A munkaerő szektorális eloszlásának alakulása
|
Időszak |
Nyugat-Európa |
Kelet-Közép-Európa |
Egyéb
európai területek |
|
19.
század (1914-ig) |
Nagy-Britannia
(1821) és Belgium (1880) ipari állammá vált, a többi országban az
agrárszektor dominált, de aránya már csökkent, sőt 1910-re sok országban
relatív többségét is elvesztette |
az
agrárszektor mindenütt jócskán 50% feletti arányú, de enyhe csökkenése
megkezdődött |
Dánia
és Norvégia: az agrár- és a szolgáltatószektor 1910-ben kb. egyforma nagyságú |
|
1914-1945 |
az
agrárszektor 20-30%-os (de: Franciaország 36%, Anglia 6%), az ipari
30-45%-os. Hollandia ipari időszak nélkül válik szolgáltatás-túlsúlyú állammá |
Csehszlovákia
kivételével az agrárszektor 50% feletti |
Dél-Európa
még agrárjellegű Skandináviában
(Finnország kivételével) már nem dominál az agrárszféra; Norvégia és Dánia
ipari periódus nélkül lép a szolgáltatószektor túlsúlyával jelzett korszakba |
|
1960-as
évek |
tetőzik
az ipari foglalkoztatottság (40-45%) Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium
már szolgáltatás-túlsúllyal bírt |
az
50-es években megindult erőltetett iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása
révén az agrárnépesség tömegesen áramlik az iparba |
|
|
1970-85 |
a
szolgáltatószektor mindenütt dominánssá válik; az olajválság miatt az ipari
foglalkoztatottság 7-12%-kal csökken |
tetőzik
az ipari foglalkoztatottság (45-50%) – a szolgáltató szektor 24-41% közötti |
Finnország,
Spanyolország, Görögország is szolgáltatás-domináns lesz ipari periódus
nélkül |
|
1990 |
az
agrárszektor 8% alá esik |
Albánia
55%-os, Románia és Lengyelország pedig közel 30%-os agrárszektorral bírt; Magyarország
és Bulgária 18% |
Dél-Európában
8-17%-os agrárszektor (Olaszország, Portugália) |
Lásd még:
Szöveges elemzés
A munkaerő szektorális eloszlásának
alakulása
Táblázatok
3.1. A gazdaságilag aktív népesség szektorális eloszlása európai országokban, 1910–1980
Diagramok
3.1. A gazdaságilag aktív népesség szektorális eloszlása európai országokban, 1910–1980