kegyes az elbukottal, kinek mezei kívánság szerint vannak ataurvayō iδa fšuyantәm vāstrim vasō.yaonāi int=m huδWnhәm, aki tízezer kémmel rendelkezik, a hatalmas, mindenttudó csalhatatlan – (A 4-6. vers ismétlése).
XV.
61. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
neki, az éber kémlelőnek, a hős ékesszólónak, ki megtölti a vizeket, hallgat a szóra, hullajtja az esőt, növeszti a növényeket, törvényt ad a törzsnek, a nevezetes ügyes csalhatatlan sokoldalú, Teremtőtől teremtettnek;
62. aki sem erőt, sem tartást nem kölcsönöz semmilyen Miθrát becsapó embernek;
aki sem uralmat, sem nyereséget nem kölcsönöz semmilyen Miθrát becsapó embernek;
63. Elveszed karjaikból, ki képes vagy rá, az erőt (a 23-24. vers ismétlése), csalhatatlan – (A 4-6. vers ismétlése).
XVI.
64. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
a szép vallás kiterjesztéséért, a messze szétterülőnek, ki orcáját a hét földrész felé irányítja;
65. a sebes a sebesek között,
az igaz az igazak között,
a vitéz a vitézek között,
az ékesszóló az ékesszólók között,
aki gazdagságot ajándékoz, aki bőséget ajándékoz, aki nyájakat ajándékoz, aki uralmat ajándékoz, aki fiakat ajándékoz, aki életet ajándékoz, aki lelkesedést ajándékoz, aki az igazság ismeretét ajándékozza;
66. akit a jó Aša kísér és a gyors harciszekeren utazó Szépség, és az erős férfias Bátorság és az erős kávi xvarәnah, és az erős halhatatlan Égbolt és az erős Dāmōiš Upamana és az aša-hívők erős fravaSijai és a sok aša-hívő Mazda-hívő Egyesítője. – (A 4-6. vers ismétlése).
XVII.
67. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki a szellemiek által ácsolt magaskerekű harci szekerével az Arәzahī földrészről a Xvaniraθa ragyogó földrészéig hajt, a tetterő és a Mazda-teremtette xvarәnah és az Ahura-teremtette győzelem részeseként;
68. a harci szekerét a jó Aša hajtja, ő, a magas, akinek a mazdai vallás az utat előkészíti, hogy jól járjon rajta, a szellemi fehér fényben ragyogó szent tudású árnyéktalan, melyet a levegőn átrepülő paripák húznak, melyben őt Dāmōiš Upamana hatalmas lövésre hajtja;
akitől minden szellemi daēva és a varәnai hazugság-követők félni kezdenek.
69. Hogy mi nemcsak itt tesszük ki magunkat a feldühödött isten csapásának, az ellenálló ellen ezer csapással fordulónak; kinek tízezer kéme van, aki a hatalmas mindenttudó csalhatatlan. – (A 4-6. vers ismétlése).
XVII.
70. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki előtt az Ahura-teremtette Vәrәθraγna fut, egy vadkan alakjában, mely védekezik, éles fogakkal, éles vadkanagyarakkal, egy vaddisznóé, ki öl öklelésével, ki megközelíthetetlen, ha feldühödött, foltos arccal, fémlábakkal, fém karmokkal, fém inakkal, fém farokkal, fém állal;
71. ki az ellenét futásban felülmúlja, féktelenséggel teljes, együtt a bátorság istennőjével az ellenfeleket a harcban lesújtja; s nem véli hogy lesújtották, s nem úgy van neki, mintha egy ütést vezetne míg ketté nem hasítja
a forgatag, az élet oszlopai,
és a forgatag, az életerő forrásai.
72. Mindent darabokra vág, aki összekeveri a Miθra-becsapó emberek csontját és haját és fejét és vérét a földön. – (A 4-6. vers ismétlése).
XIX.
73. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki imára nyújtott kezekkel jámbor lélekkel így szólván hallatja hangját:
Ó Ahura Mazda, legszentebb lélek, az anyagi világ teremtője, ó igazságos!
74. Ha az emberek nekem néven nevező imájukkal hódolnának, mint ahogy a többi yazatának is nevüket megnevező imával hódolnak, úgy, saját napos halhatatlan létemre, megjelennék az aša-hívő embereknek, odamennék (hozzájuk).
75. Országodat védelembe akarjuk venni,
országodat nem akarjuk veszélyben hagyni,
sem a házakat bajban hagyni,
sem a nemzetségeket bajban hagyni,
sem a törzseket bajban hagyni,
sem az országokat bajban hagyni;
s ez ne történjék meg, mivel az erőskarú (Miθra) védelmez minket az ellenség elől.
76. Te, te pusztítod el ezen ellenségek, ezen ellenséges gondolatúak ellenségeskedéseit, pusztítsd el az Aša-hívők gyilkosait; szép paripák és és szép fogatok tulajdonosa vagy, te vagy a hatalmas segítő hívásra.
77. Segítségül hívlak, jöjj minket megsegíteni,
italáldozatok gazdag és jó sorával,
italáldozatok gazdag és jó bemutatásával:
hogy általad lakunk régóta lakályos helyeken.
78. Te, te véded az országokat, ha ők a széles mezőkkel bíró Miθra művelésében iparkodnak,
te, te teszed őket semmivé, ha ellenségesek.
Téged hívlak segítségül, jöjj minket megsegíteni: az erős, a győzedelmes, a hódolatra méltó, a dícséretre méltó Miθra, országok hatalmas ura! – (A 4-6. vers ismétlése).
XX.
79. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki Rašnutól kapta házát, aki Rašnuval hosszú barátságot manavaintīm? visel;
80. Te vagy a lakhely őre, védelmezője azoknak, kik nem hazugok;
te vagy azon közösség őrzője és védelmezője, akik nem hazudnak;
Veled, mint urammal akarom a legjobb közösséget és az Ahura-teremtette győzelmet, ahol a Miθrát becsapó emberek lesújtva tömegesen hevernek. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXI.
81. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki Rašnutól kapta házát, aki Rašnuval hosszú barátságot manavaintīm? visel;
82. akinek Ahura Mazda ezernyi érzéket adot, tízezer szemet a látáshoz.
Így ezen szemek és ezen érzékek erejével pillantja meg azt, aki a szerződést megszegi és a szerződést megtöri;
így ezen szemek és érzékek erejével csalhatatlan Miθra, ő, akinek tízezer kéme van, a hatalmas mindenttudó csalhatatlan. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXII.
83. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
akit az ország ura imára kinyújtott kézzel segítségül hív,
akit a törzs ura imára kinyújtott kézzel segítségül hív,
84. akit a nemzetség ura imára kinyújtot kézzel segítségül hív,
akit a ház ura imára kinyújtott kézzel segítségül hív;
akit bármely két fél imára kinyújtott kézzel magának hív segítségül;
akit bármely Aša-tanát kedvelő szegény, ha jogtalanság érte, imára kinyújtott kézzel segítségül hív;
85. akinek panaszos hangja elér a hét fényességhez, körbe megy a földön, szétterjed a hét földrészen – kérje bár halkan vagy hangosan.
86. A zsákmányként elvitt (szarvasmarha) hívja őt, a gulyát keresve, segítségül:
„Mikor fogja hősünk, a széles mezőkkel bíró Miθra a gulyákat kísérni, mögötte haladva?
Mikor fog minket, a hazugság házába elhurcoltakat (szarvasmarhákat) Aša útjára visszavezetnii?”
87. Aki a széles mezőkkel bíró Miθrát kielégíti, annak segítségére jön;
ám aki a széles mezőkkel bíró Miθrát elhanyagolja, annak elpusztítja házát, nemzetéségt, törzést, országát és országa hírnevét. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXIII.
88. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
a haomának, aki frāšma-?, a gyógyító szép parancsoló, aranyszínű szemekkel, a lgmagasabb csúcson áldozott, a Haraitī-hegységben, melyet Hūkairyának hívnak, a hibátlan (Miθrának) áldozott a hibátlan haomával, hibátlan barәsmannal, hibátlan italáldozattal, hibátlan beszéddel.
89. Akit az igazságos Ahura Mazda mint áldozópapot alkotott meg, aki a yasnát hangosan énekelve tudja gyorsan végrehajtani; mint áldozópap imádkozott, a yasnát gyorsan végrehajtva, hangosan énekelve, nagy hangon: mint Ahura Mazda áldozópapja, mint az Amәša Spәnták áldozópapja, hangja elhallattszott hozzájuk, körben a földön, szétterjedt a hét földrészen;
90. Aki első őrlő papként a csillagokkal díszes, szellemektől elkészített haomákat felhelyezte a Haraitī-hegységre; aki Ahura Mazda szépalakú testének hódolt, az Amәša Spәntáknak hódolt, akinek a gyors lovakkal bíró Nap messziről hódolatot ad.
91. Hódolat a széles mezőkkel bíró, ezerfülű, tízezerszemű Miθrának!
Hódolatra méltó vagy, magasztalásra méltó,
légy hódolatra méltó, magasztalásra méltó az emberek házaiban,
Üdv legyen az embernek, ki hozzád imádkozik, gyújtós a kezében, barәsman a kezében, tej a kezében, mozsár a kezében, megmosott kézzel, megmosott mozsárral, szétterített barәsmannal, elmondott Ahuna Vairiiával.
92. Ezt a vallást vallja az igazságos Ahura Mazda, ezt Vohu Manah, ezt Aša Vahišta, ezt Xšaθra Vairiia, ezt a szent Ārmata, ezt Haurvatāt és Amәrәtatāt;
ezt vallást vallják az Amәša Spәnták a vallás szokásai szerint. Átadta neki a jó hatásu Mazda a Ratuságot az emberiség felett, hogy a teremtények között az emberiség Ahūja és Ratuja legyen, e legjobb termetmények tökéletesítője.
93. Védd hát mindkét életet, mindkét életünket, ó, széles mezőkkel bíró Miθra, ezt, a földi életet és a másikat, a szellemit:
a hazugság-hívű romlással szemben,
a hazugság-hívő Aēšmával szemben,
a hazugság-hívő seregekkel szemben, kik a véres zászlót tartják,
Aēšma rohamaival szemben, melyeket az Aēšma a daēva-teremtette Vīδātuval özösen visz véghez.
94. Így adj erőt, széles mezőkkel bíró Miθra harcikocsijainknak, egészséget testünknek, hogy az ellenséget messziről észrevegyük, az ellent elhárítsuk, az ellenséges gyűlölködő ellenállót egy csapással lesújtsuk. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXIV.
95. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
aki a földszéles naplemente után előjön, e széles távoli határú kerek föld mindkét égét érintve. mindent szemügyre vesz, mi ég és és föld között van.
96. Kezében buzogánya száz tüskével és száz éllel, amely lesújtja a harcosokat; sárga fémből öntött, szilárd aranyból, a fegyverek legszilárdabbika, a fegyverek leggyőzedelmesebbje:
97. Melytől a sokat rontó Aŋra Mainiiunak félelme támad;
melytől az álnok Aēšmának félelme támad;
amelytől a hosszú kezű Halogatásak félelme támad;
amelytől minden szellemi daēvának és varәni hazugság-hívőnek félelme támad.
98. Mi nem tesszük ki magunk a feldühödött, széles mezőkkel bíró Miθra csapásának, ne sújts le reánk feldühödve, ó Miθra, ki széles mezőkkel bírsz,
aki a yazaták legerősebbje,
aki a yazaták leghősiesebbje,
aki a yazaták legfürgébbje,
aki a yazaták leggyorsabbja,
aki a yazaták leggyőzedelmesebbike,
így áll e földön, ő, a széles mezőkkel bíró Miθra – (A 4-6. vers ismétlése).
XXV.
99. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
akitől minden szellemi daēva és a varәni hazugság követői félelmet kapnak. Odahajtva jő az ország ura, ő, a széles mezőkkel bíró Miθra, a e széles kerek távoli határú föld jobbik végére.
100. Jobb oldalán halad a jó, jámbor Sraoša,
balján halad az erős, szálfatermetű Rašnu,
körbeveszik a vizek és növények, és az aša-hívők fravašijai.
101. Köztük osztja szét, ki a hatalmat bírja, egyenlően sastollas nyilait. S midőn oda elér, hol a Miθrával ellenséges országok terülnek el, elsőként sújtja le buzogányával a paripát és embert; hirtelen, rémületükben sújt le mindkettőre, paripára és lovasára egyaránt. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXVI.
102. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
aki fehér paripáival haladva hosszú nyelú éles lándzsát tart, a távolba ható nyílak tegezével, ügyes harcosokkal;
103. akit Ahura Mazda az egész emberiség őrzőjének és felügyelőjének tett meg;
aki az egész emberiség őrzője és megfigyelője;
ő, ki sosem aludva, éberen őrzi Mazda teremtését;
ő, ki sosem aludva, éberen felügyeli Mazda teremtését – (A 4-6. vers ismétlése).
XXVII.
104. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
akinek hosszú kezei megragadják azt, ki Miθrát rászedi,
mégha a keleti folyónál is van, megragadja,
mégha a nyugati folyónál is van, lesújtja,
még ha a Raŋhā torkolatánál is van,
mégha a föld középpontjában is van,
105. akkor is elkapja őt Miθra, kezével átkarolva.
A gonoszságra figyelőt, ki letért az egyenes útról, boldogtalan, s így gondolkodik a gonoszságra figyelő:
„nem lát minden gonoszt, mit megcselekedtek, nem lát mindenn fortélyt a tudatlan Miθra”
106. De én úgy vélem:
„nincs a földön olyan ember, aki ilyen mértékben gonoszt gondolhatna, amíg a szellemi jó gondolatokat gondol;
nincs a földön olyan ember, aki ilyen mértékben gonoszat mondhatna, amíg a szellemi Miθra jól mondottat mondani kíván;
nincs a földön olyan ember, aki ilyen mértékben gonoszat cselekedhetne, amíg a szellemi Miθra jótetteket kíván végrehajtani.
107. Nincs a földön olyan ember, akinek nagyobb bölcsesség lenne a birtokában, mint amilyen bölcsességnek Miθra van birtokában;
nincs a földön olyan ember, aki annyira hallana fülével, mint a szellemi Miθra, az éleshallású, az ezernyi érzékű;
mindenkit, ki csal, észrevesz; előlép a hatalmas Miθra, előrehalad a birodalom legerősebbje, a szép, fényes pilantást vet.
108. Ki fog nekem hódolni, ki fog engem megcsalni?
Ki véli úgy, hogy helyes, ki úgy hogy hazug hódolattal kell előttem hódolni?
kinek osszak gazdagságot és xvarenahot, kinek egészséget, mire képes vagyok?
Kinek osszak sok kényelmet kínáló képességet, mire képes vagyok?
Kinek növesszek a jövőben derék sarjakat?
109. Kinek adjak erős hatalmat, anélkül hogy vágyna rá? Szép eszközökkel, számos sereggel, a legjobbat egy mindent uraló hatalmasnak, ki lesújt egy győzedlemes legyőzhetetlen vitézt, aki megparacsolja a büntetést végrehajtani? – Már a meghatározásánál végre lett hajtva, mire ő feldühödve megparancsolja.
De a megbetegedettt, kiengeszteletlen lélek is kiengesztelődik Miθra révén, Miθra jó barátsága révén.
110. Kinek adjak, ki képes vagyok, betegséget és halált, kinek kínzó szegénységet?
Kinek pusztítsam el derék sarjait egy suhintással?
111. Kitől vegyem el az erős hatalmat, anélkül hogy vágyna rá? Szép eszközökkel, számos sereggel, a legjobbat egy mindent uraló hatalmasnak, ki lesújt egy győzedelmes legyőzhetetlen vitézt, aki megparacsolja a büntetést végrehajtani? – Már a meghatározásánál végre lett hajtva, mire ő feldühödve megparancsolja.
De a megbetegedettt, kiengeszteletlen lélek is kiengesztelődik Miθra révén, Miθra jó barátsága révén. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXVIII.
112. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
aki az ezüst dárdát az arany mellpáncélba döfi, ostorral hajt a hatalmas vitéz nemzetségfőkhöz, a hősökhöz. Világosak Miθra útjai, ha meglátogatja azt az országot, hol jól művelik – messze és mélyen a legelőn; hol az ország állatai és emberei szabadon mozognak.
113. Akkor jöjjön a két hatalmas, Miθra és Ahura, segítségünkre: ha az ostor hangosan pattog, és ha a lovak prüszkölnek az izgalomtól, ha az ostor suhog, s pendülnek az ínak és a hegyes nyilak, akkor azok fiai, ki nehezen folyó italáldozakat mutattak be, elbuknak.
114. Adj erőt, széles mezőkkel bíró Miθra harci kocsijainknak, egészséget testünknek, hogy az ellenséget messziről észrevegyük, az ellent elhárítsuk, az ellenséges lelkületű gyűlölködő ellenállót egy csapással lesújtsuk. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXIX.
115. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése).
Ó, széles mezőkkel bíró Miθra! Nmāniiával, Vīsiiával, Zantumával, Dāhiiumával, Zaraθuštrō.tәmával szövetkezett Ratu!
116. Hússzoros Miθra köteléke társak között ugyanabból a törzsből,
harmincszoros ugyanabból a nemzetségből,
negyvenszeres ugyanabból a házból,
ötvenszeres ugyanabból a szobából,
hatvanszoros a papságból,
hetvenszeres egy tanáré és diáké,
nyolcvanszoros egy vő és egy após között,
kilencvenszeres a fivérek között.
117. Százszorosan tart szülők és fiuk között,
ezerszeres országok között,
tízezerszeres annak, aki a mazdai vallást követi.
Ilyen győzedelmességgel bír (Miθra), minden nap így lesz ez.
118. Alul felajánlott hódolattal, felül felajánlott hódolattal akarok közeledni.
Amint a Nap fenn a magas Harān előbukkan és eljön, úgy akarok én is, ó Spitama, alul felajánlott hódolattal, felül felajánlott hódolattal közeledni: az elvetemült Aŋra Mainiiu kívánsága ellenére. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXX.
119. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
hódolj Miθrának, ó Spitama, beszélj róla a tanítványoknak, a Mazda-hívők hódoljanak Neked aprómarhával és lábasjószággal, és tollasan repülő madarakkal.
120. Miθra minden Mazda-hívő támogatója és védője. A haomának italáldozatok járnak, melyeket a papnak kell felajánlania és áldoznia. Az aša-hívő ember részesüljön az italáldozatból, ki hatni szeretne, hogy ő, a széles mezőkkel bíró Miθra, akinek ő hódol, elégedett legyen.
121. Megkérdezte őt Zaraθuštra:
„Hogyan részesüljön, ó Ahura Mazda, az aša-hívő ember az italáldozatból, ki hatni szeretne, hogy ő, a széles mezőkkel bíró Miθra, akinek ő hódol, elégedett legyen?”
122. Így szólt erre Ahura Mazda:
Három nap és három éjjel mossa meg testét, harminc csapást mérjen magára büntetés gyanánt, a széles mezőkkel bíró Miθra hódolatára és magasztalására,
két nap és két éjjel mossa meg a testét, húsz csapást mérjen magára büntetés gyanánt, a széles mezőkkel bíró Miθra hódolatára és magasztalására.
Ezekből az italáldozatokból senki ne részesüljön, aki nem képes a Staota Yesniiák és a Vīspe ratavō elmondására. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXXI.
123. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
akinek Ahura Mazda a dícséret fényes házában hódolt.
124. A szegényeket felemelve jő elő a széles mezőkkel bíró Miθra a dicséret fényes házából, szép kocsiját hajtva, az aranyozottat, a midenféle ékességgel díszítettet.
125. A kocsit négy azonos színű, fehér paripa húzza. Elülső patáik aranyozottak, hátsóik ezüstök, a kocsirúdhoz vannak kötve, és a nyakló és az iga igényes fém, melyeket kettéválasztott, jól elkészített egymásbaa dugott csapok tartanak.
126. Jobbján halad az igazságos szentséges Rašnu, a legjobb elhárító,
balján halad a legigazabb Čistā, italáldozatokat bemutatva, az igazságos – fehér ruhába öltözött a fehér – és a mazdai vallás Upamanája.
127. Mellette jön még a vitéz Dāmōiš Upamana vadkan alakjában, ki ellenáll, hegyes fogakkal, éles agyarakkal, egy vadkanéval, ki egyetlen döféssel öl, ki, ha megdühödik, megközelíthetetlen, tarka pofájú, vitéz, ügyes, szélsebes.
Mögötte jön Ātar, a lángoló és az erős kávi xvarәnah.
128. Egyezer jólelkészített íj van a széles mezőkkel bíró Miθra kocsiján.
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
129. Egyezer keselyűtollas aranyhegyű nyíl van a széles mezőkkel bíró Miθra kocsiján, jólekészített, horgas köpűjű.
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
130. Egyezer hegyes, jólelkészített dárda van a széles mezőkkelbíró Miθra kocsiján;
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
Egyezer acélos jól elkészített kétélű dobóbalta van a széles mezőkkel bíró Miθra kocsiján;
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
131. Egyezer jólelkészített kétélű tőr van a széles mezőkkel bíró Miθra kocsiján;
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
Egyezer jólelkészített vasbuzogány van a széles mezőkkel bíró Miθra kocsiján;
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
132. A szép jólhajlított buzogány száz tüskéjével és száz élével, ki lesújtja a harcosokat, sárga fémből öntve, szilárd aranyból, a fegyverek legszilárdabbika, a fegyverek leggyőzedelmesebbike is ott van a széles mezőkkel bíró Miθra szekerén;
A levegőben suhogva haladnak,
a levegőben suhogva haladnak a daēvák feje felé.
133. A daēvák legyőzése után, a Miθrát becsapó emberek legyőzése után áthalad ő, a széles mezőkkel bíró Miθra az Arәzahīn, Savahīn, a Fradaδafšūn, a Vīdaδafšūn, a Vouru.barәštīn, a Vouru.jarәštīn és itt, a ragyogó Xvaniraθán.
134. Félelembe hull a sokat rontó Aŋra Mainiiu,
félelembe hull az álnok Aēšma,
félelembe hull a hosszúkezű Haszontalanság,
félelmbe hullanak mind a szellemi daēvák und a varәnai hazugság-hívek.
135. Nem tesszük ki magunk a felbőszült, széles mezőkkel bíró Miθra csapásának, ne sújts le reánk felbőszülve, ó Miθra, ki széles mezőkkel bírsz,
a yazaták legerősebbje,
a yazaták leghősiesebbje,
a yazaták legfürgébbje,
a yazaták leggyorsabbja,
a yazaták leggyőzedelmesebbike,
így áll e földön, ő, a széles mezőkkel bíró Miθra. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXXII.
136. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
akinek kocsiját arany kerekek közé befogott fehér paripák húzzák, s vele vannak a ragyogó parittyakövek, midőn az italáldozatokat hazaviszi.
137. „Üdv ennek a mértékadó embernek, ó Te, aša-hívő Zaraθuštra” – így szólott Ahura Mazda,
„az emberiség aša-hívő áldozópapjának, aki tanított, aki magába fogadta a szót, aki szétterített barәsmannal, mondásokkal Miθrának hódol, tüstént e mértékadó ember házába megy Miθra, ha kegyéért folyamodik, s parancsát teljesíti és parancsát követi.”
138. „Fájdalmat e mértékadó embernek, ó Te, aša-hívő Zaraθuštra” – így szólott Ahura Mazda,
„a nem aša-hívő áldozópapnak, aki nem tanított, aki nem fogadta magába a szót, a barәsman mögött állt, túl teli barәsmant szétterítve és a yasnát túlontúl elhúzva.”
139. Nem teszi elégedetté sem Ahura Mazdát, sem a többi Amәša Spәntát, sem a széles mezőkkel bíró Miθrát, aki kevéssé figyel Mazdára, kevéssé a többi Amәša Spәntára, kevéssé a széles mezőkkel bíró Miθrára, kevéssé Dātára, Rašnura és a birtokot és javakat támogató, birtokot és javakat növelő Arštātra. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXXIII.
140. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
Miθrának hódolunk, ó Spitama, a jónak, a vitéznek az első szelleminek, a nagyon könyörületesnek, az összehasonlíthatatlannak, kinek háza a csúcson áll, az erőteljes, vitéz hősnek.
141. A győzedelmesnek sajátja egy jól elkészített fegyver, a sötétségben ébernek, a csalhatatlannak;
a legerősebbek legerősebbje ő,
a legvitézebbek legvitézebbje ő,
az istenek legbölcsebbje ő, a győzedelmes, kié a xvarәnah, az ezerfülű, tízezerszemű, kinek tízezer kéme van, a hatalmas mindenttudó csalhatatlan. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXXIV.
142. Miθrának hódolunk … (a 7.vers ismétlése);
ki számos alakot hoz elő hajnalban, a szentséges lélek teremtményeit; ő, a jól alkotott, legnagyobb yazata: teste világít, akár a valódi holdé;
143. pillantása ragyog mint a Tištriia-csillagé, a Napisten kocsiját a fényes istennő hajtja, szép, mint a legszebb teremtmények, a csalhatatlan, ó Spitama.
Hódolni akarok a kocsi előtt, melyet a teremtő szentséges lélek ácsolt, a csillagokkal díszítettet, a szellemiektől ácsoltat – tízezer kéme van, ő a hatalmas, mindenttudó csalhatatlan. – (A 4-6. vers ismétlése).
XXXV.
144. Miθrának hódolunk … (a 7. vers ismétlése);
Miθrának hódolunk, ki körbeveszi az országot,
Miθrának hódolunk, ki az ország közepén van,
Miθrának hódolunk, ki benn van az országban,
Miθrának hódolunk, ki felette van az országnak,
Miθrának hódolunk, ki alatta van az országnak,
Miθrának hódolunk, ki előtte van az országnak,
Miθrának hódolunk, ki mögötte van az országnak.
145. Miθrának és Ahurának, a két hatalmas vészt eltávolító igazságosnak hódolunk;
a csillagoknak és a holdnak és a napnak – barәsman-növények közepette – és Miθrának hódolunk, minden országok urának. – (A 4-6. vers ismétlése).
11-12. Yašt: Himnusz Sraošához és Rašnuhoz, Miθra kísérőihez.
13. Yašt: Himnusz a frauuaSikhoz.
14. Yašt: Himnusz Vәrәθraγnához.
15. Yašt / Rām Yašt: Himnusz Vāiiuhoz, a viharos szél istenéhez.
16. Yašt / Dēn Yašt: Himnusz Čistāhoz, a bölcsességhez.
17. Yašt: Himnusz ASi Va>hīhoz, a jó szerencséhez.
18. Yašt / Aštād Yašt: Magasztalja az Airiiana xvarenahot.
19. Yašt / Zamyād Yašt.
20. Yašt: Himnusz Haomához (egy rövid kivonat a 9-11. Yasnából)
21. Yašt: Vanant csillag magasztalása.
VI. A Vidēvdād avagy a Démonoktól való megszabadulás törvénye
Huszonkét fejezetből áll, különféle szabályzatok és törvények, kivéve az első kettőt (ld. lentebb) és a tizenkilencediket, amely Zaraθuštra megkísértése.
1. fejezet
1. Így szólott Ahura Mazda Spitama Zaraθuštrához: Minden földet kedvessé tettem (népének), mégha semmiféle báj sem volt benne. Ha nem tettem volna minden földet kedvessé (népének), mégha semmiféle báj sem volt benne, akkor az egész élő világ Airiiana Vaējahra támadt volna.
2. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, az első Airiiana Vaējah volt, a jó Dāityā (folyó) mellett.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a kígyót a folyóban, és a telet, a daēvák művét.
3. Tíz téli hónap van ott és két nyári hónap, s ezek is hidegek a víznek, hidegek a földnek, hidegek a fáknak, tél van ott, minden járványok legrosszabbika.
4. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a második a síkság volt, melyet a sughdhák laknak.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a sáskát, mely halált hozott a jószágra és a növényekre.
5. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a harmadik az erős, szent Mōuru volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a rablást és a bűnt.
6. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a negyedik a gyönyörű Bāxδī volt, magasra emelt lobogóval.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a hangyákat és a hangyabolyokat.
7. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, az ötödik Nisāya volt, amely Mōuru és Bāxδī között fekszik.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a hitetlenség bűnét.
8. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a hatodik a ház-elhagyó Harōiva volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a könnyeket és a jajgatást.
9. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a hetedik a gonosz árnyak Vaēkәrәtája volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette Pairika Knaθaitīt, aki hű maradt Kәrәsaspához.
10. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a nyolcadik a gazdag legelőjű Urvā volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a gőg bűnét.
11. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a kilencedik Xnәnta volt, melyet a vәhrkānák laknak.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a bűnt, mire nincs bocsánat, a természetellenes bűnt.
12. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizedik a gyönyörű Haraxvaitī volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a bűnt, mire nincs bocsánat, a halott elföldelését.
13. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizenegyedik a fényes, ragyogó Haētumant volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a boszorkányság gonosz művét.
14. S ez az a jel, amelyről megismerszik, amely révén láthatóvá válik: amerre csak mennek és felharsan a boszorkányság kiáltása, ott a boszorkányság legsötétebb üzelmei jelennek meg. Onnan jönnek ölni, szíven ütni, s annyi sáskát hoznak, amennyit csak akarnak.
15. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizenkettedik Raγa volt, a három népé.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója és megteremtette a legteljesebb hitetlenség bűnét.
16. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizenharmadik az erős, szent Čaxra volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a bűnt, amerre nincs bocsánat: a holttestek megfőzését.
17. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizennegyedik a négyszögletű Varәna volt, ahol Θraētaōna született, aki lesújtotta Ai Dahākát.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a nők szabálytalan vérzését és a barbár elnyomást.
18. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizenötödik a Hét Folyó volt.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a nők szabálytalan vérzését s a kínzó hőséget.
19. A jó tájak és országok között, melyeket én, Ahura Mazda teremtettem, a tizenhatodik a Raŋhā forrásai melletti ország volt, ahol olyan nép él, amelynek nincsenek fejedelmei.
Majd jött Aŋra Mainiiu, minden halál okozója, és megteremtette a telet, a daēvák művét.
20. Vannak más tájak és országok is, gyönyörűek és tágasak, sóvárogják és keresik a jót és a fényeset.
2. fejezet
1. Zaraθuštra megkérdezte Ahura Mazdát:
Ó Ahura Mazda, legnagyobb jótevő lélek, az anyagi világ teremtője, Te Szent!
Ki volt az első halandó előttem, Zaraθuštra előtt, akivel beszéltél, akit megtanítottál Ahura vallására, Zaraθuštra vallására?
2. Ahura Mazda felelt: Az igazságos Yima, a jó pásztor, ó szent Zaraθuštra! Ő volt az első halandó akivel előtted, Zaraθuštra én, Ahura Mazda beszéltem, akit megtanítottam Ahura vallására, Zaraθuštra vallására.
3. Hozzá, ó Zaraθuštra én, Ahura Mazda szóltam, mondván: Igazságos Yima, Vīuuaŋhan fia, légy a vallásom hirdetője és hordozója! És az igazságos Yima, ó Zaraθuštra, válaszolt nekem, mondván: Nem születtem, nem tanultam a vallásod hirdetőjének és hordózójának.
4. Akkor én, Ahura Mazda eképp szóltam hozzá, ó Zaraθuštra: Mivel te nem egyezel bele, hogy vallásom hirdetője és hordozója légy, akkor növeld meg az én világom, növesszed meg: egyezz bele, hogy táplálod, uralod az én világom és őrködsz felette.
5. S az igazságos Yima válaszolt nekem, ó Zaraθuštram mondván: Igen! Növelni fogom világod, növeszteni fogom világod. Igen! Táplálni fogom, uralkodni és őrködni fogok világod felett. Amíg én király vagyok, sem hideg szél, sem forró szél, sem járvány, sem halál nem lesz.
6. Akkor én, Ahura Mazda két eszközt adtam neki: egy arany pecsétet és egy arany berakásos tőrt.
7. Íme, Yima viseli a királyi hatalmat!
8. Így telt el Yima uralma alatt háromszáz tél és a föld újra megtelt nyájakkal és gulyákkal, emberekkel és kutyákkal és madarakkal és vörösen lobogó tüzekkel, és nem volt már több hely nyájaknak, gulyáknak és embereknek.
9. Akkor figyelmeztettem az igazságos Yimát, mondván: Ó igazságos Yima, Vīuuaŋhan fia, a föld megtelt nyájakkal és gulyákkal, emberekkel és kutyákkal és vörösen lobogó tüzekkel és nincs már több hely nyájaknak, gulyáknak és embereknek.
10. Akkor Yima előrelépett, fényben, dél irányába, a Nap útján s lepecsételte a földet az arany pecséttel és belefúrta tőrét, eképp szólván: Ó Spәnta Armaitī, jóindulatúan nyílj meg és nyújtsd meg magad messzire hogy nyájakat és gulyákat és embereket hordozz.
11. És Yima a korábbinak egyharmadával megnövelte a földet és jöttek az ő akaratára és kívánságára nyájak és gulyák és emberek, annyi, amennyit csak kívánt.
12. Így telt el Yima uralma alatt hatszáz tél és a föld újra megtelt nyájakkal és gulyákkal, emberekkel és kutyákkal és madarakkal és vörösen lobogó tüzekkel, és nem volt már több hely nyájaknak, gulyáknak és embereknek.
13. S figyelmeztettem az igazságos Yimát, mondván: Ó igazságos Yima, Vīuuaŋhan fia, a föld megtelt nyájakkal és gulyákkal, emberekkel és kutyákkal és vörösen lobogó tüzekkel és nincs már több hely nyájaknak, gulyáknak és embereknek.
14. Akkor Yima előrelépett, fényben, dél irányába, a Nap útján s lepecsételte a földet az arany pecséttel és belefúrta tőrét, eképp szólván: Ó Spәnta Armaitī, jóindulatúan nyílj meg és nyújtsd meg magad messzire hogy nyájakat és gulyákat és embereket hordozz.
15. És Yima a korábbinak kétharmadával megnövelte a földet és jöttek az ő akaratára és kívánságára nyájak és gulyák és emberek, annyi, amennyit csak kívánt.
16. Így telt el Yima uralma alatt kilencszáz tél és a föld újra megtelt nyájakkal és gulyákkal, emberekkel és kutyákkal és madarakkal és vörösen lobogó tüzekkel, és nem volt már több hely nyájaknak, gulyáknak és embereknek.
17. S figyelmeztettem az igazságos Yimát, mondván: Ó igazságos Yima, Vīuuaŋhan fia, a föld megtelt nyájakkal és gulyákkal, emberekkel és kutyákkal és vörösen lobogó tüzekkel és nincs már több hely nyájaknak, gulyáknak és embereknek.
18. Akkor Yima előrelépett, fényben, dél irányába, a Nap útján s lepecsételte a földet az arany pecséttel és belefúrta tőrét, eképp szólván: Ó Spәnta Armaitī, jóindulatúan nyílj meg és nyújtsd meg magad messzire hogy nyájakat és gulyákat és embereket hordozz.
19. És Yima a korábbinak kétharmadával megnövelte a földet és jöttek az ő akaratára és kívánságára nyájak és gulyák és emberek, annyi, amennyit csak kívánt.
20. A Teremtő, Ahura Mazda egybehívta az égi yazaták gyűlését, a hírneves Airiiana Vaējahban, a jó Dāityā (folyó) mellett.
Az igazságos Yima, a jó pásztor egybehívta a halandók legjobbjainak gyűlését, a hírneves Airiiana Vaējahban, a jó Dāityā (folyó) mellett.
21. Erre a gyűlésre jött Ahura Mazda, a hírneves Airiiana Vaējahban, a jó Dāityā (folyó) mellett, az égi yazatákkal együtt jött.
Erre a gyűlésre jött az igazságos Yima, a jó pásztor, a hírneves Airiiana Vaējahban, a jó Dāityā (folyó) mellett, a halandók legjobbjaival együtt jött.
22. S Ahura Mazda Yimához szólott, mondván: Ó igazságos Yima, Vīuuaŋhan fia! A gonosz telek támadni készülnek az anyagi világra, mely elhozza a kemény, halálos fagyot; a gonosz telek támadni készülnek a világra, amely a hópelyheket kövérré tesz, még a hegyek legmagasabb tetőin is egy arәduuī-mélyen.
23. És a vadállatok, melyek a vadonban élnek és azok melyek a hegytetőkön élnek és azok akik a völgy ölén menedéket fognak keresni földalatti rejtekhelyeken.
24. Azelőtt a tél előtt az országban rengeteg fű fog nőni a jószágnak, mielőtt a vizek elárasztják. A hó elolvadása után, ó Yima, a világ csodája lesz a hely, ahol egy juh lába nyomát lehet látni.
25. Ezért készítsetek egy Varát, olyan hosszút mint a lovaglótér minden oldala és ide hozzátok a juhok és ökrök, az emberek, a kutyák, a madarak és a vörösen lobogó tüzek magjait. Ezért készítsetek egy Varát, olyan hosszút mint a lovaglótér minden oldala, hogy rejtekéül szolgáljon az embernek; egy Varát, olyan hosszút mint a lovaglótér minden oldala, az ökröknek és a juhoknak.
26. Ott folyasd a vizeket ágyukban egy haθra hosszan, ott telepítsd le a madarakat, a zöldre, mely sosem sápad, étellel, mely sosem fogy ki. Ott alapíts települést, erkélyes, udvaros, emeletes házakkal.
27. Oda vidd a férfiak és nők magvát, a legnagyszerűbbekét, a legjobbakét és a legnagyobbakét ezen a földön, oda vidd minden jószág magvait, a legnagyszerűbbekét, a legjobbakét és a legnagyobbakét ezen a földön.
28. Oda vidd minden fajta fának magvait, a legmagasabbakét és a legédesebb illatúakét ezen a földön; oda vidd minden fajta gyümölcs magvait, a legízesebbekét és a legédesebb illatúakét. Mindezen magokból minden fajtából kettőt vigyél, hogy ne apadjanak ki, ameddig az emberek a Varában vannak.
29. Ne legyen ott púpos, se csúfos, se nemzőképtelen, se holdkóros, se rosszakaratú, se hazug, se gyűlölködő, se irigy, se vásott fogú, se leprás begyűjtve, semmilyen fajta kóros, amellyel Aŋra Mainiiu jelöli meg a halandók testét.
30. A legnagyobb részen kilenc utcát húzz, hatot középen, hármat a legkisebb helyen. A legnagyobb rész utcáira férfiak és asszonyok magvainak ezrét helyezd, a középső rész utcáira hatszázat, a legkisebb rész utcáira háromszázat. A Varát pecsételd le arany pecséteddel és készíts egy ajtót és egy ablakot, önmagában ragyogót.
31. Akkor Yima így szólt magában: Hogyan fogom ezt a Varát megépíteni amit Ahura Mazda parancsolt nekem? És Ahura Mazda Yimához szólt: Ó igazságos Yima, Vīuuaŋhan fia! Törd össze a földet a sarkaddal és azután gyúrd össze a kezeddel, amint a fazekas teszi amikor gyúrja az agyagot.
32. És Yima úgy cselekedett, ahogy Ahura Mazda kívánta; összetörte a földet a sarkával, összegyúrta a kezével, amint a fazekas teszi az agyaggal.
33. S Yima elkészítette a Varát, olyan hosszút mint a lovaglótér minden oldala. Oda vitte a juhok és ökrök, az emberek, a kutyák, a madarak és a vörösen lobogó tűz magvait. Elkészítette a Varát, olyan hosszút, mint a lovaglótér minden oldala, hogy az ember rejtekéül szolgáljon; a Varát, olyan hosszút, mint a lovaglótér minden oldala, az ökröknek és juhoknak.
34. Majd vizeket folyatott az ágyukban egy haθra hosszan, ott letelepítette a madarakat, a zöldre, mely sosem sápad, étellel, mely sosem fogy ki. Ott lakóhelyeket alapított, házakból állót, erkéllyel, udvarral és emelettel.
35. Oda vitte a férfiak és asszonyok magvait, a legnagyszerűbbekét, a legjobbakét és a legnagyobbakét ezen a földön; oda vitte minden jószág magvait, a legnagyszerűbbekét, a legjobbakét és a legnagyobbakét ezen a földön.
36. Oda vitte minden fajta fa magvait, a legmagasabbakét és a legédesebb illatúakét ezen a földön; odavitte minden fajta gyümölcs magvait, a legízletesebbekét és a legédesebb illatúakét ezen a földön. Minden fajtából kettőt vitt, hogy ki ne apadjanak, amíg az emberek a Varában vannak.
37. És nem volt púpos, sem csúf ott, sem nemzőképtelen, sem holdkóros, sem rosszakaratú, sem hazug, sem gyűlölködő, sem irigy, sem vásott fogú, sem leprás begyűjtve, semmilyen fajta, amellyel Aŋra Mainiiu jelöli meg a halandók testét.
38. A legnagyobb részen kilenc utcát húzott, hatot középen, hármat a legkisebb helyen. A legnagyobb rész utcáira férfiak és asszonyok magvainak ezrét helyezte, a középső rész utcáira hatszázat, a legkisebb rész utcáira háromszázat. A Varát lepecsételte az arany gyűrűvel, és készített egy ajtót és egy ablakot, önmagában ragyogót.
39. Ó, anyagi világ Teremtője, Te szentséges! Melyek azok a fények, amelyek fényt adtak a Varában, melyet Yima készített?
40. Ahura Mazda felelt: Vannak teremtetlen és teremtett fények. Ami hiányzott akkor, az a csillagok, a hold és a nap látványa, s egy év csak egy napnak tűnt.
41. Minden negyvenedik évben minden párnak két gyermeke született, egy fiú és egy lány. S ugyanígy minden jószágnak. S az emberek a Varában, melyet Yima készített, a legboldogabb életet élték.
42. Ó, anyagi világ Teremtője, Te szentséges! Ki az aki Mazda vallását a Varába vitte, melyet Yima készített? Ahura Mazda felelte: Karšipta volt, a madár, ó szentséges Zaraθuštra!
43. Ó, anyagi világ Teremtője, Te szentséges! Ki az úr és parancsoló ott? Ahura Mazda felelte: Urvatatnāra, ó Zaraθuštra és temagad, Zaraθuštra!
VII. Töredékek
Ld. Kellens 1987: 40 felsorolását, a kiadásokkal együtt. Kiemelendő közülük a Pursišnīhā, egy kicsiny katekizmus.
[1] http://titus.uni-frankfurt.de/texte/etcs/iran/airan/avesta/avest.htm
[2] http://titus.uni-frankfurt.de/texte/etcs/iran/airan/avesta/yasna/yasna.htm
|