A háztartás- és családszerkezet változása
|
Időszak |
Nyugat-Európa |
Kelet-Közép-Európa |
Egyéb
európai területek |
|
1914
előtt |
1901-ben
az átlagos háztartás 4,5 fős (Franciaországban 3,5 fős). Az öt fős és nagyobb
háztartások dominálnak, az egyszemélyesek aránya 10% alatti. A többgenerációs
együttélés ekkor is ritka |
Az
átlagos háztartás 4,5-5 fős. Az öt fős és nagyobb háztartások dominálnak, az
egyszemélyesek aránya kisebb, mint Nyugat-Európában. Több generáció együttélése
elterjedt, de nem domináns |
|
|
1918-1939 |
|
1930-ban
az öt fős és nagyobb háztartások aránya 31-33% (Lengyelország 45%). Az
egyszemélyes háztartások aránya alig 6-9% |
|
|
1945-1970 |
1950-ben
az átlagos háztartás 3,1-3,4 fős. Az öt fős és nagyobb háztartások aránya a
legtöbb országban 20% körüli; az egyszemélyes háztartások aránya 10-20%
közötti.1970-ben már csak a háztartások 4-6%-a összetett (szülőn és
gyermekeken kívül más is) |
1949-ben
az átlagos háztartás 3,6 fős (Magyarország) |
|
|
1980-1990 |
1990-ben
az átlagos háztartás 2,6 fős; az egyes országok különbségei kiegyenlítődtek.
Az öt fős és nagyobb háztartások aránya a legtöbb országban 5-10% (Írország: 27%)
Az egyszemélyes háztartások aránya 25-34%. |
1990-ben
az átlagos háztartás 2,6 fős; az öt fős és nagyobb háztartások aránya 8%; az
egyszemélyeseké 24%; az összetett háztartások aránya 12% (magyarországi
adatok) |
Skandináviában
34-40% az egyszemélyes háztartások aránya, Dél-Európában (és Írországban) 20% |
Lásd még:
Szöveges elemzés
A háztartás- és családszerkezet
változása – Nyugat-Európa
A háztartás- és családszerkezet
változása – Kelet-Közép-Európa
Táblázatok
2.6. A háztartások átlagos létszámának alakulása európai országokban, 1900–1990
2.8. Az egyszemélyes háztartások arányának alakulása az összes háztartáshoz viszonyítva, 1900–1990
Diagramok
2.6. A háztartások átlagos létszámának alakulása európai országokban, 1900–1990
2.8. Az egyszemélyes háztartások arányának alakulása az összes háztartáshoz viszonyítva, 1900–1990